Kevesebb uniós támogatást kaphat Magyarország, ha elfogadják a finnek költségvetési javaslatát

  • narancs.hu
  • 2019. december 4.

Gazdaság

Több befizetés, kevesebb kifizetés.

"Még a bizottság javaslatánál is kevesebb uniós forrás juthat Magyarországnak 2020 után, ha a tagok elfogadják a hétéves költségvetési keretre vonatkozó friss javaslatot. Ezt a féléves soros elnökséget adó Finnország terjesztette be a jövő heti EU-csúcs elé" – írja a hvg.hu a Politicoban megjelent javaslatra hivatkozva.

Eszerint a tagországoknak bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) 1,07 százalékát kellene befizetni Brüsszelbe. Ez több, mint a jelenlegi, ami 1 százalék körül van, viszont kevesebb, mint amit Magyarország hajlandó lenne fizetni.

Ehhez jön hozzá az, hogy a brüsszeli terv alapján Magyarország a 2014-2020 között biztosított strukturális támogatásokhoz képest 25 százalékkal kevesebbet kapna, ám a finnek ezen is szigorítanának és a felső határt 27 százalékban húznák meg. Ráadásul támogatják azt, hogy a források elosztását a jogállamisághoz kössék. Ez viszont Magyarországon kívül feltehetőleg több más közép-kelet-európai tagállamnak sem fog tetszeni.

A javaslatról egyébként a jövő heti EU-csúcson kezdődhet meg a vita. Az EU költségvetéséről néhány hete írtunk átfogó cikket, erről itt olvashatnak bővebben.

Ezermilliárdos játszma: agresszíven nyomul Orbán az uniós támogatásokért

Orbán elégedetlen az Európai Bizottság javaslatával, de befolyásos tagállamok még jobban is megvághatják a Magyarországra jutó pénzeket. A Magyar Narancs aktuális nyomtatott lapszámában áttekintjük, hol tartanak most a tárgyalások az Európai Unió következő hétéves keretköltségvetéséről, és hogy hol helyezkedik el ebben a játszmában a magyar kormány.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.