Chikán Attila: Nem oda jutottunk, ahová szerettünk volna

  • narancs.hu
  • 2025. január 16.

Gazdaság

Az első Orbán-kormány nemzetgazdasági minisztere szerint bizonyos kormányzati szereplőkön kívül ezt mindenki így gondolja az országban.

„Magyarország most eléggé rossz pályán van: nem ahhoz illeszkedünk, és nem úgy, akihez és ahogy a lehetőségeink, adottságaink alapján kellene” – erről beszélt Chikán Attila közgazdász, az első Orbán-kormány első nemzetgazdasági minisztere a 444.hu beszámolója szerint a Corvinus Egyetemen egy csütörtöki könyvbemutatón.

„Elég széles körben közmegegyezés van arról, hogy nem oda jutottunk, ahová szerettünk volna. Ezt bizonyos kormányzati szereplők nyilatkozatain kívül mindenki így gondolja ebben az országban”

– fogalmazott a közgazdász, aki a portál szerint megjegyzésével Boda György szavaira reflektált, miután a Sodródásból feljebb lépés – tudásalapú versenyképesség című kötet egyik szerzője arról beszélt, hogy Magyarország elmúlt harminc évét vizsgálva arra jutottak: „belesodródtunk egy csapdahelyzetbe, és nem oda jutottunk, ahová szerettünk volna.”

Chikán Attila azzal is egyetértett, hogy Magyarország csapdahelyzetbe került. Szerinte nagyon sok tényezővel, szociológiai, gazdasági, politikai okokkal lehet magyarázni, hogy miért történt ez. A kötet az ő olvasatában többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy alapvető szerkezeti problémák vannak a magyar gazdaságban, amikor megakadályozzák, hogy egy akár jó gazdaságpolitikai elképzelést is meg lehessen valósítani. Azzal kapcsolatban, hogy ki lehet-e törni ebből a csapdából, ki lehet-e lavírozni a sodródásból, Chikán Attila azt mondta: „Nem vagyok nagyon optimista, de most sokan nem optimisták”.

Bőgel György, a CEU egyetemi tanára a könyvről szóló beszélgetésen azt is felvetette, hogy kérdés, el akarjuk-e hagyni egyáltalán ezt a csapdát. Szerinte ugyanis nem a sodródás a jó leírás arra, ami Magyarországon történik. „Itt van kormányos, és húznak is. A gazdaságpolitika következetes, látva, hogy amikor döntési helyzet van, milyen döntések születnek. Olyanok, hogy menjünk be a közepes fejlettség csapdájába, és maradjunk is ott. Meleg van, és kényelmes ez, nem feltétlenül kell onnan kimászni.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.