Chikán Attila: Nem oda jutottunk, ahová szerettünk volna

  • narancs.hu
  • 2025. január 16.

Gazdaság

Az első Orbán-kormány nemzetgazdasági minisztere szerint bizonyos kormányzati szereplőkön kívül ezt mindenki így gondolja az országban.

„Magyarország most eléggé rossz pályán van: nem ahhoz illeszkedünk, és nem úgy, akihez és ahogy a lehetőségeink, adottságaink alapján kellene” – erről beszélt Chikán Attila közgazdász, az első Orbán-kormány első nemzetgazdasági minisztere a 444.hu beszámolója szerint a Corvinus Egyetemen egy csütörtöki könyvbemutatón.

„Elég széles körben közmegegyezés van arról, hogy nem oda jutottunk, ahová szerettünk volna. Ezt bizonyos kormányzati szereplők nyilatkozatain kívül mindenki így gondolja ebben az országban”

– fogalmazott a közgazdász, aki a portál szerint megjegyzésével Boda György szavaira reflektált, miután a Sodródásból feljebb lépés – tudásalapú versenyképesség című kötet egyik szerzője arról beszélt, hogy Magyarország elmúlt harminc évét vizsgálva arra jutottak: „belesodródtunk egy csapdahelyzetbe, és nem oda jutottunk, ahová szerettünk volna.”

Chikán Attila azzal is egyetértett, hogy Magyarország csapdahelyzetbe került. Szerinte nagyon sok tényezővel, szociológiai, gazdasági, politikai okokkal lehet magyarázni, hogy miért történt ez. A kötet az ő olvasatában többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy alapvető szerkezeti problémák vannak a magyar gazdaságban, amikor megakadályozzák, hogy egy akár jó gazdaságpolitikai elképzelést is meg lehessen valósítani. Azzal kapcsolatban, hogy ki lehet-e törni ebből a csapdából, ki lehet-e lavírozni a sodródásból, Chikán Attila azt mondta: „Nem vagyok nagyon optimista, de most sokan nem optimisták”.

Bőgel György, a CEU egyetemi tanára a könyvről szóló beszélgetésen azt is felvetette, hogy kérdés, el akarjuk-e hagyni egyáltalán ezt a csapdát. Szerinte ugyanis nem a sodródás a jó leírás arra, ami Magyarországon történik. „Itt van kormányos, és húznak is. A gazdaságpolitika következetes, látva, hogy amikor döntési helyzet van, milyen döntések születnek. Olyanok, hogy menjünk be a közepes fejlettség csapdájába, és maradjunk is ott. Meleg van, és kényelmes ez, nem feltétlenül kell onnan kimászni.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.