Mégis jöhet a budapesti olimpia
Ugyanabba a vízbe is bele lehet kétszer ugrani

Mégis jöhet a budapesti olimpia

  • narancs.hu
  • 2018. április 11.

Gazdaság

Orbán nem mondott le az álmáról, 2032-re pályázhat Budapest. Ajánló a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsból.

Gőzerővel zajlik a 2032-es olimpiai játékok megrendezésére való felkészülés: épülnek a sportlétesítmények, megkezdődött az infrastrukturális, közlekedési, sőt a szálláshelyeket biztosító beruházások előkészítése is. A cél az, hogy mire Budapest újfent pályázhatna, gyakorlatilag minden fontos létesítmény elkészüljön, épüljön, vagy legalábbis eléggé előrehaladott fázisban legyen ahhoz, hogy értelmetlenné tegyen mindenféle tiltakozást.

A kormányzati szándékokról elsőként Fürjes Balázs kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztostól értesülhetett a nyilvánosság.

A Dagály Aréna tervblöffjével elhíresült „építő” a Momentum olimpiaellenes aláírásgyűjtő kampánya után bizonykodott az Inside­thegames portálon: „Budapest biztosan újraindul az olimpiáért, mert ez egy 120 éves álom. Magyarország szerelmes az olimpiába. A 2024-es projekt pedig releváns lehet a 2028-as vagy a 2032-es nyári olimpiai pályázatra is.”

A vasárnapi országgyűlési választásokig kormányzati tabutémának számított az olimpia, ezért Fürjes gyorsan korrigált, és közölte a hazai sajtóval, hogy nincs napirenden semmiféle olimpiai pályázat és előkészület. Ám ez körülbelül annyira volt igaz, mint az úszóaréna első látványterve; a sportlétesítmények többségének ütemezett megépítése továbbra is szerepel a kormány terveiben, csak meg kell keresni, hogy milyen programokban rejtik el ezeket, illetve miképpen adják be az egészet a publikumnak. Azt ugyanis Fürjes sem tagadta, hogy „a kormány a korábban elmondottaknak megfelelően több, az olimpiától függetlenül szükséges sportlétesítmény” építését tervezi, így ha a „magyar olimpiai álomból egyszer valóság lesz, akkor az minimális költséggel járna a sportlétesítmények tekintetében”.

A sportdiplomáciai előkészületek hivatalosan is folytatódtak. Fürjes már 2017 tavaszán találkozott Sebastian Coe-val, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) elnökével, hogy a 2023-as atlétikai világbajnokság rendezési jogáról egyeztessen vele. Az eseménynek az olimpia központi létesítményének szánt atlétikai stadion adna otthont. Az IAAF idén szeptemberben dönt erről, és ebben fontos szempont lehet, hogy a helyszínül szolgáló vadonatúj csarnok tervezőjével már meg is állapodott a Fürjes vezette Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja (KKBK).

Arról, hogy hogyan készíti elő a kormány az újabb olimpiai pályázatot, és mindez mennyibe kerül, a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashat.

Magyar Narancs - Archívum részletes

Miután bekövetkezett az, amit e sorok írója hónapokkal ezelőtt megjósolt e hasábokon (lásd: Még nyolc év?, Magyar Narancs, 2018. január 11.), a történelmi diadalt aratott hatalmi konglomerátumtól egyetlen szemantikailag és pragmatikailag értelmezhető mondatot hallottunk: a kormányszóvivő (Kovács CEU-alumnus Zoltán) odareccsentette, hogy majd bezárják azokat a szervezeteket, amelyek „matatnak a politikában”.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.