Még a kormány sem tudja, mennyi közpénzt fognak beletolni a BMW-gyárba

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 13.

Gazdaság

Most csak tárgyalnak az állami támogatásról.

Július végén jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági miniszter, hogy BMW-gyár épül Debrecenben, ahol első körben ezer embernek tudnak munkát biztosítani. Egy-egy kiemelten kezelt autóipari beruházást az állam kiemelten támogat, ezért az mfor.hu szerette volna megtudni, hogy a BMW mennyi pénzre számíthat a magyar államtól. Ám úgy tűnik, egyelőre a Külgazdasági és Külügyminisztérium sem tudja, mennyi pénzzel szállnak bele a beruházásba.

Itt épül a BMW debreceni gyára

A jövő év második felére elkészül, egymilliárdba kerül majd, és több mint ezer új munkahelyet ad. Gyárat épít a BMW Debrecenben, adta hírül a Portfolio . A BMW Group ugyanis tovább bővíti gyártóhálózatát Európában, ennek jegyében új üzemet létesít Magyarországon, Debrecen mellett. Az új beruházás értéke eléri majd az egymilliárd eurót.

A külügytől azt a választ kapta a portál, hogy a magyar kormány rendszerint támogatja a magyarországi beruházásokat, ebben az esetben is zajlanak a tárgyalások, amelyek lezárultával fogják tájékoztatni a nyilvánosságot.

Vannak ugyanakkor irányadó adatok, amelyek megmutatják, nagyjából milyen mértékű támogatásra számíthat a német vállalat.

  • A dél-koreai Shinheung SEC monori gyárában idén márciusban indult el a termelés, a projekt 8 milliárdos volt, az állam 769 millió forinttal támogatta.
  • A Mercedes új, kecskeméti gyárához, ami 1 milliárd eurós beruházás volt, 12,9 milliárd forintos állami támogatás társult.
false

 

Fotó: MTI/KKM

A gyár építése egy éven belül kezdődhet meg, német sajtóhírek szerint pedig a gyártás 2023 környékén indulhat. A G7 korábban arról írt, hogy mivel Szlovákia és Románia részvételével éles verseny zajlott a beruházásért, valószínű, hogy a kormány mindent megtett a BMW Debrecenbe csábításáért, ami még belefér az uniós szabályokba.

Arról, hogy a ki és mit nyerhet azzal, hogy összeszerelőország leszünk, a korábbi gazdasági miniszter, Csillag István írt részletesen a Magyar Narancs legfrissebb számában. A lapra itt fizethet elő.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.