Egy korszak vége: kivezetik a kárpótlási jegyet a tőzsdéről

  • narancs.hu
  • 2024. december 23.

Gazdaság

Tíz év semmittevés után december utolsó napjaiban kell megoldást találni arra, miként lehet kivezetni a kárpótlási jegyeket a tőzsdéről. Lehetett volna más megoldás is, de a téma, úgy tűnik, nem volt annyira fontos a kormánynak.

Derült égből érkezett az a kormányhatározat, ami december 9-én jelent meg a Magyar Közlönyben. E szerint a kárpótlási jegyeket ki kell vezetni a tőzsdéről, azokkal nem lehet kereskedni a jövőben. A határidő ez év vége. A befektetők december 16-án, hétfőn, alig egy órával a tőzsdezárás előtt tudták meg a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatójának bejelentéséből, hogy a kárpótlási jegyekkel már csak pár napig, december 20-ig tudnak kereskedni. A kormány december 20-i határozata szerint Nagy Márton miniszternek az év végéig kell meghatározni, milyen módon menjen végbe a kivezetés, erről azonban részleteket a mai napig nem lehet tudni, írja a mixon.hu.

Több mint tíz éve tisztában van azzal a kormány, hogy kezdeni kellene valamit a kárpótlási jegyekkel, mégsem történt semmilyen intézkedés vagy döntés. Az Európai Unió 1998-as, valamint 2014-es irányelve, s az ezek nyomán 2012-ben és 2014-ben született európai parlamenti és tanácsi rendeletek a tőzsdei adásvételek elszámolására vonatkozó szigorításokat írt elő. Az elszámolóházaknak, így a magyar KELER-nek 2025. január elsejétől kell megfelelniük ezeknek a pénzügyi biztonság javítását szolgáló előírásoknak.

Nem volt meglepetés, hogy a kárpótlási jegyek nem fognak átmenni az új szűrőn, egyebek mellett azért, mert azok nem lettek dematerializálva. Intézkedés azonban nem történt. Pedig tíz év lett volna arra, hogy valamit kitaláljon a kormány, ahogyan tíz év lett volna arra is, hogy közölje, a kárpótlási jegyeket kivezetik a tőzsdéről, akinek meg van még ilyen papírja, az milyen paraméterek mentén lesz kárpótolva. Ehelyett december közepén megjelent a határozat, hogy ennyi volt.

A kárpótlási jegyekről 1991-ben döntött a parlament, 1992-ben pedig a kárpótlási jegyeket bevezették a Budapesti Értéktőzsdére. A nyilvános kereskedés lehetőségét azon kárpótoltaknak szánták, akik nem akarták megvárni a törvényben biztosított felhasználási lehetőségek elérkezését, és azonnal eladhatták a jegyeiket. A kárpótlási törvény a magyar állam számára folyamatos felhasználási lehetőség biztosítását írja elő a jegytulajdonosok védelme érdekében, de a valóságban utoljára 2006-ban volt lehetőség a kárpótlási jegyek felhasználására a privatizáció során. Azóta mindössze egy szűk kör számára volt egy egyszeri alkalom a kárpótlási jegyekért termőföldhöz jutni, de a nagy többség számára a mindenkori kormányok nem ajánlottak semmit a jegyeik ellenében, az elmúlt 18 évben.

A tőzsdén a papír árfolyama rövid időre a törvényben garantált 1742 forintban maximált árat is elérte, de sokkal jellemzőbb volt a 200–600 forint közötti árfolyam. A december 16-ai bejelentést megelőzően 350-400 forint környékén születtek kötések, de sokszor hetek teltek el üzletkötés nélkül, és akkor is csupán 100-200 darab cserélt gazdát, ami még egy kisbefektető fantáziáját sem mozgatja meg. Az utolsó kereskedési nap záró szakaszban egyetlen darab kárpótlási jegyre született kötés, ezzel a papír végső tőzsdei ára 450 forint lett. Hogy mi lesz a tőzsdéről kivezetett jegyek további sorsa, nem ismert.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.