Eurobarométer: a magyarok 72 százaléka támogatná az euró bevezetését

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. július 3.

Gazdaság

De csak 24 százalék érzi úgy, hogy az ország készen is áll erre.

A legutóbbi Eurobarométer felmérés szerint azokban az uniós tagállamokban, amelyek még nem vezették be az eurót, a lakosság többsége (60 százaléka) úgy véli, hogy a közös uniós fizetőeszköz pozitív hatást gyakorol az eurót már használó tagállamokra – közölte az Európai Bizottság hétfőn közzétett felmérésében.

A felmérés 2023 áprilisában készült abban a hat euróövezeten kívüli tagállamban –Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Svédországban –, amelyek jogilag elkötelezték magukat az euró bevezetése mellett. A felmérés szerint a válaszadók többsége úgy véli, hogy az euró bevezetése pozitív következményekkel járna egyrészt a saját országára nézve (53 százalék), másrészt személyesen maguk számára is (56 százalék).

A megkérdezettek 58 százaléka támogatja az euró bevezetését a saját országában. Ennek támogatottsága Magyarországon (72 százalék) és Romániában (71 százalék) a legerőteljesebb, majd Lengyelországban (55 százalék), Svédországban (54 százalék), Bulgáriában (49 százalék) és Csehországban (44 százalék). Románia kivételével valamennyi felsorolt országra elmondható, hogy a válaszadók legalább fele tájékozottnak érzi magát az euróval kapcsolatban, és 83 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy már használt euróbankjegyeket vagy -érméket.

A felmérés Magyarországra vonatkozóan megállapította, hogy tíz éves viszonylatban három százalékkal 72 százalékra erősödött az euró bevezetésének támogatottsága a magyarok körében és három százalékkal 25 százalékra csökkent annak elutasítottsága.

A magyar válaszadók 62 százaléka gondolja úgy, hogy a közös uniós valuta bevezetése pozitív hatással járna az ország számra, 31 százalékuk ezzel nem ért egyet. 

A magyarok 65 százaléka tart attól, hogy az euróra való átállás az árak emelkedésével jár majd, a többi vizsgált tagállammal közös átlag e tekintetben 68 százalék. A magyar válaszadók 26 százaléka gondolja úgy, hogy az euró bevezetésével az ország elveszti identitásának egy részét, 72 százalékuk nem ért egyet ezzel. Azt, hogy az euró bevezetésével Magyarország elveszíti irányítását gazdaságpolitikája felett, a magyarok 27 százaléka gondolta, amíg 70 százalékuk elutasította ezt a felvetést.

A magyar válaszadók 24 százaléka vélekedett úgy, hogy az ország készen áll az euró bevezetésére, 69 százaléka szerint ennek még nem érkezett el az ideje.

Végezetül a magyarok 41 százaléka azonnal bevezetné az eurót Magyarországon, 35 százalékuk várna még ezzel, 13 százalék azok aránya, akik a lehető legtovább várnának az uniós fizetőeszköz magyarországi bevezetésével, kilenc százalékuk pedig sosem váltatná fel a forintot az euróra.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.