A számok csapdája - benyújtották a 2026-os költségvetési törvényt

Gazdaság

Eddig is jó volt minden, de most már aztán végképp az lesz – hirdeti a 2026-os költségvetés tervezete. Családok, nyugdíjasok, harcba! De nem úgy, mert békét hirdetünk, amúgy kövér védelmi kiadással.

Övezte némi vita lapunk témamegbeszélő értekezletén azt, érdemes-e egyáltalán foglalkozni a 2026-os költségvetéssel, hiszen a fikciós irodalom kritikái közé bajosan férne be a szöveg – már csak a vizsgált írásmű minősége miatt is –, de végül az a döntés született, hogy mégis. Mégis a magyar költségvetésről van szó, vagy mi.

Engem az a szövegrész, hogy a „Kormány elkötelezett az idősek tisztelete mellett” meggyőzött arról, hogy nem szabad elmenni eme jogszabálytervezet mellett, főleg azért, mert a mindenhez értő Semjén Zsolt nyújtotta be. Nagy Márton, aki összeadni vélhetően nagyobb biztonsággal tud, mint a fővadász, megelégedett a szerény előadói címmel.

Vannak benne számok

Az úgynevezett számok voltaképp mellékesek, hiszen mire hatályba lép, már teljesen más lesz az egész, talán a világ is, január másodikán pedig alapból át kell írni a felét, de azért rögzítsük: a 2026-os költségvetést 4,1 százalékos növekedéssel, 3,7 százalékos államháztartási hiánnyal és 3,6 százalékos inflációval tervezte meg a kormány. Jól van. Hogy felmérjük, mennyire kell komolyan venni ezt, elég idemásolni a 2025-ös tervszámokat: 3,4 százalékos növekedés (áprilisban 2,5-re módosította a kormány), 3,7 százalékos hiány (ez március végén lett 4 százalék), 3,2 százalékos infláció (jó, ha meglesz az 5,1).

Ezzel együtt a most beterjesztett költségvetés arra mindenképpen jó, hogy a kormányzati szándékot megismerjük. Mit szeretne elhitetni velünk a Fidesz-kormány 2026-ról? Természetesen azt, hogy szuperjó év lesz. Máshogy lesz jó, mint amit 2025-re ígértek, de szuperjó lesz. Az idénre a repülőrajt, a berobbanó növekedés és hasonlók voltak első helyen, talán már nem emlékszik rá senki, de a tavalyi költségvetésben a kormány meghirdette a 21 pontos gazdaságpolitikai akciótervet. Gondolom, mind a 21 pont megvalósult, azért nem kell már beszélni róla. Mindenesetre annyira lelkes volt a beterjesztő, hogy a 2025-ös költségvetés bevezetőjébe kilenc felkiáltójelet is belerakott, ennyi talán a Dadaista kiáltványban sem volt. A szövegek értelmezhetősége hasonló.

Családok és egyéb szavazók

Az idei év a gazdaságé volt (lett volna), a jövő évi viszont a családoké lesz. A családokba beletartoznak az anyák, a fiatalok és a nyugdíjasok, rájuk szabta a kormány a 2026-os büdzsét – vagyis az úgynevezett szavazókra. Egészen zavarba ejtő, hogy még 2025-26-ban is azzal számol a kormány, hogy 2010-hez képest mennyire jó lesz itt minden. „A családi adó- és járulékkedvezmény 2011-től 2026 végéig összesen akár 5 ezer milliárd forintot jelenthet a családoknak.” Mintha ezzel a számmal lehetne kezdeni bármit. Fú, jó sok, ennyi pénze azért még Mészáros Lőrincnek sincs – gondolhatná az egyszeri polgár, aki esetleg unalmas perceiben beleolvas a költségvetési törvény tervezetébe; persze már maga a feltételezés is értelmetlen, hovatovább dadaista.

De vannak még értelmetlen számok: „a családpolitikai célokra 4800 milliárd forintot fordítunk, így a rezsivédelemre szolgáló 800 milliárd forinttal együtt 5600 milliárd forintot biztosítunk családok támogatására”. Köszi. Mielőtt mindenki elalélna a gyönyörűségtől, elmondom, hogy ebben a 4800-ban benne van a családi pótlék, a gyes, a gyed, a csed, a családi adókedvezmény, az óvodaellátási támogatás, a Kopp Mária Intézet támogatása, tényleg minden, amit gyerek után fizet az állam. Sőt, ide sorolja Nagy Márton a munkáshitelt is és a nők 40 program költségét is.

Ebből az, ami többlet 2026-ra az idei évhez képest, némi szja-mentesség és kedvezmény, együtt 120 milliárd forint. Ez a pluszjuttatás két év alatt lesz bevezetve, és jelentős része már az idei büdzsét terheli – többgyerekes anyák mentessége és a családi adókedvezmény bővítése – két évre számolva 620 milliárd forint. A babaváró és a lakástámogatás együtt több mint 700 milliárd forint, ami szintén jelentős összeg, itt azonban érdemi emelkedés már nem lesz jövőre. Ez se kevés pénz persze, de azért nem 4800 – különben sem túl elegáns az állami juttatásokat, járandóságokat lényegében adományként feltüntetni. A családi pótlék alanyi jogon jár, nem azért, mert Nagy Márton összevonta a szemöldökét, ne legyen már támogatás valami, amit még Bokros Lajos se tudott elvenni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.