Megvan a bérmegállapodás, de szükség esetén módosíthatják

Gazdaság

A kormány optimista gazdaságpolitikai várakozásainak megfelelő megegyezés született.

Aláírták a jövé évre esedékes bérmegállapodást a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői hétfőn Budapesten, a megállapodást a miniszterelnök történelmi léptékűnek nevezte. Elmondása szerint "európai összefüggésben is oda helyezi a minimálbért, ami méltó hozzá". A bérmegállapodás a 2025-ös év "optimista" forgatókönyvén alapszik. Ha mégsem a várt irányba folyik a jövő év, akkor a megállapodásokat a megegyezésbe foglalt felülbírálati záradékkal tudják módosítani. A kormányfő hangsúlyozta, bízik abban, hogy erre nem lesz szükség, mert a kormány makrogazdasági várakozásai teljesülnek.

"Nem akarunk változtatni azon a gazdaságpolitikai meggyőződésen, hogy a legfontosabb kérdésről, a bérek kérdéséről azoknak kell megállapodniuk, akik működtetik a gazdaságot. Ezt a szerepet az állam nem veheti át" – hangsúlyozta Orbán a megállapodás aláírását követően, megjegyezve: "az a jó, ha a kormánynak minél kevesebb szerepe van a bérmegállapodásokban".

A kormányfő figyelmeztetett: a megállapodás végrehajtása nem lesz egyszerű. 

"Ha azon a fordulatszámon teljesít a magyar gazdaság, mint tavaly, meg tavalyelőtt, abból nem lehet kitermelni az emelést.

Ehhez a vállalatok menedzsmentjének, az érdekképviseleteknek, maguknak a munkásoknak is többet kell hozzátenniük a gazdasági növekedéshez, mint a megelőző években" – magyarázta.

A kormány most azon az állásponton van, hogy belátható időn belül el kell érni az egymillió forintos átlagjövedelmet. Orbán megkérdőjelezte, hogy vajon ki tudja-e termelni a magyar gazdaság ezt a keresetet. Kijelentette: a magyar kormány"áll rendelkezésre olyan intézkedések meghozatalában, amelyek lehetővé teszik a vállalkozók számára, hogy ilyen bérszínvonal mellett is nyereségesen tudják működtetni a vállalataikat". A miniszterelnök egyben a megállapodás legnagyobb nyerteseinek a munkásokat, illetve a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) nevezte.

Ahogy Orbán fogalmazott, a bérmegállapodáshoz a gazdaságpolitikában is változásra van szükség. Hogy ez milyen személyi változásokkal jár a kormányban, és hogy erről mit mondott a miniszterelnök, arról ebben a cikkünkben olvashat:

Rendkívül ambiciózusnak értékelte a hároméves bérmegállapodást Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Szerinte üzleti tervként közelítve meg a bérmegállapodást nem csak a vállalkozásoknak, hanem a munkavállalóknak és a kormánynak is van házi feladata. A munkaadóknak versenyképesebbnek és termelékenyebbnek kell lenniünk és be kell hozniuk a legkorszerűbb technológiákat, alkalmazni a mesterséges intelligenciát, valamint elmenni a digitalizáció és a robotizáció irányába. Ugyanakkor a munkavállalóknak is nyitottnak kell lenniük a képzésekre és arra, hogy befogadják ezeket az új technológiákat. A kormánynak anyagilag kell hozzájárulnia a béremeléshez, olyan programokkal, mint például a kkv-knak szánt Demján Sándor program, a finanszírozást tekintve pedig fontos a Széchenyi-kártya program folytatása. Mindezek mellett a nagy vállalatokat sem szabad elfelejteni és olyan innovatív és befogadó gazdasági környezetet kell kialakítani, amelyben ezek "a szép számok megvalósíthatóak"

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke közölte, amennyiben a makrogazdasági környezet, a GDP vagy a bérek átlagos mértékének alakulása változik, akkor ezt a megállapodást újratárgyalják, és elvégzik a szükséges korrekciókat.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.