K&H felmérés: azért nem megyünk nyaralni, mert nincs miből

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. június 4.

Gazdaság

A K&H Biztos jövő készített felmérést a magyarok nyári utazási terveiről.

A magyarok többsége, 57 százaléka idén csak maximum négyéjszakás, belföldi kikapcsolódással számol, mindössze 16 százalék tervez hosszabb külföldi nyaralást, és az utazástól nem a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások, hanem a pénzhiány tartja vissza leginkább a megkérdezetteket – ez derül ki abból a felmérésből, melynek eredményeit a K&H Biztos jövő pénteken ismertette az MTI-vel.

A megkérdezettek 56 százaléka válaszolta azt, hogy nincs elég pénze a nyaralásra, míg az érvényben lévő korlátozások 25 százalékot tántorítanak el az utazástól, és mindössze 22 százalék tartja ezt korainak és kockázatosnak.

A 30-59 éves korosztályból megkérdezettek 68 százaléka már nagyon várja, hogy utazásban és szórakozásban bepótolhassa, amit az elmúlt évben a járvány miatt ki kellett hagynia. Leginkább a nők, a budapestiek és a magasabb végzettségűek éreznek így – áll a beszámolóban. A többség, 67 százalék bízik abban, hogy nyár eleje után már nem lesznek belföldi utazási korlátozások. Annak ellenére, hogy ennyien szeretnék bepótolni a vírus miatt kihagyott eseményeket és utazásokat, 52 százalék – főleg a kisebb településen élők és az alacsonyabb végzettségűek – mondta azt, hogy mivel egyébként sem utazik sokat, az utazási korlátozások nem érintették érzékenyen.

Megjegyezték, hogy bár egyelőre csak a koronavírus ellen védettek – védettségi igazolvánnyal rendelkezők – látogathatják a szállodákat, a megkérdezettek 57 százaléka tervez idén belföldi kirándulást vagy maximum 4 éjszakás, hosszú hétvégét. Hosszabb belföldi pihenést viszont már csak 36 százalék tart valószínűnek. Budapesten és a megyeszékhelyeken már többen, 46 százalék és 43 százalék számol hosszabb kikapcsolódással, míg kisvárosban és falvakban csak 28 és 34 százalék az arányuk.

A K&H biztos jövő kutatásából az is kiderült, hogy a külföldi kikapcsolódást tervezők aránya ennél jóval alacsonyabb: kevesebb mint 4 éjszakás külföldi utazással 21 százalék, ennél hosszabb vakációzással pedig mindössze 16 százalék számol.

Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és nem-életbiztosítási üzletágának vezetője a közleményben megjegyezte, hogy az utasbiztosítási piac is lassan feléled az óvatos nyitásnak köszönhetően.A hosszabb-rövidebb belföldi utazásokat a megkérdezettek többsége, 72-73 százaléka nyáron tenné meg, és csak mindössze 25-29 százalék halasztaná őszre.   

A felmérésből az is kiderül, hogy a megkérdezettek 24 százaléka inkább más célra használná fel a megtakarításait, semmint utazásra, 7 százaléknak csak rövidebb utazásra lenne pénze, de inkább egy nagyobb útra gyűjt, míg 15 százaléknak egyszerűen nincs ideje a nyaralásra.

 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.