Az Európai Bizottság vámemelést javasol az orosz és fehérorosz gabonatermékekre

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. március 22.

Gazdaság

Az intézkedés célja az uniós piac destabilizációjának megelőzése.

Az Európai Bizottság az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gabonafélék és olajos magvak, köztük a búza, a kukorica és a napraforgó, valamint az ezekből származó termékek uniós behozatali vámjának emelését javasolja – tájékoztatott a brüsszeli testület pénteken.

Az uniós bizottság közleménye szerint az intézkedés célja egyebek mellett az EU piaca destabilizációjának megelőzése az orosz gabonatermékek jelentős mennyiségű uniós behozatala esetén, továbbá gátat kíván vetni az Ukrajna területén termelt, jogellenesen kisajátított, majd megtévesztő módon orosz származásúként felcímkézett gabona uniós importjának, valamint

meg kívánja akadályozni, hogy az elkobzott ukrán gabona eladásából származó bevételt Oroszország az Ukrajna elleni háború finanszírozására fordítsa.

„Mivel Oroszország 2023 folyamán mintegy 1,3 milliárd euró értékben exportált legalább 4,2 millió tonna gabonatermékeket az Európai Unióba, a megemelt uniós vámok a profit fontos forrását fogják elzárni az orosz gazdaság és ezen belül az orosz hadigépezet elől” – olvasható a Bizottság közleményében, ami kitért arra is, hogy bár a vonatkozó vámok már most is elég magasak ahhoz, hogy visszaszorítsák azorosz gabonafélék uniós importját, az új vámtarifák nem fogják érinteni az unión kívüli országokba irányuló exportot.

A brüsszeli közlemény Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte, aki azt mondta: a vámok megemelésének célja az unió piacait és az európai gazdálkodókat fenyegető növekvő kockázatok csökkentése.

A megemelt vámok le fogják törni Oroszország azon képességét, hogy kizsákmányolja az EU-t a hadigépezete javára, 

ugyanakkor – mint fogalmazott – „fenntartjuk elkötelezettségünket a globális élelmezésbiztonság megőrzése mellett, különösen a fejlődő országok esetében.”

Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete közölte, a megemelt vámok Fehéroroszországra is vonatkoznának, tekintettel az ország Oroszországhoz fűződő szoros politikai és gazdasági kapcsolataira. Azáltal, hogy az EU bevonja Fehéroroszországot az új intézkedésbe, megakadályozza, hogy Oroszország Fehéroroszországot használja fel az új vámtarifák megkerülésére, és áruit ilyen módon az EU piacára terelje.

(Címlapképünk illusztráció)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.