A közvilágításon spórolnának a háború nyomán elszabadult energiarák miatt a német városok

Gazdaság

Weimarban például június elsejétől fél órával később kapcsolják be és fél órával korábban kapcsolják le az utcai lámpákat.

Alexander Handschuh, a Német Városok és Önkormányzatok Szövetségének képviselője szerint a közvilágítás időtartamának csökkentése az egyik ötlet a lehetséges intézkedések közül, amelyeket a városok jelenleg fontolgatnak.

Sok városnak és településnek nincs más lehetősége, mint a közvilágítás további csökkentése - derült ki a dpa német hírügynökség felméréséből.

A keleti Weimarban június elsejétől fél órával később kapcsolják be és fél órával korábban kapcsolják le az utcai lámpákat egy, nyáron bevezetendő intézkedés keretében. Az eredeti világítási időt csak a téli hónapokban csökkentik 10 perccel - közölte a város. Az évi százezer kilowattórát megtakarító csökkentésekkel a jelenlegi energiaárak mellett akár 411 eurót is meg lehet takarítani.

Ezzel párhuzamosan a nyugati Mainz város tisztségviselői a gyalog- és kerékpárutak közvilágításának további csökkentését tervezik, miután egyes területeken 50 százalékkal csökkentették a közvilágítást.

A város azt is tervezi, hogy bevezetik az igény szerinti közvilágítást, amikor az utakat gyalogosok vagy kerékpárosok használják.

Darmstadt városában a közvilágítás az érzékelőtechnológiának köszönhetően akkor sötétedik és világosodik, amikor az utakat éppen használják.

A városok villamosenergia-költségeinek akár a felét is a közvilágításra költik - közölte nemrégiben Hessen tartomány gazdasági minisztériuma.

A keleti városok, Lipcse és Drezda azonban vonakodnak csökkenteni a közvilágítás be- és kikapcsolási idejét, tartva a közlekedésbiztonsági következményektől.

Az északnyugat-németországi Oldenburgban ugyanakkor egy tartományi szóvivő úgy vélekedett, hogy a lakossági kérelmek inkább a világítási órák meghosszabbítására, mintsem csökkentésére irányulnak.

Az energiaárak az ukrajnai háború februári kezdete óta fokozatosan emelkednek Németországban.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól Csató Kata lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.