Hamar elavuló telefonkönyv, CD-melléklet: még mindig milliókat lehet kicsalni ilyen ígéretekkel

  • Kocsis Noémi
  • 2018. november 20.

Gazdaság

A csaló ötösfogat a bizniszhez előzetesen 100 ezer honi cég adatait vásárolta meg, de eszük ágában sem volt a szolgáltatás teljesítésére.

A Székesfehérvári Törvényszék november közepén másodfokon, jogerősen szabott ki büntetést egy hosszú idő óta folyó perben. Az öt vádlott két céget alapítva közel másfél ezer magyarországi vállalkozástól csalt ki 24-29 ezer forintot azzal, hogy majd szerepelhetnek egy print, online és CD-telefonkönyvben is.

A megkárosítottak száma lehetett volna nagyobb is, mert a csalók a bizniszhez előzetesen 100 ezer honi cég adatait vásárolták meg. Azt, hogy fizethettek be egy ilyen szolgáltatásra közel 1500-an a 21. században, arra legfeljebb az lehet a magyarázat, hogy telefonkönyves csalónak lenni könnyű és jól jövedelmező meló, mert az emberek megvezethetőek.

A Tbf Intermedia Kft.-t és későbbi, strómanszerepre szánt cégtársát, a T&CS 2002 Kft.-t alapító ötösfogat ügyködésével szinte megegyező időszakban, 2012-től ugyanis mások is próbálkoztak hasonló biznisszel, kezdetben nem is sikertelenül. A Telefonkönyv Magyarország Kft. viselt dolgairól akkoriban megemlékezett a fogyasztóvédelem, a Gazdasági Versenyhivatal, s számos sajtómegjelenés is tanúsította, hogy a 2010-es évek elején – a jogosultsági káoszt kihasználva – többeknek is eszébe jutott, hogy nagyobb összeghez juthatnának telefonkönyv-kiadással. (Pontosabban: nem-kiadással, de ez csak később vált egyértelművé…)

Végre mások is kaphatnak a tortából?

Telefonkönyvet kiadni csak egyetemleges szolgáltatónak van joga, de a nagy társaságok alvállalkozókkal végeztették el a feladatot, ám ezek a szerződések 2012-re sorra lejártak. Aki nyomon követte akkoriban e folyamatokat, joggal spekulálhatott úgy: végre mások is haraphatnak ebből a tortából. Azaz érdemes rá gyorsan kisebb cégeket alapítani és figyelni, mi történik.

A Székesfehérvári Törvényszék épülete

A Székesfehérvári Törvényszék épülete

 

 

A Tbf Intermedia emberei – amellett, hogy követték a régi elvet: sok kicsi sokra megy –, odafigyeltek az időzítésre is. Miután megszerezték 100 ezer magyar cég adatait, megszerkesztettek egy előfizetői szerződést és egy díjbekérőt és kipostázták az adatbázisukból 80 ezer címre karácsony előtt pár nappal. A szabadságolások előtti időszakban a címzettek egy része az „ezt még elintézem, ne maradjon jövőre” gondolkodásmódot követve, a dokumentumok bármiféle ellenőrzése nélkül azonmód be is fizette a számlát. Az első körben 750, majd újabb 647 cégvezető és ügyintéző tette meg ezt.

Versenyfelügyeleti eljárás és feljelentés

Az új évben is csak kevesen vették a fáradtságot, hogy utánanézzenek, valóban megjelentek-e az ígért webcímen szereplő netes telefonkönyvben, illetve elkezdjenek türelmetlenkedni, amiért csak nem akar megérkezni a címükre a print kiadványként beharangozott verzió, illetve a CD-melléklet. 
Az első komoly elégedetlenkedések csak 2012 tavaszán kezdtek feltűnni, ennek következtében áprilisban versenyfelügyeleti eljárást indított a kft ellen a Gazdasági Versenyhivatal. Az indoklás szerint a magatartásával a cég megsérthette a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényt.

Egy elégedetlen velencei kuncsaft rendőrségi feljelentést is tett. A nyomozás során derült ki, hogy egymással párhuzamosan több bejegyzett kft is hasonló profil álcázásával csal ki különböző összegeket a megkárosítottaktól, valamint hogy az elkövetett csalásokban közreműködők egy családhoz tartoznak: a későbbi első és ötöd rangú vádlott házasok. A gárdonyi nyomozók 2011 végén két csalót elfogtak, ahogy az ügy másik, büntetett előéletű, elfogásakor is több büntetőeljárás alatt álló gyanúsítottját, egy 35 éves szigethalmi férfit is, aki a nyomozók feltételezése szerint a csalások elkövetését a háttérből irányította.

A csalások értelmi szerzője viszont az a 42 éves, házi őrizetbe vett balatonszárszói férfi volt, akit budapesti lakásán fogtak el 2012 februárjában. A két kamucég bankszámlájára utalt összegeket mindig ő vette fel pénzkiadó automatáknál.

29 millió forintos vagyonelkobzás és szabadságvesztés

A bírósági eljárás évekig húzódott, mert egyesével újra meg kellett keresni és nyilatkoztat-tételre hívni valamennyi károsultat. Vallomásaikat hosszú órákon át olvasta fel a bíró. Idén novemberre pedig a peres eljárás elérkezett a másodfokú, immár jogerős ítéletig is. Ez az elsőfokú járásbírósági ítéletet a fellebbezések után részben megváltoztatta az ítélőszék.

A súlyosbítás után az elsőrendű vádlottnak 4, míg a másod rendűnek 2 év 10 hónapra kell börtönbe vonulnia. Utóbbit a tárgyalás után, már a folyosón, ügyvédje azzal nyugtatgatta, hogy legkésőbb a büntetés felének letöltése után szabadulhat.

A vádlottak az ítéletet hallgatják

A vádlottak az ítéletet hallgatják

 

 

Mindkét vádlottnál beszámította a bíróság a már előzetesben, illetve házi őrizetben letöltött időszakot is. Hangsúlyozottan súlyosbító körülménynek tudták be a szándékosságot, azaz hogy a vádlottaknak már kezdettől eszük ágában sem volt az ígért szolgáltatást teljesíteni, majd szőrén-szálán eltűntek, elérhetetlenné váltak. A nyomozás során minderről azonban úgy beszéltek, mint ami legfeljebb a tisztességtelen piaci magatartás fogalmát merítették volna ki. De a törvényszék másképp látta: „Ez azt már átlépte, ez bűncselekmény volt” – mondta ki az ítélet indoklásában.

Az ítéletet az ötből négy megjelent vádlott nyugodtan hallgatta végig – csak ott néztek hosszan egymásra, amikor a bíró a vagyoni helytállásról beszélt. A két fővádlottat ugyanis fejenként 29-29 millió forintos vagyonelkobzásra ítélték, ezen kívül közösen kell kifizetniük a Magyar Postának nyolcmilliót, az elmaradt postaköltségekért és 1-1 milliót bűnügyi költségként.

Magyarországon 136 éve, 1882 óta adnak ki telefonkönyvet. A print kiadványok ma messze nem követik az online verziót frissességben, sok a panasz, hogy elhunyt előfizetők is szerepelnek benne...

(Fotók: birosag.hu és a szerző felvételei)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.