chili&vanília

Gersli & gránátalma

Gasztro

A méltán híres, nálunk azonban még felfedezetlen perzsa konyha egyik ékköve az ún.

„jeweled rice”, a látványos, minden jóval kevert ünnepi rizsétel, amelyet elsősorban lakodalmakra, különleges alkalmakra készítenek. Sáfrány, kandírozott narancshéj, aszalt gyümölcsök, aranyló pirított magok, smaragdzöld pisztáciaszemek, gyöngyszerű, bíbor gránátalmamagok teszik elegánssá a rizst. Ez ihlette az alábbi salátát, amelynek egyik legnagyobb előnye, hogy óriási adagban lehet készíteni, így mindenféle őszi, téli partikra, családi eseményekre tökéletes választás. A rizst gerslire, azaz árpagyöngyre cseréltem, amely jellegzetes ízzel és érdekes textúrával bír, továbbá kulináris változatosságot hoz. Magas rosttartalma miatt ráadásul rendkívül egészséges. Ezúttal kivételesen nagy mennyiségeket adok meg – ha kisebb kiszerelésben készítenék, mindent egyszerűen csak felezni kell – mert sok családi buli alapdarabja válhat belőle.

 

Gránátalmás gerslisaláta mazsolával és fetával – családi adag

Hozzávalók (12–20 kis adag)

35 dkg gersli, azaz árpagyöngy

3 gránátalma magjai

3 evőkanál alma- vagy fehérborecet

só, bors

1 evőkanál csípős mustár

1 teáskanál méz

1 dl olívaolaj

1 csokor újhagyma, vékonyra karikázva

10 dkg mazsola

10 dkg pirított, sótlan kesudió

10 dkg pirított dió

2 csokor petrezselyem, durvára aprítva

2 csokor kapor, finomra aprítva

2×20 dkg fetasajt

 

A gerslit átöblítjük, majd egy nagy lábasban feltesszük háromszoros mennyiségű, bő, sós vízben főni. Forralás után közepesre vesszük a hőfokot, és kb. 40 perc alatt puhára főzzük. Leszűrjük, és összekeverjük kevés olívaolajjal, hogy ne ragadjon össze. (A gerslit akár előző nap is megfőzhetjük. Sőt, érdemes belőle akár nagyobb adagot is főzni, mélyhűtőben adagolva kiválóan eláll, változatosan használható.) A gránátalmát megpucoljuk, és kiszabadítjuk a magjait. Ennek a leghatékonyabb módja: a gránátalma koronás csúcsát levágjuk, majd éles késsel függőlegesen cikkelyekre kezdjük vágni a gyümölcsöt, de nem vágjuk végig, hanem csak elkezdjük, majd inkább kézzel szétfeszítjük a cikkelyeket, mintha egy narancsot bontanánk. (A gránátalmát is meg lehet pucolni korábban.) A legnagyobb keverőtálunkat készítjük ki. Ebben készítjük elő a salátaöntetet: az ecethez adjuk a sót, borsot, a mustárt, mézet, és elkeverjük. Lassú sugárban hozzáöntjük az olívaolajat, hogy krémes emulzió képződjön. Az öntetbe szórjuk a megfőtt gerslit, és alaposan átke­verjük. Hozzáadjuk a felkarikázott újhagymát, a mazsolát (minőségtől függően előtte esetleg beáztathatjuk). A legvégén jöhetnek a pirított, durvára vágott magok, a petrezselyem, kapor, végül a morzsolt vagy apróra kockázott feta. A salátát előre is össze lehet állítani, egyedül a magokat érdemes csak nem sokkal tálalás előtt belekeverni. Sült húsok, halak mellé is kiváló köret, de magában is megállja a helyét.

Mautner Zsófi rovata. Blogját lásd: www.chiliesvanilia.hu

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.