Hatalmas veszteséggel szűnt meg a Ripost kiadója

  • narancs.hu
  • 2020. május 29.

Gazdaság

Bár a lap nem fog eltűnni.

Több mint 583 milliós vesztesége volt 2019-ben a Ripost Média Kft-nek, ráadásul ezt mindössze kilenc hónap alatt produkálta, szeptember 30-án ugyanis átalakulással megszűnt a cég – írja az Index.

A Kft. 2019-es beszámolója szerint a cégnek 735 millió forint volt az értékesítés nettó árbevétele, továbbá „támogatás, jóváírás” címszó alatt 160 millió forint szerepel még a bevételeknél. A Ripost kiadójának már 2018-ban sem volt túl jó éve, hiszen azt is veszteséggel zárták.

A bulvárlap azonban nem fog eltűnni, mert más kormánypárti médiaorgánumhoz hasonlóan az elmúlt időszakban ezt is a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványba (KESMA) terelték át a tulajdonosok.

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.