Olyan cég hajtotta be a tartozást, ami nem is végezhet ilyen tevékenységet

A Cash Claim Kft. tíz évvel ezelőtt jutott hozzá egy felszámolás alá került, gyorshiteleket nyújtó cég 18 ezer ügyfelének adósságaihoz. Kérdés azonban, a cég egyáltalán végezhet-e ilyen jellegű tevékenységet. A Magyar Nemzeti Bank vizsgálatot indított az ügyben.

Magyarországon bizonyos pénzügyi tevékenységeket kizárólag a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélyével lehet végezni – mint például az üzletszerű követelésvásárlást vagy a követelések behajtását. Az MNB intézménykeresőjén keresztül bárki gyorsan ellenőrizheti, hogy egy-egy ilyen vállalat engedély birtokában működik-e. Ám akadnak cégek, amelyek nem szerepelnek ezen a listán, vagyis az MNB felügyeleti rendszerén kívül működve hajtanak be megvásárolt adósságokat. Egy ilyen esetről számolt be lapunknak egy adós, akit a cikkben T.-nek nevezünk. Nyolcezer forintos tartozását évek múltán egy az MNB listáján nem szereplő cég hajtotta be rajta kamatostul, több mint 100 ezer forintot. Az ügyből pereskedés lett, az adós első fokon nyert, majd másodfokon vesztett, és itt elengedte a történetet: inkább megfizette tartozását a kétes hátterűnek tartott cégnek, hogy végre túlessen az egészen. Az MNB az adós bejelentése nyomán piacfelügyeleti vizsgálatot indított, s bár ennek is jó ideje már, eredménye eddig nincs.

Ketyeg

Tizenhárom évvel ezelőtt T. gyorskölcsönként százezer forintot vett fel az akkor még működő Athlon Zrt.-től; a cég magas kamatokkal, akár heti törlesztéssel azonnali kölcsönt nyújtott olyan ügyfeleknek is, akik a bankoknál nem számítanak hitelképesnek. T.-nek gyorsan szüksége volt a pénzre, ezért vállalta, hogy a kamatokkal együtt nagyjából hetvenezer forinttal többet fog visszafizetni. Rendszeresen törlesztette a részleteket, amikért házhoz mentek az Athlon munkatársai. „Egyszer csak nem jöttek, én pedig abban a hiszemben voltam, hogy végeztünk, hiszen semmilyen fizetési felszólítást nem kaptam arra vonatkozóan, hogy még tartozom nyolcezer forinttal” – emlékezik vissza T.

Az Athlon 2011-ben megszűnt, a még nem behajtott követeléseit a felszámolást követően a Cash Claim Kft.-re engedményezte 2012 őszén. Mindez két évvel azután történt, hogy T. utoljára fizetett az Athlonnak. Azóta abban a tudatban élt, hogy végzett a részletfizetésekkel.

A Cash Claim néhány hónappal azelőtt alakult, hogy megvásárolta volna az Athlon adósságait, mégpedig nem is keveset: az engedményezési szerződés 18 ezer darab adósságra vonatkozik. A Cash Claim és az Athlon közötti szerződés rögzíti, hogy az engedményezés tartalmazza a már keletkezett és a jövőbeli késedelmi kamatokat is. A felek abban is megállapodtak, hogy az engedményezés (vagyis az adósságok megvásárlása) tényéről az aláírást követő 15 napon belül írásban tájékoztatják az adósokat.

T. nem az egyetlen az adósok közül, akit nem tájékoztattak a változásokról, erről nyilvános Facebook-bejegyzések tanúskodnak, melyek szerint a Cash Claim 2015-ben – tehát az adósságok gazdacseréje után három évvel – kezdte érvényesíteni a behajtásokat. A követelések a fennmaradó tartozásokon kívül az elmúlt évek kamatait is tartalmazták. T.-től ennek megfelelően már nem csupán az eredetileg fennmaradt nyolcezer forintot követelték, hanem a kamatokkal együtt csaknem negyven­ezret.

