Matolcsy: az euróhoz még fejlődni kell

  • narancs.hu
  • 2023. június 3.

Gazdaság

Újfent kiénekel a kórusból a jegybankelnök, és az EU sikeres évtizedét jósolja.

Ismét odaszúrt az Orbánnak a kormány gazdaságpolitikájáról szólva Matolcsy György jegybankelnök. Úgy véli, előbb-utóbb csatlakozni kell az eurózónához, de ez 2030 előtt aligha érhető el. A Portfolio szemléje szerint Európa a következő évtizedben sikeres lesz, és ebből Magyarországnak nem szabad kimaradni.

Matolcsy György azt is mondta, hogy az euró kezdetben hatalmas ígéretnek tűnt, az amerikaiak pedig aggódva figyelték, hogy a fizetőeszköz felkapaszkodik-e a dollár helyébe. Ez végül nem történt meg, és részben azért sem, mert „az amerikaiak ezért rejtett pénzügyi hadviselést folytattak az euró ellen”.

Az euró legnagyobb eredménye az, hogy fennmaradt, folytatta a jegybankelnök, aki azt is mondta, hogy nekünk is be kellene vezetnünk, de „felkészületlenül belépni a gazdagok klubjába veszélyes”. De ha már elértük az EU átlagos fejlettségi szintjének kilencven százalékát, akkor jöhet az euró. Ezt 2030-ra vagy később tartja elképzelhetőnek.

Addig a forint révén az MNB-nek külön mozgástere van, amit érdemes kihasználni.

Matolcsy ismét elmondta, hogy az elmúlt három év Magyarországon a költségvetési fegyelem elszállásáról szól, az egyensúlyt helyre kell állítani. Európa jobb helyzetben van, mint a 2008-as válság után, és nekünk sem szabadna kimaradni a fejlődésből: „Maximálisan arra kell törekedni, hogy minden európai uniós gazdasági és pénzügyi programban benne legyünk” – mondta a jegybankelnök, aki a közismerten EU-szkeptikus Orbán-kormánnyal szemben most sikert jósol az Uniónak.

Matolcsy György az utóbbi hónapokban többször is nyílt kritikát fogalmazott meg a kormánnyal szemben. Másfél hete azt mondta, nem először, hogy az inflációt az árstoppok is erősítik, korábbi kijelentése szerint az akkumulátoripar erőltetése csapda az országnak, decemberben pedig azt találta mondani, hogy „Magyarország válságközeli helyzetben van”.

A jegybank és a kormány első vérig tartó párharcát pedig ebben a cikkben fejtettük meg.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.