5 százalékos visszaeséssel számolnak a németek

  • narancs.hu
  • 2020. március 22.

Gazdaság

A minisztériumok soha nem tapasztalt gyorsasággal és sorozatban készítik a jogszabálytervezeteket, amelyek rekordidő alatt mennek át a törvényhozáson.

Németország hazai összterméke (GDP) 5 százalékkal csökkenhet az idén a szövetségi kormány formálódó pótköltségvetési javaslata szerint, amely a koronavírus-járvány miatt készül – írta a Bild am Sonntag című vasárnapi német lap.

A tervek szerint a kormány felhagy az államháztartás 2015-ben – 1969 óta először – elért és azóta megőrzött egyensúlyának fenntartására törekvő költségvetési politikával, és minden erővel az Európai Unió legnagyobb gazdaságának stabilizálására összpontosít.

A szövetségi költségvetés tavaly még 19,2 milliárd eurós (6500 milliárd forint) többlettel zárt. Az idén várhatóan 156,3 milliárdos hiány keletkezik. Ez „nagy összeg, de biztosítja a lehetőségeket, amelyekre most szükségünk van” – mondta Olaf Scholz pénzügyminiszter a Bild am Sonntagnak.

A válságkezelő intézkedésekhez a törvényhozásnak fel kell függesztenie az úgynevezett alkotmányos adósságfék szabályt, amely előírja, hogy a konjunkturális hatásoktól megtisztított költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 0,35 százalékát. A pénzügyminisztériumban készülő javaslathoz csatolt számítások szerint nagyjából 20 évig tart majd a válság miatt keletkező államadósság visszafizetése.

A kormány igyekszik valamennyi gazdasági ágazatnak és minden társadalmi rétegnek segítséget nyújtani. A minisztériumok soha nem tapasztalt gyorsasággal és sorozatban készítik a jogszabálytervezeteket, amelyek rekordidő alatt mennek át a törvényhozáson.

Az első, március közepén megtett válságkezelő intézkedésről, a kieső bér egy részének állami támogatásból finanszírozott pótlására épülő rövidített munkaidő intézményének kiterjesztéséről például 24 óra alatt döntött a kormány, és a javaslatot 72 óra alatt, pártpolitikai oldalakat átívelő egyetértésben fogadta el a törvényhozás két kamarája.  Az első becslések szerint legalább egymillió munkavállalót állítanak át rövidített munkaidőre, kieső bérük pótlása pedig nagyjából 10 milliárd euróba kerülhet.

A kétezernél több munkavállalót foglalkoztató és 320 millió eurót meghaladó éves árbevétellel rendelkező nagyvállalatok támogatására egy külön válságkezelő alapot hoznak létre, amely 600 milliárd eurót képes megmozgatni. Az úgynevezett gazdasági stabilizációs alap (WSF) révén az állam nemcsak hitelekkel és hitelekre vállalt garanciával segíti majd a cégeket, hanem mintegy 100 milliárd euró értékben tulajdonrészt is szerezhet cégekben, vagyis a koronavírus-járvány részleges államosításokhoz is vezethet Németországban. Támogatják a kisebb vállalkozásokat is, egyebek mellett azzal, hogy szélesítik az adófizetés halasztásának lehetőségét.

A munkavállalókat célzó támogatások között szerepel az állásukat elvesztőknek járó támogatások szabályozásának lazítása. A tervek szerint a munkanélküli és szociális juttatás leggyakoribb formája, az úgynevezett hartz IV segély megállapításánál átmenetileg nem vizsgálják a támogatandók vagyoni helyzetét, és azt sem, hogy mekkora ingatlanban laknak.

A lakhatással kapcsolatban is terveznek átmeneti rendelkezéseket, amelyek azért igen fontosak, mert a németek nagyjából 60 százaléka bérelt lakásban él. A kormány által hétfőn, a törvényhozásban pedig szerdán elfogadandó javaslat szerint áprilistól szeptemberig nem lehet felmondani lakásbérlőknek lakbérhátralék miatt.

A jogszabálycsomagban a magánszemélyek banki hiteleinek törlesztésével kapcsolatban is szerepelnek átmeneti könnyítések. A részleteket a hétfői kormányülés után ismertetik. A német GDP tavaly még 0,6 százalékkal nőtt. A szövetségi kormány a koronavírus-járvány előtti utolsó prognózisában 1 százalékos növekedést jelzett előre 2020-ra.

MTI

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.