A szupergazdagok még gazdagabbak lesznek: 2024 végére már hét dollármilliárdosunk, több mint ötezer milliárdosunk lesz, a 300 millió forintnál nagyobb vagyonnal rendelkezők száma pedig 25 ezerre nő a Blochamps Capital várakozásai szerint. A leggazdagabbak aktuális vagyonának mérete, és a vagyonfelhalmozás tempója is történelmileg példátlan szintekre ért Magyarországon. A pénzügyi eszközök összértékének 62 százaléka a leggazdagabbak tulajdonában van, és körülbelül 400 ezer háztartás birtokolja a teljes lakossági vagyon 48,5 százalékát.
Nemzetközi trend, hogy a társadalom legtehetősebb 3-5 százalékának tagjai sokkal gyorsabban gazdagodtak az elmúlt évtizedben, mint az őket követő 2-3 vagyondecilis, míg az alsó 6-7 tized vagyoni helyzete maximum stagnált. Ezt most tetézi a brutális infláció: minél kisebb vagyonnal rendelkezik valaki, annál jobban ki van téve az elszegényedés veszélyének. Magyarországon legalábbis biztosan.
Az sem mindegy, kit tekintünk „megtakarítónak”. Technikailag megtakarító az a háztartás, amelyik 600 ezer forint bevétel mellett babakötvénnyel és havi 20 ezer forint élet- vagy nyugdíjbiztosítási befizetéssel rendelkezik. A gyakorlatban azonban belátható, hogy ez nem valós megtakarítás. Akinek csupán egyetlen havi “túlélésre” elegendő pénze van, de még akinek 3 havi is, azt a gyakorlatban nem érdemes megtakarítással rendelkezőként számításba venni, maximum „némi tartalékkal rendelkezőnek” tekinthetők Karagich István, a Blochamps Capital alapító ügyvezetője szerint.
Egy havi 600-800 ezer forint jövedelemmel rendelkező család a valóságban abban az esetben számíthatna öngondoskodási szemszögből már éppenhogy megtakarítónak, ha megtakarításainak havi hozama és havi megtakarítási befizetéseinek együttes mértéke elérné a minimum 100-150 ezer forintot. Az MNB legutolsó vagyoncenzus adatai alapján, melyek a mostanihoz képest sokkal kedvezőbb megtakarítási/befektetési környezetben mérték a hazai lakosság vagyoni állapotát 2020 végén, a hazai háztartások alig tizedénél lehet a jelenlegi inflációs környezetben bármilyen megtakarítási képességről beszélni.
A háztartások több mint 80 százalékának gyakorlatilag nincs olyan megtakarítása, ami alkalmas lenne öngondoskodási célokat betölteni. Ezek a jelenlegi inflációs helyzetben erősen reálhozam-sérülékeny eszközökben vannak – készpénzben, betétben, folyószámlán –, azaz ezeken keresztül az emberek folyamatosan veszítenek a vagyonukból. A magyar háztartások döntő többsége nemcsak a fogyasztásán keresztül teljesen védtelen az inflációval szemben, hanem a rendelkezésre álló klasszikus pénzügyi eszközök révén is. Mindent figyelembe véve a lakosság több mint 80 százaléka az idei kamatszintek mellett évente 3000 milliárd forint körüli összeget bukik azon, hogy nincs befektetve a pénze. Ez a magyar GDP több, mint 4 százaléka; ez a blokkolás alatt álló EU-pénzek nagyságrendje.
