Ha nem teszünk valamit, a kétsebességes Európa lemaradó feléhez fogunk tartozni

szerző
Gera Márton
publikálva
2017. dec. 14., 10:00
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az euróról tartott vitaestet a konzervatív, a Fideszből kiábrándult értelmiségieket tömörítő Eötvös Csoport.

Az elmúlt másfél évben elég nagy visszhangot váltottak ki az Eötvös József Csoport rendezvényei, ahol általában a közélet háttérbe szoruló, ám fontos kérdéseit beszélték át szakértők segítségével. Ez az a csoport, melyet javarészt olyan konzervatív figurák (többek között Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Urbán László, Mellár Tamás) alapítottak, akik egykor még a Fidesznek, vagy magának Orbán Viktornak adtak tanácsot, esetleg kormányzati szereplők voltak, de a különböző döntések miatt elfordultak a párttól, vagy azért, mert Orbánt már nem érdekelték a tanácsaik. Az Eötvös Csoportot alapítók viszont úgy gondolják, hogy

érdemes szakmai vitákat folytatni,

így az elmúlt rendezvényeiken téma volt a közoktatás állapota, a magyar gazdaság nem túl fényes helyzete, de tartottak vitaestet az egyetemi autonómiáról és a civil szervezetekről is. Most szerdán az euró került elő: a felszólalók arra keresték a választ, hogy szüksége van-e Magyarországnak az euróra.

Bod Péter Ákos volt jegybankelnök ugyan nem szólalt fel hosszabban az esten, de a közös fizetőeszköz bevezetése mellett már korábban is kiálló közgazdász azzal nyitotta meg a rendezvényt, hogy az euró bevezetése egy olyan kérdés,

amelyről szinte senki nem beszél a magyar politikában, pedig fontos téma,

hiszen amikor csatlakoztunk az EU-hoz, azt is vállaltuk, hogy átvesszük az eurót. Noha arra semmiféle iránymutatás nincsen, hogy ezt meddig kellene megtennünk, mindenesetre a kormány illetve a kormánytól nem túl független jegybank egyáltalán nem azt kommunikálja, hogy a közeljövőben erre sor kerülne.

Erre jutott a rendezvény egyik előadója, Oblath Gábor is, aki már régóta a téma kutatója, és azzal kezdte, hogy amiről most fog beszélni, valójában sci-fi, ugyanis a kormány és „a tőle nem teljesen független jegybank” láthatólag nem kívánja bevezetni az eurót. Oblath szerint azonban felkészülten ugyan, de mindenképpen érdemes lenni átérni az euróra, mert bár az euróövezet továbbra sem egy ideális koncepció, az előnyei számosak.

Egyelőre csak álom

Egyelőre csak álom

 

Bár sokan azt mondják (egyebek mellett az MNB is, a jegybank szerint ugyanis akkor lehetne bevezetni az eurót, ha elérjük az euróövezeti átlag fejlettségének legalább 90 százalékát), hogy az adott ország fejlettségi szintje a legfontosabb a belépésnél, Oblath szerint ez nem így van, mivel ennél egy fokkal lényegesebb a felkészültség.

Erre jó példa Szlovénia és Szlovákia esete:

előbbi 2007-ben, utóbbi pedig 2009-ben tért át az új fizetőeszközre. Mivel a szép reményekkel induló, az új tagállamok közül a maastrichti konvergencia-kritériumokat elsőként teljesítő Szlovénia felkészületlenül vezette be az eurót, nem is járt vele olyan jól, ellentétben Szlovákiával.

Oblath felsorakoztatott néhány érvet az euró mellett, és ellene is: szerinte az egy jó érv a közös pénz mellett, hogy valóban vállaltuk a bevezetését, és ha nem így teszünk, könnyen kimaradhatunk a fejlődésből. Azt ugyanakkor nem látja bizonyítottnak, hogy az euró bevezetésével bővülne majd a kereskedelem, ahogy

a fegyelmezetlen gazdaságpolitikát sem fogja megrendszabályozni a közös fizetőeszköz,

ezt megmutatta Görögország esete is.