A Cash Claimnek törvényi kötelessége lett volna az ügyfelek tájékoztatása a változásról. „Az engedményező köteles az engedményes választásának megfelelően a kötelezettet az engedményezésről, az engedményezés tényét és az engedményezett követelést megjelölve írásban értesíteni, vagy az engedményes személyét is meghatározó engedményezési okiratot az engedményesnek átadni” – áll a vonatkozó jogszabályban. Ennek elmaradása esetén az adós jogszerűen fizet oda, ahova addig is törlesztett. T. esete más volt, ő nem törlesztette a kölcsön utolsó forintjait, mivel senki nem értesítette, hogy van még tartozása. Persze, felmerül a kérdés, miért nem számolt utána. „Szinte minden alkalommal kicsit többet fizettem az elvárt részletnél, hogy minél gyorsabban ki tudjam pörgetni a tartozásomat. Legutoljára is magasabb összeget adtam” – mondja T.

T. nem fizette ki a kamatokkal felhizlalt összeget, ezért a Cash Claim peres úton próbálta behajtani. A bíróság első fokon azonban T.-nek adott igazat, és csak arra kötelezte, hogy a 8000 forintot fizesse meg – a felszámolt kamatokat nem ítélte jogosnak, és elutasította a Cash Claim keresetét. Az ítélet indoklása szerint a becsatolt iratok alapján a Cash Claim nem tudta igazolni, hogy T.-t az engedményezésről megfelelően értesítették volna. A bíróság úgy látta, mivel a cég 2012–2015 között semmilyen formában nem jelentkezett T.-nél, ezzel megsértette a kölcsönös együttműködési kötelezettséget. „Erre tekintettel a bíróság úgy ítélte meg, hogy (…) [a cég] nem jogosult az adminisztrációs díj és a késedelmi kamat felszámolására” – áll az ítéletben.

 

Képünk illusztráció

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

„Szerettem volna lezárni ezt az ügyet és írtam a cégnek, hogy küldjék meg, hova fizethetem a tartozásomat. Erre nem reagáltak, nem keresték rajtam ezt a pénzt” – mondja T. A cég ugyanis fellebbezett; még több pénzt követelt, hiszen tovább számolta a kamatokat. Másodfokon gyökeres fordulat történt: arra kötelezték T.-t, hogy kamatokkal együtt fizesse meg a tartozását, plusz ő állja a perköltséget is. A Cash Claim arra hivatkozva fellebbezett, hogy a jogszabályok szerint a késedelmi kamat akkor is fennállt, ha az adósnak nem volt tudomása a tartozásról. A bíróság ezúttal arra jutott, hogy „az engedményezésről való tudomásszerzés hiánya nem okozhatja a késedelmi kamat alóli mentesülést”, így

az ítélet értelmében több mint 22 százalék évi kamatot is meg kell fizetnie T.-nek.

„Nem akartam, hogy végrehajtás során a bankszámlámról elkezdjék automatikusan levonni a pénzt, ezért részletfizetést kértem és kifizettem, de nagyon mérges voltam” – idézi föl az adós, akinek így összesen 140 ezer forintjába került az ügy.

Radar alatt

T. „mérhetetlenül igazságtalannak” érezte az eljárást, és panasszal fordult az MNB-hez. A jegybank arról tájékoztatta őt, hogy a Cash Claim nem szerepel az MNB által felügyelt és az adósságbehajtást engedéllyel végző cégek listájában, sőt ehhez hozzátették, a cégforma sem megfelelő arra, hogy ilyen tevékenységre engedélyt kapjon. T. ezek után perújítással próbálkozott; úgy vélte, ez az információ nagyban befolyásolja az ő ügyét. A bíróság azonban tárgyaláson kívül utasította vissza a perújítási kérelmet, mert indoklásuk szerint T. hiányosan nyújtotta be a kérelmet.

Egy jogász forrásunk szerint „a követelésbehajtás engedélyköteles tevékenység. Az, hogy a cég tevékenységi körében szerepel, még nem jelenti azt, hogy erre van engedélye, és hogy végezheti is azt. Ha a jogutód nem volt jogosult követelést venni, akkor a követelések átruházása – az erre vonatkozó megállapodás – semmis, a jogelőd és a »jogutód« egymással elszámol, az adóst sem a szerződés semmisségéből fakadó jogkövetkezmény, sem az ennek alapján történő, az engedményező–engedményes közötti elszámolás nem érinti”.

