A bankszektorra kivetett különadók miatt kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója a Portfolio Economic Forum című konferencián csütörtökön a 444.hu beszámolója szerint.
Csányi a konferencián azt mondta, nincs még egy olyan ország Közép-Kelet-Európában, ahol a kormány olyan aktívan avatkozna be a bankszektor életébe, mint Magyarországon, a bankszektor viszont az extraterhek és az alacsony jövedelmezőség mellett is jelentős részt vállal a magyar gazdaság és az állam finanszírozásában.
Csányi arról beszélt, hogy a bankszektor terhei nemcsak magasak, hanem kiszámíthatatlanok is, és az ágazatok közül a legrosszabbul is járt, mert olyan adókat kaptak a nyakukba, amit más nem. Azt is szóvá tette, hogy az eredeti ígérethez képest a kormány nem vezette ki két év után az "extraprofitadót" – ezt 2022-ben eredetileg csak két évre tervezték, de Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter legutóbb már a 2025-ös kivezetéssel kapcsolatban is azt mondta, hogy bizonyos szektorokban még lát extraprofitot, és az adót csak akkor fogják kivezetni, ha már nem lesz.
Csányi szerint viszont az extraprofitadónak ma már nem kellene hatályban lennie az eredeti tervek szerint, de mivel nagy a költségvetés hiánya, a GDP-növekedés pedig elmarad, nincs más, mint hogy fizetik a különadót. Az OTP-vezér ugyanakkor odaszúrt Nagy Mártonnak, mondván "a várt növekedés nem teljesül, a növekedésért felelős miniszter mégis egy külön tárcát kap".
Csányi szerint összességégben kevesebb különadó kellene, így a bankok tudnának hitelezni és a szektor együtt tudna növekedni a gazdasággal. A lakáshitelekre bevezetett új 5 százalékos kamatplafonnal kapcsolatban is beszólt a kormánynak, mondván, hogy bár ezt várja el a kormány bankoktól, de arról nincs szó, hogy milyen kötelezettséget vállal a kormány az infláció alakulására, hiszen ez egy fontos tényező.
A Portfolio beszámolója szerint azt mondta, a kamatplafonban nagyon sok igazságtalanság van, mert aki nem hallgatott a jegybank és a bankok figyelmeztetéseire, és változó kamatozású hitelt vett igénybe, sokkal jobban jártak, mint akik fix kamatozású hitelt vettek fel, és "furcsa logika, hogy 5 százalékos kamatplafont kell bevezetnünk, de egy szót sem hallok arról, hogy a kormány valamilyen inflációs kötelezettséget vállalna cserébe, pedig csak van összefüggés a kettő között, legalábbis régen volt".
Az OTP oroszországi kivonulásával kapcsolatban úgy fogalmazott, az ottani szabályozások lehetetlenné tették a kivonulást. Ha ugyanis az oroszok 100-ra értékelik a leánybankot, akkor legfeljebb 40-ért lehetne eladni, és ebből 35 egységet be kellene fizetni hozzájárulásként az orosz államnak. Így ez ajándék lenne az oroszoknak.