Oblath Gábor

Oblath Gábor

Fotó: narancs.hu

Az MTA Közgazdaságtudományi Kutatóintézetének főmunkatársa azt mondta, hogy Magyarország csak látszólag euróérett: a kormányzati akarat és egy részletes program kidolgozása mindenképpen szükséges volna, utóbbi pedig még akkor is az ország stabilitását szolgálná, ha csupán hosszú évek múlva térünk át euróra. Ami Oblath szerint azért is lenne fontos, mert azt látni, hogy az EU-s integráció további mélyítése összekapcsolódik az eurózónával. Vagyis ha továbbra sem indulunk el a közös fizetőeszköz bevezetése felé,

a kétsebességes Európa lemaradó részéhez tartozhatunk majd.

Az est másik előadója Urbán László közgazdász volt, aki korábban a Fidesz gazdasági csoportját vezette, sőt, Orbán egyik jelöltje volt a pénzügyminiszteri posztra 1998-ban. Urbán arról beszélt, hogy egyértelmű, hogy az euró nem tünteti el a fejlettségi különbségeket, de nem is gátolja a gazdasági felzárkózást, erre pedig megint csak Szlovákia a jó példa.

Bod Péter Ákos és Urbán László

Bod Péter Ákos és Urbán László

Fotó: narancs.hu

Szerinte az igaz, hogy az euró bevezetésével kiesne a kormány kezéből a sokszor használt eszköz, a korrekció, a leértékelés lehetősége, de azt kellene elérni, hogy erre ne legyen szükség. Urbán szerint ugyanis azzal, hogy a kormány úgy gondolja, „ha minden kötél szakad, majd leértékelünk”, valójában a nemzeti valutában megtakarítókat sújtja igazán. Ezért is lenne fontos az eurózónába való belépés, mert így lehetne védeni a megtakarítókat, és azt Urbán is kiemelte, hogy így teljes jogú résztvevői lehetnénk az európai integrációs folyamatnak.

Végül a valósággal zárta előadását: szerinte világos, hogy az Orbán-kormány nem akar belépni az eurózónába, mert nem szeret semmiféle kontrollt, és az Európai Központi Banknak azért vannak jogosítványai.

A címlapkép (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs) a tallinni EU-csúcson készült.

szerző
Gera Márton
publikálva
2017. dec. 14., 10:00
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 5
    galambocskám
    2017. december 14., csütörtök 17:19
    Ugyan már, Pendragon.
  2. 4
    yoyo
    2017. december 14., csütörtök 16:32
    "Ha nem teszünk valamit, a kétsebességes Európa lemaradó feléhez fogunk tartozni"

    Semmit nem tehetünk, ha nem váltjuk le a fideszt.

    Bármit akkor tehetünk, ha leváltottuk a fideszt.
  3. 3
    Pendragon
    2017. december 14., csütörtök 15:14
    Tényleg propagandaszövegeket nyomatsz, a legcsekélyebb megfontolás nélkül.
  4. 2
    Pendragon
    2017. december 14., csütörtök 14:26
    Galambocskám. Az általad sztárolt Kurz közreműködésével sikerülni is fog szétszakítani az EU-t. De miből gondolod, hogy ezáltal jobb lesz? A fokozatosan magára maradó Közép-Európa roppant veszélyes helyzetbe lavírozza magát.
  5. 1
    galambocskám
    2017. december 14., csütörtök 13:39
    Nem hinném hogy a kormány szorosabbra akarná fűzni a kapcsolatát ezzel az európával, ezzel az európai vezetéssel.

    Igaza is van.

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-Magyarország

még több Kis-Magyarország...

best of Narancs

Vélemény

még több Vélemény...