Matolcsy: az euróhoz még fejlődni kell

  • narancs.hu
  • 2023. június 3.

Gazdaság

Újfent kiénekel a kórusból a jegybankelnök, és az EU sikeres évtizedét jósolja.

Ismét odaszúrt az Orbánnak a kormány gazdaságpolitikájáról szólva Matolcsy György jegybankelnök. Úgy véli, előbb-utóbb csatlakozni kell az eurózónához, de ez 2030 előtt aligha érhető el. A Portfolio szemléje szerint Európa a következő évtizedben sikeres lesz, és ebből Magyarországnak nem szabad kimaradni.

Matolcsy György azt is mondta, hogy az euró kezdetben hatalmas ígéretnek tűnt, az amerikaiak pedig aggódva figyelték, hogy a fizetőeszköz felkapaszkodik-e a dollár helyébe. Ez végül nem történt meg, és részben azért sem, mert „az amerikaiak ezért rejtett pénzügyi hadviselést folytattak az euró ellen”.

Az euró legnagyobb eredménye az, hogy fennmaradt, folytatta a jegybankelnök, aki azt is mondta, hogy nekünk is be kellene vezetnünk, de „felkészületlenül belépni a gazdagok klubjába veszélyes”. De ha már elértük az EU átlagos fejlettségi szintjének kilencven százalékát, akkor jöhet az euró. Ezt 2030-ra vagy később tartja elképzelhetőnek.

Addig a forint révén az MNB-nek külön mozgástere van, amit érdemes kihasználni.

Matolcsy ismét elmondta, hogy az elmúlt három év Magyarországon a költségvetési fegyelem elszállásáról szól, az egyensúlyt helyre kell állítani. Európa jobb helyzetben van, mint a 2008-as válság után, és nekünk sem szabadna kimaradni a fejlődésből: „Maximálisan arra kell törekedni, hogy minden európai uniós gazdasági és pénzügyi programban benne legyünk” – mondta a jegybankelnök, aki a közismerten EU-szkeptikus Orbán-kormánnyal szemben most sikert jósol az Uniónak.

Matolcsy György az utóbbi hónapokban többször is nyílt kritikát fogalmazott meg a kormánnyal szemben. Másfél hete azt mondta, nem először, hogy az inflációt az árstoppok is erősítik, korábbi kijelentése szerint az akkumulátoripar erőltetése csapda az országnak, decemberben pedig azt találta mondani, hogy „Magyarország válságközeli helyzetben van”.

A jegybank és a kormány első vérig tartó párharcát pedig ebben a cikkben fejtettük meg.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.