Kevesebb uniós támogatást kaphat Magyarország, ha elfogadják a finnek költségvetési javaslatát

  • narancs.hu
  • 2019. december 4.

Gazdaság

Több befizetés, kevesebb kifizetés.

"Még a bizottság javaslatánál is kevesebb uniós forrás juthat Magyarországnak 2020 után, ha a tagok elfogadják a hétéves költségvetési keretre vonatkozó friss javaslatot. Ezt a féléves soros elnökséget adó Finnország terjesztette be a jövő heti EU-csúcs elé" – írja a hvg.hu a Politicoban megjelent javaslatra hivatkozva.

Eszerint a tagországoknak bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) 1,07 százalékát kellene befizetni Brüsszelbe. Ez több, mint a jelenlegi, ami 1 százalék körül van, viszont kevesebb, mint amit Magyarország hajlandó lenne fizetni.

Ehhez jön hozzá az, hogy a brüsszeli terv alapján Magyarország a 2014-2020 között biztosított strukturális támogatásokhoz képest 25 százalékkal kevesebbet kapna, ám a finnek ezen is szigorítanának és a felső határt 27 százalékban húznák meg. Ráadásul támogatják azt, hogy a források elosztását a jogállamisághoz kössék. Ez viszont Magyarországon kívül feltehetőleg több más közép-kelet-európai tagállamnak sem fog tetszeni.

A javaslatról egyébként a jövő heti EU-csúcson kezdődhet meg a vita. Az EU költségvetéséről néhány hete írtunk átfogó cikket, erről itt olvashatnak bővebben.

Ezermilliárdos játszma: agresszíven nyomul Orbán az uniós támogatásokért

Orbán elégedetlen az Európai Bizottság javaslatával, de befolyásos tagállamok még jobban is megvághatják a Magyarországra jutó pénzeket. A Magyar Narancs aktuális nyomtatott lapszámában áttekintjük, hol tartanak most a tárgyalások az Európai Unió következő hétéves keretköltségvetéséről, és hogy hol helyezkedik el ebben a játszmában a magyar kormány.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.