A csütörtök délután megtartotta az ötödik Orbán-kormány megalakulása utáni első Kormányinfóját Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, akik mellett kivételesen Nagy Márton új gazdaságfejlesztési miniszter is részt vett a sajtótájékoztatón.
Gulyás beszámolt arról, hogy a héten már két kormányülést is tartottak, és hangsúlyoztak, a háborús konfliktus, ami a szomszédunkban zajlik, közvetlen hatást gyakorol Magyarországra is. Mint fogalmazott, a humanitárius katasztrófa érinti hazánkat is, több ezer menekült érkezett Ukrajnából. Emellett a gazdasági hatás is érinti az országot, ezt is megfelelő módon kell kezeli, ehhez használta eszközként a kormány az árstopot. A kormány szerint a brüsszeli politika is felelős azért, hogy például az energiaárak nőnek.
Kifejtette, hogy a háborús veszélyhelyzet miatt a kormány olyan döntéseket hoz, melyek garantálják a biztonságot és az elmúlt évek eredményeinek megvédését. Gulyás ezzel indokolta a rezsivédelmi és honvédelmi alap létrehozását, mert újabb világgazdasági válság fenyeget. A szerdán bejelentett intézkedésről azt mondta, többlet tehervállalást várnak a bankoktól és az extra profitra szert tevő vállalkozásoktól, az extra profitra kivetett különadók fogják biztosítani, hogy a kormány a rezsicsökkentést és a honvédelmi költségeket finanszírozni tudja. Állítása szerint nem fogják a teljes profitot elvonni.
Ezen intézkedésekkel nem csak a családokat védik meg, hanem szerinte a 4,9 százalékos költségvetési hiánycél teljesülhet. Bejelentette, hogy
a gazdasági miniszter még ma leadja a költségvetés tervezetét a Költségvetési Tanácsnak.
A benzinárstopról Gulyás azt mondta, vannak, akik visszaélnek ezzel, ezzel az ellátás biztonságát is veszélyeztetik, ezért
péntektől bevezetik, hogy csak a magyar rendszámú autók tankolhatják majd az olcsóbb üzemanyagot.
Később Gulyás kérdésre úgy pontosított, mindenki tankolhat péntektől is a magyar benzinkutakon, de csökkentett áron csak a magyar rendszámú autók. Azt is hozzátette, hogy a benzinkutasoknak kell ellenőriznie a magyar forgalmit, erről technikai egyeztetés is történt, a kasszánál fogják a különböző árakat érvényesíteni.
Nagy Márton kifejtette, a háborús helyzet és a brüsszeli szankciók miatt az infláció emelkedik, recessziós félelem alakul ki, ezért kézben kell tartani a költségvetést. A terv az, hogy idén tartsák a 4,9 százalékos, jövőre pedig a 3,8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt.
Ehhez Nagy szerint újabb bevételek kellenek (ez lenne az extraprofit-adó) és kiadáscsökkentés is. A kiadáscsökkentésről azt mondta, egyrészt csökkenteni kell a minisztériumok kiadásait (például beszerzési stoppal, digitalizációval), másrészt át kell ütemezni az állami beruházásokat, egyre inkább a piaci beruházásokat kell támogatni. A kiadások csökkentése 60 százalékban, a bevételek növelése 40 százalékban járul majd hozzá a kívánt hiány arányához.
