Tíz éve még röhögtünk volna a vadonatúj étterem beharangozóján – „gasztronómiai fellegvár Budapest szívében” –, hiszen a VIII. kerület Práter utca–Futó utca–Nagytemplom utca közötti zónáját inkább szívbajnak kellett volna nevezni. De azóta nagyot változott a világ, legalábbis pár száz négyzetméteren; itt rendezték be Kemény-Józsefváros rehabilitációs zónáját, a Corvin-negyedet, ami plázájával, Frankfurt/O-külsőt idéző épületeivel, no meg a temérdek díszburkolattal mindent elsöprően azt mutatja, hogy „új időszámítás” kezdődött.
Új időszámításhoz új kocsmák kellenek, s ezekből tényleg nincs hiány: a hipszter kávézótól a kaszinóig szinte minden műfaj képviselteti magát itt, egyáltalán nem meglepő, hogy a Portum is itt kötött ki „gasztronómiai fellegvárként”. Vasárnap, késő délután teljesen kihalt a láthatóan nagy műgonddal berendezett és költségkíméletet nem ismerő étterem, a legnagyobb élet a bejáratnál elhelyezett akváriumban van, ahol homárok (14 490 Ft) és osztrigák (1090 Ft) várják a vendéghóhér érkezését.
A kiszolgálás udvarias, bár kissé feszengő, a padlizsánkrém friss kenyérrel tökéletes palifogó falat. Az osztriga is kifogástalan, de a gyöngytyúkleves Újházy-módra, tortellonival (1390 Ft) csalódást okozhat azoknak, akik a húsra hangolódtak. Ugyanis hús – hagyományos szárnyasi értelemben – egyáltalán nincs benne, csak a tésztában valamiféle töltelék. Rossznak nem mondanánk, épp ellenkezőleg, különösen a tortellonitól vagyunk elragadtatva. A rákkal töltött ravioli fekete kagylóval (2790 Ft) amolyan kettő az egyben dolog. A ravioli is, a kagyló is osztályon felüli, de semmi nem indokolja együttlétüket. A spenótos tanyasi csirkével (2590 Ft) nincsenek ilyen gondok. Nemcsak egymáshoz illők, de kiváló minőségű alapanyagokból készültek, és rendes munkát végeztek velük a konyhán is. A mentás-mangós csilis-csokoládés mousse (1190 Ft) mint epilógus lehetne egy leheletnyivel könnyedebb, bár leginkább arról emlékezetes, hogy a csili ízét csak azután érezzük, hogy leszedték az asztalt.