2024 végén érkezhet az első kötelező érvényű nemzetközi jogszabály a műanyagszennyezés ellen – derült ki az ENSZ-tagországok uruguayi tanácskozása után, bár hozzá kell tennünk, ez csak ígéret, és éppen a legutóbbi klímacsúcson derült ki, hogy a világ országai közel sem jeleskednek a zöldcélok teljesítésében úgy, ahogy évekkel ezelőtt ígérték.
Most pénteken 160 ország mintegy kétezer fős delegációja vett részt az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) keretein belül létrejött Kormányközi Tárgyaló Bizottság (INC) öt üléssorozatának első fordulóján, ahol célul tűzték ki, hogy két év múlva kötelező szabályozás léphessen életbe a műanyagszennyezés ellen.
A tagországok egyetértettek abban is, hogy minél hamarabb véget kell vetni a műanyagszennyezésnek, abban azonban megoszlott a véleményük, hogy az ezt lehetővé tevő intézkedések globálisak és kötelezőek legyenek, avagy önkéntes alapúak és a tagországok által szabályozottak.
Az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia például amellett érvelt, hogy a tagországok más-más mennyiségű szennyezéscsökkentési célok eléréséért dolgozzanak.
António Guterres ENSZ-főtitkár az esemény kapcsán a Twitteren úgy nyilatkozott: a műanyag nem más, mint álruhába bújt fosszilis tüzelőanyag, amely „súlyos fenyegetést mér az emberi jogokra, az éghajlatra és a biológiai sokféleségre”. A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet szerint hathatós megállapodás hiányában a műanyagtermelés megduplázódhat a következő 10-15 évben, 2050-ig pedig akár meg is háromszorozódhat.
