Felnőttképzésben részvevők is igényelhetik az 1,2 milliós extra Diákhitelt
edu3_top_story_lead.jpg

Felnőttképzésben részvevők is igényelhetik az 1,2 milliós extra Diákhitelt

  • MTI
  • 2020. április 14.

Gazdaság

A felsőoktatási hallgatók mellett a 18-55 éves, felnőttképzésben részt vevők is igényelhetik a májustól elérhető, szabad felhasználású, kamatmentes Diákhitel Pluszt.

Az új diákhitel a felsőoktatási hallgatóknak legfeljebb 500 ezer, a felnőttképzésekben részt vevőknek maximum 1,2 millió forint összegben lesz elérhető. A családtámogatás erre a termékre is érvényes, tehát a második gyermek születésekor a kormány elengedi az édesanya diákhitelének felét, a harmadik gyermek után pedig a diákhitel-tartozás egészét, közölte Magyar Péter, a Diákhitel Központ vezérigazgatója kedden a Kossuth Rádióban.

Tájékoztatott arról is, hogy a kormány a szabad felhasználású Diákhitel1 maximális keretét augusztus 15-től több mint kétszeresére, 150 ezer forintra emeli, június 15-ig és december 31-ig meghosszabbítja annak igénylési határidejét, és az első félévére visszamenőleg is igényelhetővé teszi maximum 350 ezer forint értékben.
A nyelvtanulási diákhitel megszűnik, az eddig felvett hitelek pedig májustól kamatmentessé válnak.

Úgy tűnik azonban, nem a diákhitelen múlik, tudják-e vállalni a fiatalok a felsőoktatásban való részvételt. Ugyanis 19 éve nem jelentkeztek olyan kevesen felsőoktatásba, mint idén.

Bezuhant az egyetemi jelentkezések száma

19 éve nem volt ilyen kevés felvételiző. A Népszava a jelentkezési adatokat ismertetve azt írja, az idén 91,4 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, mintegy 20 ezerrel kevesebben, mint tavaly. A jelentkezők idei száma az elmúlt 19 év negatív rekordja is: 2001 óta nem voltak olyan kevesen, mint most.

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.