Nagy hangsúlyozta, hogy az eddigi ágazati különadók továbbra is hatályban maradnak, az extraprofitadót ezen felül vetik ki, összesen 8 területen, amelyeknél később azt is elmondta, miért van a kormány szerint itt extra profit, és hogy hogyan vetik ki:
- a bankszektornál kibővítik a tranzakciós díjat, ebből 50 milliárdot várnak, az extraprofitból 250 milliárdot, innen összesen 300 milliárdot várnak egy évre – a növekvő infláció és kamatok miatt ugyanis felgyülemlett a likviditás, amit elhelyeztek a bankokban, és míg erre a bankok 0,3 százalékot fizetnek, sokkal nagyobb profitra tesznek általa szert – itt nettó kamatalapú lesz az adó;
- a biztosítói szektortól 50 milliárd forintot vonnának el – a biztosítói díjbevételek ugyanis 20 százalékkal nőnek a háborús fenyegetettség okozta veszélyérzet miatt;
- az energiaszektortól – amely főként a MOL-t érinti – 300 milliárdot – Nagy úgy fogalmazott, hogy a MOL 35 dollár extra profitra tesz szert a hordónkénti termelés során, ezért indokolt az extra adó – az energiaszektor esetén bányajáradék alapú lesz;
- a kiskereskedelmi szektorból 60 milliárdot – mert a kiskereskedelmi szektor éves alapon már idén 16 százalékkal bővült, nagy a kereslet a különféle árucikkekre – a kiskereskedelmi szektorban árbevétel alapon adóztatnak majd;
- a telekommunikációs cégektől 40 milliárdot – a telekommunikációs szektorban szerinte a covid miatt otthon töltött plusz idő miatt jött létre extra profit, mert az emberek többet interneteztek, többet telefonáltak – a telekommunikációs szektorban a forgalmat adóztatják;
- a légitársaságoktól 30 milliárdoktól – a légitársaságok kereslete Nagy elmondása szerint hirtelen megugrott, és már most érzékelhető, milyen közel van a 2019-es állapotokhoz – a légitársaságoknál induló utasonként 10-15 euró körüli összeggel adóztatnak, és minden budapesti járatot működtető társaságra vonatkozik majd;
- a gyógyszerforgalmazói szektortól (a kis gyógyszertárakat nem érintve) 20 milliárd forintot – mert a covid miatt a gyógyszerértékesítés nagyon megemelkedett – a gyógyszerforgalmazók esetén a tb-támogatás aránya az adó alapja, ez 20 százalékról 24 százalékra emelkedik,;
- a reklámadót újra bevezetik 2023 januárjától, ebből 15 milliárd forintot várnak – mert az emberek sokat tévéztek a covid idején – ezt ugyanúgy vezetik be, mint korábban, amit felfüggesztettek.
Nagy úgy fogalmazott,
összesen 800 milliárd forintot várnak az extraprofitadóból,
és mivel nem a profitot vonják el, csak az "extra profitot", ezért szerinte ez semmilyen költségemelkedést nem fog jelenteni a fogyasztóknál, és nem lesz sem inflációs, sem költségnövekedési hatása sem. Nagy úgy fogalmazott, hogy épp azért választották ezt az extraprofitadót, mert ez nem róhat ki a lakosságra extra terheket, hiszen az "extra" profitot vonja csak el a cégektől.
Arról, hogy egyeztettek-e az egyes szektorokkal, Nagy azt mondta, szerdán a bankszövetséggel, csütörtökön az energiaszektor képviselőivel tárgyalt. Később hozzátette, hogy persze senki nem örül, ha elvonják a profitot, de sokat számolgatták, hogy mi számít extraprofitnak, és úgy fogalmazott, hogy amit elvonnak, "az egy olyan profit, amiért nem dolgoztak meg".
Később azt is mondta, ha egy-egy cég áthárítja a költségeket, akkor a profitja ugyanannyi marad, és ezt a kormány látni fogja a kimutatásokban. Azt is mondta kérdésre, hogy ha verseny van a bankok között, akkor nem fogják áthárítani.
Nagy arra a felvetésre, hogy mi lesz, ha például a biztosítók közül többen kivonulnak majd az országból, azt mondta, ez minden cég egyéni döntése, de 20 százalék körüli a biztosítási szektorban a magyar tulajdon aránya, ezért érdemes lenne befektetőket találni és 50 százalék fölé vinni, ahogy a kiskereskedelmi szektor élelmiszer ágában is.
Nagy kérdésre elmondta, a honvédelmi és a rezsivédelmi alap idén összesen 900 milliárd forintot tesz ki, ebből a rezsivédelmi 700, a honvédelmi 200 milliárdot tesz ki. Miközben az extraprofitadóból származó 800 milliárdhoz képest ez több, Nagy úgy fogalmazott, hogy más adóbevételeket is tesznek hozzá, kisebb tételek is lesznek,
például az alkoholra, dohánytermékekre kivetett jövedékiadó- és népegészségügyi adóemelést is terveznek, valamint a céges autók adóztatása is meg fog változni.