A Cash Claim Szolgáltató Kft. Gyálon bejegyzett cég, sok más céggel együtt egy Bánki Donát utcai ház a székhelye; a Google Maps 2019-es felvétele alapján egy családi ház található ott. A cég főtevékenysége az „egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység”, foglalkoznak követelésbehajtással is. Idén nyár óta bővült a tevékenységi körük többek között ingatlan bérbeadásával, üzemeltetésével, személygépjármű és 3,5 tonna feletti gépjárműkölcsönzéssel. A 2012-es engedményezési szerződést a cég létrejöttekor ügyvezetőként jegyzett Ács Viktor írta alá, aki akkor az Opten cég­információs rendszer adatai szerint a húszas évei elején járt. A Cash Claim tulajdonosa Ács Ferenc, akinek több cégben van érdekeltsége, például részben övé az egyik gyáli gyógyszertár. Kérdéseinkkel megkerestük a Cash Claim Kft.-t, de lapzártánkig nem kaptunk választ.

„Érthetetlen, miért nekem kellett annak utánamennem, hogy a céget nem felügyeli az MNB. A bíróságon ezt miért nem nézték meg?”

– fakad ki T., aki nem nyugodott bele a helyzetbe. Hosszas levelezés után elérte, hogy az MNB piacfelügyeleti eljárást indítson a Cash Claim ellen. Ennek jó ideje, egyelőre nincs nyilvános információ arról, hogy elmarasztalták-e a céget. (A szabálytalanul működő cégeket pénzbírsággal is büntethetik.) T.-nek nem adnak tájékoztatást az ügy állásáról, azt javasolták neki, böngéssze az MNB hirdetményeit.

A jegybank piacfelügyeleti tájékoztatója szerint az MNB „elkötelezett (…) a jogosulatlan, engedély vagy bejelentés nélküli pénzügyi szolgáltatók kiszűrésére hivatott piacfelügyelés területén is. Az MNB fellép pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók jogai érdekében, a szolgáltatókat felelős, tisztességes magatartás irányába tereli. A fogyasztók számára hátrányos jelenségeket a lehető leggyorsabban azonosítja, és azok okainak feltárására, megszüntetésére koncentrál, ezáltal is megelőzve azok ismételt kialakulását”. Érdeklődtünk az MNB-nél a piacfelügyeleti eljárásról, de lapzártánkig nem adtak tájékoztatást.

Rendezetlen viszonyok

Arra, hogy T. esete nem egyedi és rendszerszinten vannak problémák a követeléskezelő szektorban, Bódizs Balázsnak, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (Makisz) elnökének korábbi nyilatkozatai, valamint a szervezet egyik fő célkitűzése is utalnak. Évek óta szorgalmazzák ugyanis az ágazatra vonatkozó új törvény megalkotását, mivel megítélésük szerint a jelenlegi szabályozás hiányos és kusza. Nagyjából több mint százötven cégnek van MNB-engedélye üzletszerű követelésvásárlásra és azok kezelésére. A Makisz is úgy véli, léteznek engedély nélkül, „a radar alatt” működő cégek. (A szervezet tagjai jellemzően nem saját követeléseket kezelnek, hanem bankok vagy közműcégek megbízásai alapján járnak el.) A Makisz szerint a jelenleginél aktívabb állami felügyeleti tevékenységre is szükség lenne, és azt is szorgalmazzák, hogy egy új szabályozás keretében különböztessék meg az együttműködő adósokat, védelmet biztosítva a számukra.

Az iparág

Az MNB 2021-es éves beszámolója szerint 1297 intézmény teljes körű prudenciális (az ügyfél érdekeit és a banki alapelveket érvényesítő) felügyeletét látta el. Ezeken kívül további több mint 300 intézmény felett gyakorolt a jegybank valamilyen formában fel­ügye­letet; utóbbiak nem, vagy csak részlegesen állnak az MNB prudenciális felügyelete alatt, esetükben az MNB szűkített tartalmú – különösen fogyasztóvédelmi, pénzmosási vagy kibocsátói – felügyeletet gyakorol.

2013-ig ezt a fajta ellenőrzést önálló intézmény, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) végezte, amelyet akkor a kormány egy törvénymódosítással betolt az MNB alá. A korabeli indoklás szerint azért volt erre szükség, mert „új kihívások jelentek meg” a pénzügyi szektorban. A Fidesz akkor úgy nyilatkozott, hogy ők csak reagálnak arra az igényre, hogy korrigálják a pénzügyi felügyeleti rendszer hiányosságait. A párt akkori állásfoglalása szerint „ezzel a javaslattal létrejön annak a lehetősége, hogy a jövőben egy a jelenleginél erősebb és jobban működő pénzügyi felügyeleti rendszer működhessen Magyarországon”.

(Címlapképünk illusztráció)