Matolcsy: az euróhoz még fejlődni kell

  • narancs.hu
  • 2023. június 3.

Gazdaság

Újfent kiénekel a kórusból a jegybankelnök, és az EU sikeres évtizedét jósolja.

Ismét odaszúrt az Orbánnak a kormány gazdaságpolitikájáról szólva Matolcsy György jegybankelnök. Úgy véli, előbb-utóbb csatlakozni kell az eurózónához, de ez 2030 előtt aligha érhető el. A Portfolio szemléje szerint Európa a következő évtizedben sikeres lesz, és ebből Magyarországnak nem szabad kimaradni.

Matolcsy György azt is mondta, hogy az euró kezdetben hatalmas ígéretnek tűnt, az amerikaiak pedig aggódva figyelték, hogy a fizetőeszköz felkapaszkodik-e a dollár helyébe. Ez végül nem történt meg, és részben azért sem, mert „az amerikaiak ezért rejtett pénzügyi hadviselést folytattak az euró ellen”.

Az euró legnagyobb eredménye az, hogy fennmaradt, folytatta a jegybankelnök, aki azt is mondta, hogy nekünk is be kellene vezetnünk, de „felkészületlenül belépni a gazdagok klubjába veszélyes”. De ha már elértük az EU átlagos fejlettségi szintjének kilencven százalékát, akkor jöhet az euró. Ezt 2030-ra vagy később tartja elképzelhetőnek.

Addig a forint révén az MNB-nek külön mozgástere van, amit érdemes kihasználni.

Matolcsy ismét elmondta, hogy az elmúlt három év Magyarországon a költségvetési fegyelem elszállásáról szól, az egyensúlyt helyre kell állítani. Európa jobb helyzetben van, mint a 2008-as válság után, és nekünk sem szabadna kimaradni a fejlődésből: „Maximálisan arra kell törekedni, hogy minden európai uniós gazdasági és pénzügyi programban benne legyünk” – mondta a jegybankelnök, aki a közismerten EU-szkeptikus Orbán-kormánnyal szemben most sikert jósol az Uniónak.

Matolcsy György az utóbbi hónapokban többször is nyílt kritikát fogalmazott meg a kormánnyal szemben. Másfél hete azt mondta, nem először, hogy az inflációt az árstoppok is erősítik, korábbi kijelentése szerint az akkumulátoripar erőltetése csapda az országnak, decemberben pedig azt találta mondani, hogy „Magyarország válságközeli helyzetben van”.

A jegybank és a kormány első vérig tartó párharcát pedig ebben a cikkben fejtettük meg.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.