Derült égből érkezett az a kormányhatározat, ami december 9-én jelent meg a Magyar Közlönyben. E szerint a kárpótlási jegyeket ki kell vezetni a tőzsdéről, azokkal nem lehet kereskedni a jövőben. A határidő ez év vége. A befektetők december 16-án, hétfőn, alig egy órával a tőzsdezárás előtt tudták meg a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatójának bejelentéséből, hogy a kárpótlási jegyekkel már csak pár napig, december 20-ig tudnak kereskedni. A kormány december 20-i határozata szerint Nagy Márton miniszternek az év végéig kell meghatározni, milyen módon menjen végbe a kivezetés, erről azonban részleteket a mai napig nem lehet tudni, írja a mixon.hu.
Több mint tíz éve tisztában van azzal a kormány, hogy kezdeni kellene valamit a kárpótlási jegyekkel, mégsem történt semmilyen intézkedés vagy döntés. Az Európai Unió 1998-as, valamint 2014-es irányelve, s az ezek nyomán 2012-ben és 2014-ben született európai parlamenti és tanácsi rendeletek a tőzsdei adásvételek elszámolására vonatkozó szigorításokat írt elő. Az elszámolóházaknak, így a magyar KELER-nek 2025. január elsejétől kell megfelelniük ezeknek a pénzügyi biztonság javítását szolgáló előírásoknak.
Nem volt meglepetés, hogy a kárpótlási jegyek nem fognak átmenni az új szűrőn, egyebek mellett azért, mert azok nem lettek dematerializálva. Intézkedés azonban nem történt. Pedig tíz év lett volna arra, hogy valamit kitaláljon a kormány, ahogyan tíz év lett volna arra is, hogy közölje, a kárpótlási jegyeket kivezetik a tőzsdéről, akinek meg van még ilyen papírja, az milyen paraméterek mentén lesz kárpótolva. Ehelyett december közepén megjelent a határozat, hogy ennyi volt.
A kárpótlási jegyekről 1991-ben döntött a parlament, 1992-ben pedig a kárpótlási jegyeket bevezették a Budapesti Értéktőzsdére. A nyilvános kereskedés lehetőségét azon kárpótoltaknak szánták, akik nem akarták megvárni a törvényben biztosított felhasználási lehetőségek elérkezését, és azonnal eladhatták a jegyeiket. A kárpótlási törvény a magyar állam számára folyamatos felhasználási lehetőség biztosítását írja elő a jegytulajdonosok védelme érdekében, de a valóságban utoljára 2006-ban volt lehetőség a kárpótlási jegyek felhasználására a privatizáció során. Azóta mindössze egy szűk kör számára volt egy egyszeri alkalom a kárpótlási jegyekért termőföldhöz jutni, de a nagy többség számára a mindenkori kormányok nem ajánlottak semmit a jegyeik ellenében, az elmúlt 18 évben.
A tőzsdén a papír árfolyama rövid időre a törvényben garantált 1742 forintban maximált árat is elérte, de sokkal jellemzőbb volt a 200–600 forint közötti árfolyam. A december 16-ai bejelentést megelőzően 350-400 forint környékén születtek kötések, de sokszor hetek teltek el üzletkötés nélkül, és akkor is csupán 100-200 darab cserélt gazdát, ami még egy kisbefektető fantáziáját sem mozgatja meg. Az utolsó kereskedési nap záró szakaszban egyetlen darab kárpótlási jegyre született kötés, ezzel a papír végső tőzsdei ára 450 forint lett. Hogy mi lesz a tőzsdéről kivezetett jegyek további sorsa, nem ismert.