Erről később a pénzügyminiszter fog tájékoztatást adni.
Arról, hogy miért maradt ki például a szerencsejáték-szektor, azt mondta, a nagyobbtól indulnak a kisebb felé, minden szektort áttekintettek, és ez a nyolc szektor az, aminél a legtöbb extrapofit képződött. "A nagyobb összegekre lövünk" – fogalmazott. Rendeleti formában kerül majd beszedésre az extraprofit adója, és éves összegeket szednek majd be, már az idén.
Mivel az építőiparban több szektor van, általánosan ott a miniszter szerint nem lehet kivetni különadót, a legnagyobb pénz az alapanyagszektorban van, ahol már jelenleg is van extraprofitadó például a homokra, cementre és más alapanyagokra. Az állami beruházások visszafogásáról hangsúlyozta, hogy "a fókusz a piaci beruházások ösztönzésén lesz".
Gulyás később hozzátette, ahol megindult már az építkezés, ott nem hagynak torzókat, de el nem kezdett építkezéseket elhalaszthatnak. Egyes beruházásokat nem nevesített, és azt mondta, nem törölnek egy építkezést sem, de ami 2023-ban indulna, az lehet, hogy csak 2024-ben fog.
Kérdésre Nagy rábólintott arra, hogy ha plusz 800 milliárdot szednek be, akkor
1200 milliárd forintot tesz ki a kiadáscsökkentés.
Egyelőre két évre tartják fent az extraprofitadót, de Nagy hangsúlyozta, mivel teljességgel bizonytalannak és jósolhatatlannak látják a helyzetet, nem zárják ki a meghosszabbítás lehetőségét. Később hozzátette, "ha megszűnik az extraprofit, megszűnik az extraprofitadó is", ha vége a háborúnak, inflációnak, recessziós félelmeknek.
Kérdésre az is kiderült, hogy a honvédelmi alapba befolyó pénzt haderőfejlesztésre fogják felhasználni. Gulyás később pontosította, hogy ez a Zrínyi haderőfejlesztési program felgyorsítása lenne a leginkább, de még tárgyalnak erről.
A rezsivédelmi alapnál kérdésre Gulyás végül elismerte, hogy "bár az eljárás ennél bonyolultabb", de végülis arról van szó, hogy az állami dotációt kívánják finanszírozni az új adókból.
Hogy milyen időközönként szedik be az extra profitra vonatkozó adót, az szektoronként változik, a részletszabályokról még folyik az egyeztetés. Nagy azt is mondta, minden érintett vállalat esetében tudja a kormány, hogy mekkora összegű lesz ez az extra profit, de nem bocsátkozott részletekbe.
A családtámogatásokról azt mondták, a jövő évi költségvetésre is ugyanannyi összeg áll majd rendelkezésre a családtámogatásra, mint idén, ezért a kivezétésközeli támogatásokat vagy meghosszabbítják, vagy hasonló mértékű újakat vezetnek majd be.
Az árstopok esetleges meghosszabbításáról külön hoznak majd döntést, június közepéig fognak erről újabb tájékoztatással élni. A reklámadó 2023. január elsejével köszönt majd be, de a többi extraprofitadót már az idén beszedik.
Az olajembargóról Gulyás azt mondta, az európai egység minden olyan szankcióját hajlandó a kormány támogatni, melyek Oroszországnak jobban fájnak, mint a tagországoknak, de az olaj ügye jelen helyzetben szerinte nem ilyen, komoly fejlesztésekre és kompenzációra van szükség ahhoz, hogy Magyarország tárgyaljon az olajembargóról. Ehhez komoly előkészítésre és tárgyalásra van szükség, ebben partner lehet a magyar kormány is.
Arról, hogy Parragh László, a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke egy interjúban felvetette a KATA adózási forma kivezetését, Gulyás azt mondta, hogy ezzel kapcsolatban egyelőre csak szándékokról tud beszélni, a cél az, hogy olyan alkalmazásformát találjon ki a kormány, amely szigorítja a szabályokat, ne lehessen bújtatott foglalkoztatásra használni, de kedvezőbbé is teszi azokat azoknak a vállalkozóknak, akik célzottan használói ennek az adóformának.
