Akadozik, de nem fagyasztották be a Budapest Airport 70 milliárd forintos hitelét

Az Európai Beruházási Banknál magyar civil szervezetek azért küzdenek, hogy vegyék komolyan a budapesti repülőtér fejlesztésének környezeti hatásait.

Hónapok óta rendszeresen előkerül a sajtóban a Budapest Airport Zrt. 200 millió eurós (nagyjából 70 milliárd forintos) hitele, amihez az Európai Beruházási Bank (EBB) segítségével jutott hozzá a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetője még 2018 decemberében.

A hitelt a repülőtér fejlesztésére fordították és fordítják: az új B mólóra, egy esetleges új 3. terminál építésére, a repülőtér földi világításának felújítására, egy új Cargo City építésére, a poggyászkezelő rendszer korszerűsítésére, valamint számos más földi és légi oldali fejlesztésre. Ezek a munkálatok az utasforgalmat nyolc éven belül a másfélszeresére növelik, a már elkészült Cargo City révén a reptér teherforgalma pedig átlépte az évi 150 000 tonnát, és ennek további növekedése várható.

A panaszmechanizmus

A fejlesztésekkel kapcsolatban a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület (KLKE) 2020 márciusában tett panaszt a banknál, mondván, hogy a hitelbírálat során megsértették a bank környezeti és társadalmi normáit.

A bank panaszmechanizmusa 2021 novemberében igazat adott a panaszosoknak, és előírta:

„A további folyósítások előtt az EBB szolgálatai kérjék fel a projektgazdát, hogy legalább a kapacitásbővítést lehetővé tevő projektkomponensekre vonatkozó előzetes környezeti értékelést nyújtsa be az EBB-nek.”

Ezt a magyar civil szervezetek – más, a bankszektort felügyelő nemzetközi szervezetekkel, az egész sajtóval és lapunkkal együtt – úgy értelmezték, hogy a bank befagyasztotta a hitel további folyósítását mindaddig, amíg a fenti előírások nem teljesülnek. Azonban a helyzet mégsem ilyen egyértelmű, ugyanis számos olyan információ látott napvilágot, amely ennek ellentmond. Vagyis a fentiekkel ellentétben a bank mégsem fagyasztotta be a hitel további folyósítását, csupán újabb feltételekhez köti.

Az EBB múlthéten tartotta éves konferenciáját, amelyen a civil szervezetek konzultálhattak a bank vezetésével. Ezen az online lehetőségen részt vett az MTVSZ képviseletében Dönsz-Kovács Teodóra, a szövetség EU-alapokért felelős munkatársa is, aki lapunknak elmondta, nagyjából 250 részvevő online jelenlétében zajlott az esemény, amelyet maga is az interneten keresztül követett.

Európai Beruházási Bank

Az EBB kölcsönt vesz fel a tőkepiacokon, a felvett pénzből pedig kedvező feltételekkel hitelt folyósít az EU céljainak elérését szolgáló projektek megvalósításához. A hitelek hozzávetőleg a 90 százalékát az Európai Unión belül használják fel. Az EBB által folyósított összegek nem az uniós költségvetésből származnak, azonban minden uniós ország a bank részvényese.

„Két kérdést tettem fel a tanácsnak: felfüggesztették-e a hitel folyósítását vagy sem, illetve hogy a 2021. novemberi döntésnek mi lett a következménye. Valamint arra kértem a bankot, tegye egyértelművé, hogy azok a követelmények, amelyeket leírtak, mikor és hogyan fognak megvalósulni” – mondta Dönsz-Kovács Teodóra. A kérdésekre sem ott, sem máig nem kapott választ, holott azokat levélben az MTVSZ már korábban, a konzultáció előtt egy héttel is feltette a banknak, majd a konzultáció után újra elküldték ezt a levelet. „A bank a levelek átvételét nyugtázta, és ígérte, hogy átláthatósági politikáinak megfelelően válaszol. Ezt várjuk, a fejleményekről majd beszámolunk” – tette hozzá.

Nem áll le a hitelfolyósítás

Kérdéseinkkel megkerestük a Budapest Airport Zrt. és az EBB-t is; előbbi válasza megérkezett, utóbbi várat magára. A reptérüzemeltető lapunkkal azt közölte, hogy az említett EBB-vizsgálat az EBB saját belső eljárásait vizsgálta a Budapest Airport beruházásai kapcsán, és a jelentés nem tartalmi, csupán eljárásbeli kifogásokat állapított meg. Válaszukban hangsúlyozták, hogy a Budapest Airport Zrt. valamennyi fejlesztése és beruházása a hatályos jogszabályoknak és törvényi előírásoknak megfelelően, a magyar hatóságok által kiadott engedélyek alapján valósult meg, illetve valósul meg a jövőben is. Mint írták, a fejlesztések során a környezetvédelmi hatóságot minden esetben bevonták, az kiadta a szükséges jóváhagyásokat, és a beruházásokhoz szakhatóságként hozzájárult.

A Budapest Airport Zrt. az EBB 200 milliós hitelkeretéből eddig 124 millió eurót hívott le. Ez a lehívott hitelösszeg 50 százalékban fedezte többek között a B oldali utasmóló, a Cargo City, valamint az új poggyászosztályozó csarnok megvalósítását. Tájékoztatásuk szerint

az EBB eljárásjavaslatot fogalmaz meg a repülőtéri beruházásokra vonatkozóan, amelyet a Budapest Airport számára megküld. Ez az eljárásrend tartalmazni fogja többek között az egyes beruházásokra vonatkozó egyeztetési szintet, továbbá egy új előírást arra vonatkozóan, hogy a beruházások környezeti hatásait a jövőben milyen módon kell elemezni és értékelni.

Ugyan arra a kérdésünkre, hogy végül a bank befagyasztotta-e a hitel folyósítását vagy sem, nem kaptunk választ, de azt az EBB végül is korábban már megválaszolta azzal, hogy közleményben adta hírül: nem fagyasztották be a budapesti repülőtér-bővítésre szánt forrásokat, sőt mint írták, az EBB mindaddig folytatni kívánja a folyósítást, ameddig a folyósításra vonatkozó összes szabály és eljárás teljesül.