A pénzpiaci stabilizáció érdekében több intézkedést vezetett be az MNB, emellett arról is döntött, hogy az év végéig közvetlenül a jegybank biztosítja az energiaszámla fizetéséhez szükséges devizaigényt – mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke online háttérbeszélgetésen pénteken Washingtonból, azt is megjegyezve, hogy nem nézhették tétlenül a forint folyamatos gyengülését.
Hangsúlyozta, a folyó fizetési mérleg energiaegyenlegen kívüli tételei összességében már pozitívak, és a többlet hónapról hónapra nő, a jegybanki intézkedések pedig érdemben módosítják a devizapiac kereslet-kínálati viszonyait.
Az inflációról elmondta, hogy a szeptemberi, 20,1 százalékos ütem megfelel a jegybank várakozásainak. Azt mondta, az előző hónaphoz viszonyított fogyasztói áremelkedés 85 százalékát az energiaárak, és a nyári rendkívüli aszályhelyzet miatt az élelmiszerárak emelkedése okozta.
Az infláció a következő hónapokban még kissé emelkedhet, majd a belső-külső hatások alapján a csúcsponthoz egyre közelebb kerül
– jegyezte meg.
Hangsúlyozta azt is, hogy a jegybank monetáris politikájának kulcsa az árstabilitás biztosítása, ehhez pedig a pénzpiaci stabilitás fenntartása szükséges. Elmondása szerint az elmúlt két hétben tapasztalt forintgyengülés hátterében a romló nemzetközi piaci környezet áll, amire a forint érzékenyen reagál. Két hatást emelt ki a gyengülés meghatározójaként:
- az egyik a folyó tételekhez köthető, az energiaszámla fizetéséhez kapcsolódó devizakonverzió, vagyis hogy sok pénzt kellett devizában kifizetni az energiáért,
- a másik pedig a forint ellen felvett pénzpiaci pozíciók. Egy hete ez a két hatás "egy irányba", összekapcsolódva kezdett hatni.
"Ezt nem nézhettük tétlenül" – indokolta az intézkedéseket, melyek részeként a devizapiaci kereslet-kínálati egyensúly érdekében az energiaimport fedezéséhez szükséges jelentősebb devizalikviditási igényt a jegybank fogja biztosítani. A likviditás szűkítésével a gyorsan változó, háborús környezetben a markáns kockázatiprémium-sokkokra rugalmas eszközökkel, gyorstenderekkel reagálnak. Az alapkamat 13 százalékos szintje képes kezelni a fundamentális inflációs folyamatokat – mondta Virág Barnabás.
Arról is beszélt, hogy a monetáris tanács pénteken 8 óra 45 perctől 950 bázisponttal 25 százalékra emelte a kamatfolyosó felső szélét, az egynapos fedezett hitel kamatát, az eddigi 15,0 százalékról; az 1 hetes fedezett hiteleszközét pedig felfüggesztette a jegybank.
Döntöttek arról is, hogy péntektől egynapos (T/N) FX-swapeszközt, valamint egynapos (O/N) betéti gyorstendert hirdetnek meg napi rendszerességgel az eddigieknél magasabb kamatszinteken, előbbit 17 százalékos, utóbbit 18 százalékos kamattal. Virág Barnabás reményét fejezte ki, hogy ezek a gyorstenderek "néhány napig" tartanak majd.
A monetáris politikáról azt mondta: az egyhetes betéti eszköz állománya az egyharmada alá csökkent, miközben a likviditás több mint fele tartósan lekötött eszközökben van.
A forint jelentősen erősödött a jegybanki bejelentésre, az euró jegyzése több mint 11 forinttal 417 forintra csökkent délelőtt.