Kérdésre kiderült, hogy nem hosszabbítják meg az egészségügyi és rendvédelmi dolgozók veszélyhelyzet miatt bevezetett felmondási tilalmát. Gulyás ugyanakkor nem számít tömeges távozásra.
Gulyás azt is kijelentette, hogy nem gondolják, hogy Oroszország közvetlen veszélyt jelentene a NATO tagállamaira.
Gulyás elmondta, Magyarországon még nem jeleztek majomhimlős esetet. A Nemzeti Népegészságügyi Központ felkészül, de Gulyás nem válaszolt arra a kérdésre, van vagy lesz-e feketehimlő elleni vakcinája hazánknak, amellyel a majomhimlő ellen lehetne védekezni.
A pedagógus szakszervezetek fellépését a baloldalhoz köti Gulyás most is, ironizálva közölte, örül a kormány, hogy a választást követően is szeretnének tárgyalni. Nem mondta meg, kit jelölnek ki tárgyalófélnek, de a tanárok bére elmondása szerint is korrigálásra szorul. Később hozzátette, a pedagógusoknál és a rendvédelmi dolgozóknál is indokolt a béremelés, ezt meg is próbálják valósítani a jelenlegi gazdasági helyzet ellenére is, de más szektornak nem mernek felelősséggel semmit ígérni. Kiemelte, az egészségügyben szerinte olyan béremelés történt az elmúlt években, amire a rendszerváltás óta nem példa.
Az Ukrajnából érkezett menekültekről Szentkirályi Alexandra azt mondta, 728 605 fő érkezett eddig az ukrán-magyar és a román-magyar határon, menedékkérelmet összesen 23 148 fő nyújtott be, közülük 14 237-en már meg is kapták ezt, sok kérelem még elbírálás alatt áll, míg ideiglenes tartózkodásra eddig 120 ezer ember kapott engedélyt. Gulyás egy másik kérdésre azt mondta, semmilyen pénzt nem kapott még a kormány az EU-tól a menekültek ellátására.
Az inflációval kapcsolatban elhangzott, hogy a kormány nem látja indokoltnak az áfa csökkentést, mert az szerintük nem vezet egyértelműen az árak csökkenéséhez. Nagy arról is beszélt, hogy az infláció jelen helyzetben 80 százalékban globális eredetű. Élelmiszer- és energiaválságot élünk meg, külső tényezők miatt emelkedik a világpiaci ár, ezt szenvedjük el. Jelenleg 9,5 százalékos az infláció az országban, Nagy elmondása szerint Nyugaton ez már két számjegyű, és szerinte épp az árstop és a rezsicsökkentés garantálja, hogy nálunk még nem szállt el. Nyáron az infláció tetőzhet, ősszel akár csökkenhet, ezt tartalmazza az MNB szakmai anyaga is. A helyzet rendkívül bonyolult, ezért kell a gazdaságot válságállóvá tenni – tette hozzá.
Kérdésre Gulyás beszélt arról, hogy az Aquincumi híd megépítését lényegében támogatják, mert minél több híd köti össze Budapestet, annál jobb a közlekedése. A pesti alsó rakpart lezárását viszont teljességgel indokolatlannak tartja, a dugók miatt megfulladó fővárost vizionált, és arról beszélt, hogy Karácsony Gergely főpolgármester "autósüldözést" folytat.
Kocsis Máté a nemzetbiztonsági bizottság ülésén Rogán Antal miniszteri meghallgatásakor arról beszélt, hogy nélkülözhetetlen lesz a külföldről finanszírozott civil szervezetek és médiafelületek azonosítása. Gulyás ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy "ez egy régi liberális követelés", például a kuruc.infóval kapcsolatban. Gulyás kiemelte, hogy a titkosszolgálatok feladata az, hogy feltárja az ilyen befolyás alá eső oldalakat, szervezeteket.
A miniszter kérdésre arról is beszélt, hogy az igazságügyi miniszternek alkotmányossági aggály esetén vétójoga lesz, ilyenkor csak a kormány írhatja felül a miniszteri vétót.
