Mégis jöhet a budapesti olimpia
Ugyanabba a vízbe is bele lehet kétszer ugrani

Mégis jöhet a budapesti olimpia

  • narancs.hu
  • 2018. április 11.

Gazdaság

Orbán nem mondott le az álmáról, 2032-re pályázhat Budapest. Ajánló a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsból.

Gőzerővel zajlik a 2032-es olimpiai játékok megrendezésére való felkészülés: épülnek a sportlétesítmények, megkezdődött az infrastrukturális, közlekedési, sőt a szálláshelyeket biztosító beruházások előkészítése is. A cél az, hogy mire Budapest újfent pályázhatna, gyakorlatilag minden fontos létesítmény elkészüljön, épüljön, vagy legalábbis eléggé előrehaladott fázisban legyen ahhoz, hogy értelmetlenné tegyen mindenféle tiltakozást.

A kormányzati szándékokról elsőként Fürjes Balázs kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztostól értesülhetett a nyilvánosság.

A Dagály Aréna tervblöffjével elhíresült „építő” a Momentum olimpiaellenes aláírásgyűjtő kampánya után bizonykodott az Inside­thegames portálon: „Budapest biztosan újraindul az olimpiáért, mert ez egy 120 éves álom. Magyarország szerelmes az olimpiába. A 2024-es projekt pedig releváns lehet a 2028-as vagy a 2032-es nyári olimpiai pályázatra is.”

A vasárnapi országgyűlési választásokig kormányzati tabutémának számított az olimpia, ezért Fürjes gyorsan korrigált, és közölte a hazai sajtóval, hogy nincs napirenden semmiféle olimpiai pályázat és előkészület. Ám ez körülbelül annyira volt igaz, mint az úszóaréna első látványterve; a sportlétesítmények többségének ütemezett megépítése továbbra is szerepel a kormány terveiben, csak meg kell keresni, hogy milyen programokban rejtik el ezeket, illetve miképpen adják be az egészet a publikumnak. Azt ugyanis Fürjes sem tagadta, hogy „a kormány a korábban elmondottaknak megfelelően több, az olimpiától függetlenül szükséges sportlétesítmény” építését tervezi, így ha a „magyar olimpiai álomból egyszer valóság lesz, akkor az minimális költséggel járna a sportlétesítmények tekintetében”.

A sportdiplomáciai előkészületek hivatalosan is folytatódtak. Fürjes már 2017 tavaszán találkozott Sebastian Coe-val, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) elnökével, hogy a 2023-as atlétikai világbajnokság rendezési jogáról egyeztessen vele. Az eseménynek az olimpia központi létesítményének szánt atlétikai stadion adna otthont. Az IAAF idén szeptemberben dönt erről, és ebben fontos szempont lehet, hogy a helyszínül szolgáló vadonatúj csarnok tervezőjével már meg is állapodott a Fürjes vezette Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja (KKBK).

Arról, hogy hogyan készíti elő a kormány az újabb olimpiai pályázatot, és mindez mennyibe kerül, a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashat.

Magyar Narancs - Archívum részletes

Miután bekövetkezett az, amit e sorok írója hónapokkal ezelőtt megjósolt e hasábokon (lásd: Még nyolc év?, Magyar Narancs, 2018. január 11.), a történelmi diadalt aratott hatalmi konglomerátumtól egyetlen szemantikailag és pragmatikailag értelmezhető mondatot hallottunk: a kormányszóvivő (Kovács CEU-alumnus Zoltán) odareccsentette, hogy majd bezárják azokat a szervezeteket, amelyek „matatnak a politikában”.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.