Devizahitelek: olyan ítélet született az EU Bíróságán, hogy az mindent újra felforgathat

Gazdaság

Az egész hazai pénzügyi rendszerre nézve beláthatatlan következményei lehetnek az Európai Unió Bírósága egy friss ítéletének, amit egy magyar devizahiteles ügyben hoztak. A bíróság lényegében a startvonalra léptette vissza a játékosokat.

Lényegében a startvonalra kell visszamenni a devizában nyilvántartott hajdani hitelszerződések ügyében, teljesen felül kell vizsgálni az egész hazai bírósági gyakorlatot is – így értelmezhető az Európai Unió Bírósága (EUB) múlt csütörtöki ítélete, amely szerint a svájci frank hiteleseknek csak annyit kellene megfizetniük, amit a szerződés tartalmaz forintban, az árfolyamkockázat összes terhét pedig a bakoknak kell viselniük. Az ítélet első áttekintése alapján a következmények beláthatatlanok.

Egy svájci frank alapú autólízingszerződés ügyében indult a per az EUB előtt, amelyben magyar bíróság – az eljárás felfüggesztésével – előzetes döntéshozatalt kért a luxembourgi testülettől. Az ítélet tétje egy mondatban összefoglalva: felül kell-e vizsgálni az egész magyarországi gyakorlatot, azt a „megoldást”, amellyel a vonatkozó 2014-es és 2015-ös törvénnyel, valamint a Kúria jogegységi döntésével lezárni szándékoztak sokezernyi és sokmilliárdnyi devizás ügyletet.

A forint árfolyamának 2008-2009-es elszállása miatt sorozatban váltak nem fizetővé magyar kölcsön- és lízingszerződések. Ezeknek az ügyleteknek jellemzően a hitelt felvevők lettek a kárvallottjai azzal, hogy a kötelező forintosítással kifizethetetlenné váltak a hátralévő összegek, amelyek az eredeti tőke – annak egy része visszafizetése után is – többszörösére rúgtak. Ingatlanárverések, kilakoltatások, emberi tragédiák ezrei követték ezeket a szerződéslezárásokat. Egy sor per viszont még mindig folyamatban van úgy, hogy akár sok tízmilliós követelések maradtak fenn még mindig a tőke nagy részének törlesztése után is a forint árfolyamának beborulása következtében.

Az EUB mostani ítéletében kimondta, hogy ellentétes a közösségi joggal az a jogi megoldás, amely a magyar devizahiteles törvényekben áll, és a fogyasztó szabad döntési joga, hogy a szerződés érvénytelenségének kimondását választja-e, vagyis nem kényszeríthető rá a kontraktus törvényi „életben tartásával”, az akkori jegybanki – lényegesen magasabb – árfolyammal helyettesítve a szerződéskori rátát. A tisztességtelen feltételt az ítélet szerint úgy, ahogy van, ki kell venni a szerződésből – vagyis azt a részt, amelyben a nem kellő tájékoztatás a ludas.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.