Piramisjátékot folytatott az MNB gyanúja szerint a Falcon Kereskedőház Kft. és a Falcon Benefit Kft., engedély nélküli betétgyűjtés miatt pedig a jegybank 1,54 milliárd forint bírságot szabott ki a két cégre és egy magánszemélyre. A társaságok irreálisan magas hozamígéretekkel csábították az ügyfeleket, milliárdos összeget szedve be több ezer embertől. Összesen 2,3 milliárd forint befektetői vagyont vontak zár alá, így legalább valamennyi ügyfélpénz megmenekült. A nyomozó hatóságok piramisjáték szervezése, csalás, jogosulatlan pénzügyi tevékenység szervezése és közokirat-hamisítás ügyében vizsgálódik.
A Magyar Nemzeti Bank piacfelügyeleti vizsgálatot folytatott a cégeknél, majd tavaly októberben tett rendőrségi feljelentést, emellett figyelmeztetést tett közzé a honlapján a társaságokról, idén februárban pedig ismételten tájékoztatta a nyilvánosságot a jogsértő társaságok újabb lépéseiről. Már a piacfelügyeleti vizsgálat során azonnali hatállyal megtiltotta, hogy a cégek és a magánszemély bármely, a jegybank engedélyéhez vagy regisztrációjához kötött tevékenységet végezzenek, blokkoltatta a társaságok honlapját, s zárolt több, a Falcon Benefit Kft.-hez kötődő bankszámlát is, valamint a társaságok által átvett készpénzt vett zár alá.
A vizsgálat megállapította, hogy a cégek úgynevezett „Utalvány vásárlási szerződést” és különféle megnevezésű „programszerződéseket” kötöttek legalább 4400 befektetővel, együttesen milliárdos nagyságrendű összegben. Ezekben azt vállalták, hogy ha a kisbefektetők az általuk féláron vásárolt utalványokat nem használják fel, akkor – jellemzően 3 hónap után – azok névértékét, azaz a befektetők által átadott összeg garantáltan kétszeresét fizetik vissza. „Utalvány kezelési megbízást” is aláírtak a velük megállapodó személyekkel, melyben utóbbiak díj fejében megbízták a társaságokat, hogy az általuk vásárolt Falcon utalványokat „megőrizzék, kezeljék”.
A feltételeknek könnyű volt megfelelni, hiszen az MNB szerint az utalványokat egyetlen szolgáltatónál sem lehetett felhasználni. De ilyen szándékai nem is voltak a befektetőknek, hiszen a lényeg az volt, hogy a befizetett összeg, az utalvány árának kétszeresét kapják vissza. Az utalvány kitétel csak arra szolgált, hogy leplezzék az engedély nélküli forrásgyűjtést. Már eleve az ügyfélpénzek gyűjtése és kezelése is törvénybe ütközik, a kínált hozam pedig annyira irreálisan magas volt, hogy annak semmi más célja nem lehetett, csak a csalás. A hasonló konstrukciójú állampapírok hozama néhány százalék, ehhez képest a 100 százalékos hozam egyszerűen értelmezhetetlen piaci körülmények között.
