étel, hordó

Portum

  • ételhordó
  • 2017. november 19.

Gasztro

Tíz éve még röhögtünk volna a vadonatúj étterem beharangozóján – „gasztronómiai fellegvár Budapest szívében” –, hiszen a VIII. kerület Práter utca–Futó utca–Nagytemplom utca közötti zónáját inkább szívbajnak kellett volna nevezni. De azóta nagyot változott a világ, legalábbis pár száz négyzetméteren; itt rendezték be Kemény-Józsefváros rehabilitációs zónáját, a Corvin-negyedet, ami plázájával, Frankfurt/O-külsőt idéző épületeivel, no meg a temérdek díszburkolattal mindent elsöprően azt mutatja, hogy „új időszámítás” kezdődött.

Új időszámításhoz új kocsmák kellenek, s ezekből tényleg nincs hiány: a hipszter kávézótól a kaszinóig szinte minden műfaj képviselteti magát itt, egyáltalán nem meglepő, hogy a Portum is itt kötött ki „gasztronómiai fellegvárként”. Vasárnap, késő délután teljesen kihalt a láthatóan nagy műgonddal berendezett és költségkíméletet nem ismerő étterem, a legnagyobb élet a bejáratnál elhelyezett akváriumban van, ahol homárok (14 490 Ft) és osztrigák (1090 Ft) várják a vendéghóhér érkezését.

A kiszolgálás udvarias, bár kissé feszengő, a padlizsánkrém friss kenyérrel tökéletes palifogó falat. Az osztriga is kifogástalan, de a gyöngytyúkleves Újházy-módra, tortellonival (1390 Ft) csalódást okozhat azoknak, akik a húsra hangolódtak. Ugyanis hús – hagyományos szárnyasi értelemben – egyáltalán nincs benne, csak a tésztában valamiféle töltelék. Rossznak nem mondanánk, épp ellenkezőleg, különösen a tortellonitól vagyunk elragadtatva. A rákkal töltött ra­violi fekete kagylóval (2790 Ft) amolyan kettő az egyben dolog. A ravioli is, a kagyló is osztályon felüli, de semmi nem indokolja együttlétüket. A spenótos tanyasi csirkével (2590 Ft) nincsenek ilyen gondok. Nemcsak egymáshoz illők, de kiváló minőségű alapanyagokból készültek, és rendes munkát végeztek velük a konyhán is. A mentás-mangós csilis-csokoládés mousse (1190 Ft) mint epilógus lehetne egy leheletnyivel könnyedebb, bár leginkább arról emlékezetes, hogy a csili ízét csak azután érezzük, hogy leszedték az asztalt.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.