chili&vanília

Gersli & gránátalma

Gasztro

A méltán híres, nálunk azonban még felfedezetlen perzsa konyha egyik ékköve az ún.

„jeweled rice”, a látványos, minden jóval kevert ünnepi rizsétel, amelyet elsősorban lakodalmakra, különleges alkalmakra készítenek. Sáfrány, kandírozott narancshéj, aszalt gyümölcsök, aranyló pirított magok, smaragdzöld pisztáciaszemek, gyöngyszerű, bíbor gránátalmamagok teszik elegánssá a rizst. Ez ihlette az alábbi salátát, amelynek egyik legnagyobb előnye, hogy óriási adagban lehet készíteni, így mindenféle őszi, téli partikra, családi eseményekre tökéletes választás. A rizst gerslire, azaz árpagyöngyre cseréltem, amely jellegzetes ízzel és érdekes textúrával bír, továbbá kulináris változatosságot hoz. Magas rosttartalma miatt ráadásul rendkívül egészséges. Ezúttal kivételesen nagy mennyiségeket adok meg – ha kisebb kiszerelésben készítenék, mindent egyszerűen csak felezni kell – mert sok családi buli alapdarabja válhat belőle.

 

Gránátalmás gerslisaláta mazsolával és fetával – családi adag

Hozzávalók (12–20 kis adag)

35 dkg gersli, azaz árpagyöngy

3 gránátalma magjai

3 evőkanál alma- vagy fehérborecet

só, bors

1 evőkanál csípős mustár

1 teáskanál méz

1 dl olívaolaj

1 csokor újhagyma, vékonyra karikázva

10 dkg mazsola

10 dkg pirított, sótlan kesudió

10 dkg pirított dió

2 csokor petrezselyem, durvára aprítva

2 csokor kapor, finomra aprítva

2×20 dkg fetasajt

 

A gerslit átöblítjük, majd egy nagy lábasban feltesszük háromszoros mennyiségű, bő, sós vízben főni. Forralás után közepesre vesszük a hőfokot, és kb. 40 perc alatt puhára főzzük. Leszűrjük, és összekeverjük kevés olívaolajjal, hogy ne ragadjon össze. (A gerslit akár előző nap is megfőzhetjük. Sőt, érdemes belőle akár nagyobb adagot is főzni, mélyhűtőben adagolva kiválóan eláll, változatosan használható.) A gránátalmát megpucoljuk, és kiszabadítjuk a magjait. Ennek a leghatékonyabb módja: a gránátalma koronás csúcsát levágjuk, majd éles késsel függőlegesen cikkelyekre kezdjük vágni a gyümölcsöt, de nem vágjuk végig, hanem csak elkezdjük, majd inkább kézzel szétfeszítjük a cikkelyeket, mintha egy narancsot bontanánk. (A gránátalmát is meg lehet pucolni korábban.) A legnagyobb keverőtálunkat készítjük ki. Ebben készítjük elő a salátaöntetet: az ecethez adjuk a sót, borsot, a mustárt, mézet, és elkeverjük. Lassú sugárban hozzáöntjük az olívaolajat, hogy krémes emulzió képződjön. Az öntetbe szórjuk a megfőtt gerslit, és alaposan átke­verjük. Hozzáadjuk a felkarikázott újhagymát, a mazsolát (minőségtől függően előtte esetleg beáztathatjuk). A legvégén jöhetnek a pirított, durvára vágott magok, a petrezselyem, kapor, végül a morzsolt vagy apróra kockázott feta. A salátát előre is össze lehet állítani, egyedül a magokat érdemes csak nem sokkal tálalás előtt belekeverni. Sült húsok, halak mellé is kiváló köret, de magában is megállja a helyét.

Mautner Zsófi rovata. Blogját lásd: www.chiliesvanilia.hu

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.