Átfogó cikkben elemezte a Financial Times a NER pénzügyi hátterét, kiemelve a Magyar Bankholdingot, amely az MKB Bankot, a Budapest Bankot és a Takarékbankot foglalja magában. A hvg.hu szemléje alapján a lap úgy foglalta össze a létrejövő gigabank célját, hogy erős pénzügyi gerincet biztosítson Orbán politikai rendszerének.
Az FT egyik, neve elhallgatását kérő banki forrása úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és kormánya a nyereségen kívül befolyásra vágyik igazán, vagyis egy olyan bankot szeretnének, amely segít rugalmas helyi gazdaságot és társadalmi elitet teremteni, beteljesíteni nacionalista elképzeléseit, sőt segítséget nyújtani az illiberális külföldi szövetségeseinek.
A lap példaként hozta fel, hogy ahol a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó, a Bankholdingba becsatlakozó MKB 10 millió eurós kölcsönnel Marine Le Pent segítette Emmanuel Macronnal szemben. A lap két forrásra alapozva azt írja, hogy nem csupán a bank vezetése, de
személyesen Mészáros is vonakodott attól, hogy hitelt adjon Le Pennek, ezért Orbán Viktornak kellett közbenjárnia, az ő utasítására jött létre a tranzakció.
A Financial Times cikke kiemelte, hogy a Bankholdingban van érdekeltsége a bank felügyeletét ellátó jegybankelnök, Matolcsy György fiának, ez pedig más országokban összeférhetetlenség volna.
A lap forrásai arról is beszéltek, hogy azáltal, hogy a Bankholding a NER legnagyobb cégeinek, vállalatainak ad hiteleket, kitetté válik velük szemben. Példaként a Mészáros érdekeltségébe tartozó Opus Global, valamint a Tiborcz Istvánhoz köthető BDPST három hitelét említették, amelyek összesen csaknem negyedmilliárd eurót tesznek ki. A lap által megkérdezett szakértők egyetértettek abban, hogy ha ezek a cégek elvesztik az állami szerződéseiket egy Orbán utáni időszakban, a kieső törlesztések veszélybe sodorhatják a bank többi ügyfelének pénzét.
Az FT által megkérdezett szakértők szerint ugyanakkor sikeres is lehet a Bankholding, ha a következő négy-öt évben az állami szerződések nélkül is képes lesz működni.
