Aláírták a jövé évre esedékes bérmegállapodást a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői hétfőn Budapesten, a megállapodást a miniszterelnök történelmi léptékűnek nevezte. Elmondása szerint "európai összefüggésben is oda helyezi a minimálbért, ami méltó hozzá". A bérmegállapodás a 2025-ös év "optimista" forgatókönyvén alapszik. Ha mégsem a várt irányba folyik a jövő év, akkor a megállapodásokat a megegyezésbe foglalt felülbírálati záradékkal tudják módosítani. A kormányfő hangsúlyozta, bízik abban, hogy erre nem lesz szükség, mert a kormány makrogazdasági várakozásai teljesülnek.
"Nem akarunk változtatni azon a gazdaságpolitikai meggyőződésen, hogy a legfontosabb kérdésről, a bérek kérdéséről azoknak kell megállapodniuk, akik működtetik a gazdaságot. Ezt a szerepet az állam nem veheti át" – hangsúlyozta Orbán a megállapodás aláírását követően, megjegyezve: "az a jó, ha a kormánynak minél kevesebb szerepe van a bérmegállapodásokban".
A kormányfő figyelmeztetett: a megállapodás végrehajtása nem lesz egyszerű.
"Ha azon a fordulatszámon teljesít a magyar gazdaság, mint tavaly, meg tavalyelőtt, abból nem lehet kitermelni az emelést.
Ehhez a vállalatok menedzsmentjének, az érdekképviseleteknek, maguknak a munkásoknak is többet kell hozzátenniük a gazdasági növekedéshez, mint a megelőző években" – magyarázta.
A kormány most azon az állásponton van, hogy belátható időn belül el kell érni az egymillió forintos átlagjövedelmet. Orbán megkérdőjelezte, hogy vajon ki tudja-e termelni a magyar gazdaság ezt a keresetet. Kijelentette: a magyar kormány"áll rendelkezésre olyan intézkedések meghozatalában, amelyek lehetővé teszik a vállalkozók számára, hogy ilyen bérszínvonal mellett is nyereségesen tudják működtetni a vállalataikat". A miniszterelnök egyben a megállapodás legnagyobb nyerteseinek a munkásokat, illetve a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) nevezte.
Ahogy Orbán fogalmazott, a bérmegállapodáshoz a gazdaságpolitikában is változásra van szükség. Hogy ez milyen személyi változásokkal jár a kormányban, és hogy erről mit mondott a miniszterelnök, arról ebben a cikkünkben olvashat:
Rendkívül ambiciózusnak értékelte a hároméves bérmegállapodást Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Szerinte üzleti tervként közelítve meg a bérmegállapodást nem csak a vállalkozásoknak, hanem a munkavállalóknak és a kormánynak is van házi feladata. A munkaadóknak versenyképesebbnek és termelékenyebbnek kell lenniünk és be kell hozniuk a legkorszerűbb technológiákat, alkalmazni a mesterséges intelligenciát, valamint elmenni a digitalizáció és a robotizáció irányába. Ugyanakkor a munkavállalóknak is nyitottnak kell lenniük a képzésekre és arra, hogy befogadják ezeket az új technológiákat. A kormánynak anyagilag kell hozzájárulnia a béremeléshez, olyan programokkal, mint például a kkv-knak szánt Demján Sándor program, a finanszírozást tekintve pedig fontos a Széchenyi-kártya program folytatása. Mindezek mellett a nagy vállalatokat sem szabad elfelejteni és olyan innovatív és befogadó gazdasági környezetet kell kialakítani, amelyben ezek "a szép számok megvalósíthatóak"
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke közölte, amennyiben a makrogazdasági környezet, a GDP vagy a bérek átlagos mértékének alakulása változik, akkor ezt a megállapodást újratárgyalják, és elvégzik a szükséges korrekciókat.
