Egyre nő a munkanélküliek száma Magyarországon

Gazdaság

Mi lesz azzal a 428 ezer emberrel, akinek nincs állása?

A legfrissebb adatok szerint 428 ezer embernek nincs munkája Magyarországon. A leginkább érintett ágazat a turizmus és vendéglátás, de a válság szinte egyik szektort sem kímélte. Még májusban is bőven hallani tömeges elbocsátásokról.

Aktuális lapszámunkban annak jártunk utána, hogy milyen mértékű Magyarországon a munkanélküliség, beleértve a földrajzi és ágazati adatokat is. Melyik szektor mikor lesz képes talpra állni?

Részlet a cikkből:

Országosan nagyjából 10 ezer főt küldhettek el a szállodaiparból – közölte megkeresésünkre Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének általános alelnöke a szervezet által végzett felmérésre hivatkozva. Szerinte eltérő folyamatok várhatók vidéken és Budapesten. „Valószínűbb, hogy vidéken hamarabb kezd éledezni a szektor, mivel az idén jelentősebb lesz a belföldi turizmus, bár abban biztos vagyok, hogy nem ugyanakkora munkavállalói létszámmal indulnak újra a vidéki szálláshelyek sem, illetve sokan részmunkaidőben dolgoznak majd. Idén nyáron jó esetben 60–70 százalékon mennek majd a szállodák. Vidéken egy-másfél év lehet, amíg stabilizálódik a helyzet” – vetíti előre az alelnök, megjegyezve, hogy sok függ attól is, lesz-e a járványnak újabb felfutása. „Budapesten rosszabb a helyzet, itt addig nem áll vissza a régi rend, amíg az európai légi közlekedés nem jön helyre a korábbi forgalom 75 százalékáig. Minimum két évet mondanék a fővárosi szállodák tekintetében, amíg viszonylag helyzetbe jönnek. Az idén több nagyobb rendezvény elmarad – így a Sziget is –, nincsenek nemzetközi konferenciák, emiatt is kiesik a budapesti szállodák vendégkörének jó része” – mutat rá Baldauf Csaba.

A teljes cikkért keresse az e heti Magyar Narancsot, amit megvásárolhat az újságárusoknál, nagyobb élelmiszerboltokban, benzinkutakon, vagy online. De még jobb, ha előfizet!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.