Az egész világon végigsöprő új típusú koronavírus-járvány egyértelműen felforgatta a kiskereskedelmet és radikális változást hozott a fogyasztói magatartási mintákban. Mindez tapasztalható volt a világ számos táján a hétköznapokban, például tartós élelmiszer felhalmozásba kezdtek az emberek, valamint bizonyos termékek, ha csak átmeneti időre is, de hiánycikké váltak. A fogyasztói percepciók tükrében a gyártók és kereskedők példa nélküli helyzetben találták magukat a világ minden táján.
Erről a megváltozott fogyasztói magatartásról tartott online webináriumot a Nielsen Connect. A COVID-19 és az FMCG-piac: A diszruptív változások kora című előadás a fogyasztói és kereskedői reakciókat elemezte a koronavírus idején, friss adatokkal vázolta a legfrissebb trendeket, az ezekben rejlő esetleges veszélyeket, illetve a potenciált.
| ||
Kurucz Péter kereskedői kapcsolatok igazgató többek között a Nielsen saját omnibusz kutatásának eredményeit ismertette, mely március 5 és 12. között készült Magyarországon. 800 főt kérdeztek meg személyesen, a minta a 18 és 65 év közötti magyar lakosságot reprezentálja.
Emlékeztetőül, március 4-én jelentették az első igazolt magyarországi fertőzéseket, március 11-én nyilvánította a WHO világjárvánnyá a koronavírust, ezen a napon hirdette ki a magyar kormány a veszélyhelyzetet, eszerint rendkívüli jogrend lépett életbe. De a magyar lakosság körében már február végén, az olaszországi helyzet súlyosbodásával látszott, hogy tudatosult, Magyarországot sem kerülheti el a járvány. (Ekkor történtek hazánkban is az első vásárlási rohamok.)
A kutatás szerint a megkérdezettek 98 százaléka hallott már március 5 és 12. között a vírusról. A legtöbben a televízióból (88 százalék) vagy online híroldalakról (65 százalék) informálódtak, míg a válaszadók 53 százaléka ismeretségi köréből szerzett róla tudomást. Csak a megkérdezettek 11 százaléka értesült orvosától a koronavírusról, és 4 százaléka a Nemzeti Népegészségügyi Központ valamely forrásából. A televízióból értesülők 93 százaléka jellemzően 40 év feletti, míg az online informálódók 77 százaléka 18 és 39 év közötti volt.
A koronavírusról szóló lakossági tájékoztatást ebben a március eleji időszakban többnyire megfelelőnek értékelték a megkérdezettek. A kistelepülésen élők és az alacsonyabb jövedelműek elégedettebbek voltak a információátadással. A válaszadók 58 százaléka volt elégedett, 16 százalékuk volt nagyon elégedett, 42 százalékuk pedig inkább elégedett, a megkérdezettek 28 százaléka elégedett is volt, meg nem is, míg 10 százalékuk inkább nem tartotta megfelelőnek az információ átadást, 2 százalékuk pedig egyáltalán nem volt azzal megelégedve.
| ||
10-ből 6-an már a veszélyhelyzet kihirdetése előtt is inkább aggódtak amiatt, hogy Magyarországon is járvány lesz. A megkérdezettek 59 százaléka inkább aggódott, 28 százalékuk semleges volt, míg 13 százalékuk nem különösebben aggódott. A koronavírus, mint aggodalomforrás megjelenése miatti okok között első helyen szerepelt az egészségért való aggódás, ezt követte az élelmiszerárak emelkedése miatti félelem, valamint az emberek munkájukat érintő kérdések miatti bizonytalanság.
A veszélyhelyzet kihirdetése és a járvány magyarországi terjedése előtt a felmérés szerint a saját és környezetük egészségéért valamivel többen aggódtak, mint a járvány miatt. A megkérdezettek között a nők és az idősek szignifikánsan magasabb arányban aggódtak. A válaszadók 65 százaléka már akkor is tartott a koronavírus terjedésétől, hatásaitól, 28 százalékuk nem különösebben, míg 9 százalék nem aggódott.
A fogyasztói magatartás tekintetében március 5 és 12. között az adatfelvételben résztvevők 73 százaléka még nem tett lépéseket karantén esetére, de 11 százalékuk már elkezdte az úgynevezett járványkamrát feltölteni, míg 16 százalékuk már tervezte a spájzolást. A megkérdezettek 84 százaléka tartós élelmiszert vásárolt vagy tervezett vásárolni, 67 százalékuk gyógyszert, 65 százalékuk pedig higiéniás termékeket.
Az utazási terveket illetően a válaszadók 11 százaléka még tervezett ebben az időszakban utazást a közeljövőre. Ezen adatszolgáltatók fele bár tartott ekkor a vírustól, úgy gondolta, el fog utazni.
| ||
A Nielsen Connect közlése szerint a globális és hazai piac nem mutatott más fogyasztói hozzáállást. Eszerint a trendek értelmében mint az nyilván egyértelmű is, az egészségvédelmet szolgáló termékek, a fertőtlenítőszerek, valamint az úgynevezett járványkamra kialakításához annak feltöltéséhez szükséges élelmiszerek iránt volt a legnagyobb a kereslet. Minden területen megnőtt a vásárlói igény, emelkedett az e-kereskedelem aránya. És míg a tranzakciók száma nem változott, vagyis nem jártak az emberek többet vásárolni, addig a kosárméret (vagyis a vásárolt termékek száma) megnőtt. A márkapreferenciák jellemzően háttérbe szorultak, örültek a vásárlók, ha hozzájutottak a szükséges termékekhez, ugyanígy az ár és a promóció érzékenység is háttérbe szorult.
| ||
Az elmúlt 3 évben ez az elmúlt pár hetes időszak az eddigi 5. legnagyobb fogyasztói keresleti növekedést mutatta a piacon. Eszerint a vegyi áru értékesítés meghaladta az élelmiszer forgalmát. Míg az élelmiszer eladás területén az olyan termékek kereslete nőtt meg, melyeké alapesetben nem szokott, a liszt, a rizs, az étolaj, a tej, a húskonzerv, a cukor, a levesporok, a száraztészta
utáni igény mutatkozott a legnagyobbnak.
| ||
Vágyi Erik értékesítési igazgató azt hangsúlyozta, hogy a különböző járványszakaszokban más-más fogyasztói attitűd figyelhető meg. Míg a karanténra való felkészülés időszakában megnőtt az e-kereskedelem szerepe, addig a már korlátozások közötti mindennapokban a fogyasztók árérzékenysége csökkent a nagy keresletű csomagolt higiéniás termékek esetében. Míg az úgynevezett új mindennapokban, melyek a járvány tetőzése utáni időt jelentik, és szakértők Kínát már ebbe a kategóriába sorolják, az figyelhető meg, hogy a krízisvásárlási minták felgyorsítják a fogyasztói magatartás hosszabb távú változását.
Mint kiderült, egy globális fogyasztói kutatás veszi kezdetét a COVID-19 hatásairól, mely a világ 70 országát (köztük Magyarországot is) vizsgálja annak tekintetében, hogyan változik a vásárlói magatartás. Eszerint a piaci hangulatot, a kategóriaigényeket, a e-kereskedelmet és az utazási kedvet veszik górcső alá.
| ||
