Kérdéssel fordult Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője Matolcsy Györgyhöz azzal kapcsolatban, hogy egyetért-e „a pénzügyminiszter állításával, miszerint a megugró infláció és a 2022. őszi forintgyengülés elsődleges felelőse az MNB”.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke írásbeli válaszából kiderül, hogy az infláció a régiós adatokkal együtt emelkedett 2022 júliusáig, 13,7 százalékig, azonban ezután elvált a közép-európai átlagtól.
Matolcsy szerint ezek okai a magyar gazdaság magas energiaigénye és energiafüggőségében, az alacsony versenyképességben és az ársapkákban is keresendő.
Ez utóbbit az elnök úgy értékelte: „Az infláció fékezésére bevezetett ársapkák átmenetileg tompították a külső sokkok hazai árakra gyakorolt hatását, de idővel a gazdasági szereplők (termelők és kereskedők) elkezdték kompenzálni az intézkedések hatását. A vállalatok az árkorlátozó intézkedésekből eredő veszteségeiket igyekeztek más termékek árainak emelésével és az árrések növelésével ellensúlyozni, így közvetett módon tovább emelték az inflációt.”
Matolcsy azt is írja, hogy 2022 őszén a jegybank a 20,1 százalékos inflációra rekordmagas, 13 százalékos alapkamatszinttel válaszolt, ez messze a legnagyobb volt a régióban, ezzel fenntartották a stabilitást.
Összegzésében a jegybankelnök visszautasította Varga Mihály vádját, miszerint az MNB lépései okozták volna a magas inflációt.
