Átlag 40 millió forintért vettünk lakást tavaly

  • narancs.hu
  • 2023. december 16.

Gazdaság

A Duna House adatai szerint átlagosan 40,1 millió forintért keltek el Magyarországon a lakóingatlanok, a lakások négy százaléka volt 100 millió forint feletti.

Országos átlagot tekintve 4 százalékkal emelkedett az átlagos lakóingatlanok ára a Duna House adatai szerint. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 40,1 millió forint volt az eladott lakások átlagára. A szórás ennél értelemszerűen nagyobb volt, a legdrágább tranzakció meghaladta a 660 milliót, a legolcsóbb pedig nem érte el az egymillió forintot. Budapesten a lakások vételára 57 millió forint, ami az országos átlagnak megfelelő drágulást jelent 2022-höz képest.

A 4 százalékos áremelkedés az infláció tükrében elhanyagolható, lényegében nem változtak az árak, befagyott a piac. Az egyes szegmensekben azért volt eltérés, így az egymillió forint feletti négyzetméteráron elkelt ingatlanok aránya országosan két százalékponttal tíz százalékra emelkedett. Budapesten ugyanez az arány 24-ről 30 százalékra módosult. Százmillió forint feletti összeget ugyanakkor nem fizettek többen, arányuk 4 százalék volt és maradt. A lakások negyede pedig kevesebb, mint 20 millió forintba került.

A vevők jelentős része, 40 százaléka korábbi ingatlanát adta el - részben örökségét, részben befektetési célú ingatlanát. Emellett akik otthont cseréltek, nagyobb arányban költöztek nagyobb lakásba, mint kisebbe: 16 százalék a 12 százalékkal szemben. A vásárlók mintegy ötöde első lakását vette meg, befektetési céllal pedig 14,3 százalék vásárolt. 

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.