Csak jogszabályt kéne módosítani, hogy az önkormányzatok olcsóbban kapják az áramot

  • narancs.hu
  • 2022. október 15.

Gazdaság

Erről Mártha Imre, az MVM Paksért is felelős korábbi vezetője beszélt egy interjúban.

„A paksi termelési költség a 2021-es mérlegadatok alapján egyértelmű: 12-13 forint kilowattóránként. Ennyiért termelik meg az áramot, amely azután bekerül az MVM portfóliójába. (...) A vállalat jelenleg hatósági áron adja el ezt az áramot a lakosságnak, a maradékot pedig piaci áron kell értékesítenie. Nem is adhatja el másként az állami cég, mert ha csak 10 százalékkal a piaci ár alatt adná el, az már hűtlen kezelésnek számítana – hacsak nincsen rá valamilyen jogszabály. Az tehát nem lehetetlen, hogy a Paksi Atomerőmű és a Mátrai Erőmű áramából az önkormányzatok is részesüljenek, csak ehhez a kormánynak jogszabályt kell módosítania, hogy a cég egy meghatározott intézményi, vállalati kör számára költségalapon számolt hatósági áron adhassa el az áramot” – mondta a Hvg.hu-nak adott interjújában Mártha Imre, az MVM Paksért is felelős korábbi vezetője, aki most a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.

Hozzátette: ha gondosan kiválogatnák a legfontosabb kört, tehát a tömegközlekedést, valamint a közvilágítást – amely úgyis csak éjszaka kell, amikor eleve alacsonyabb a rendszer terhelése – és a kiemelt, létfontosságú intézményeket, mint például a kórházakat, iskolákat, óvodákat, bölcsődéket, akkor minderre elég a Paksi Atomerőmű és a Mátrai Erőmű termelése. Szerinte mindezt lehetne úgy kivitelezni, hogy közben a teljes lakossági kör számára is fennmaradna a rezsicsökkentett áram.

Mint mondta, ha nincs gyors uniós megállapodás, és nem érkezik meg a brüsszeli pénz, vagy nincs vége gyorsan a háborúnak, és nem normalizálódik az európai energiapiac, vagy nem jön egy felpattanás az európai gazdaságban, akkor drasztikusan vissza kell fogni az energiafogyasztást, korlátozni kell rengeteg intézmény működését, a forint még tovább fog romlani, és sok vállalat be fog zárni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.