Miért állnak máshogy a németek az akkugyárakhoz?

  • narancs.hu
  • 2024. március 3.

Gazdaság

Ott zömmel hazai cégek foglalkoznak gyártással és újrahasznosítással.

Az európai autóipar szeretne minél hamarabb függetlenné válni a távol-keleti nyersanyagoktól az akkumulátorgyártásban, ezért a cégek az újrahasznosítás lehetőségein dolgoznak. Németországban is vannak távol-keleti beruházók ebben az iparágban, de több a német vállalat – írja a hvg.hu a Deutsche Welle riportja alapján. 

A cikk ismerteti az észak-németországi Wendeburg mellett működő üzemben, a Duesenfeld cég telephelyén zajló fejlesztést. A kiselejtezett lítium-ionos akkumulátorok feldolgozásakor úgynevezett fekete masszát nyernek ki, amelyben lítium, nikkel, kobalt van. Ezt fölhasználva gyártanak új akkumulátorokat.

Ennek azért van jelentősége, mert az Európai Unióban több nagy akkumulátorgyár is épül, de a gyártáshoz szükséges nyersanyagok nagy része importáru, ami kiszolgáltatottá teszi az autóipar ellátási láncát. Ezen a helyzeten úgy lehet javítani, ha minél nagyobb arányban készítenek akkumulátorokat újrahasznosított anyagokból. Ebbe az irányba indult el a Volkswagen és a Mercedes-Benz, és a svéd Northvolt is ilyen üzemet működtet. Míg Németországban és Csehországban ezt a tevékenységet jellemzően német cégek végzik, nálunk Bátonyterenyén és Szigetszentmiklóson dél-koreaiak.

Ennek a tevékenységnek Magyarországon elég rossz a híre:

Bátonyterenyén a kormányhivatal a szabálytalanságok miatt több tízmilliós bírságot rótt ki, aztán határozatlan időre bezárta a feldolgozót. A szlovén Andrada-csoport beruházásai ellen pedig Alsózsolcán és Sóskúton is tiltakoznak a helyiek.

A hvg.hu arról ír, hogy a bátonyterenyei koreai cég, a Sungeel ellen egy türingiai helyszínen is tiltakoztak, de Németországban nincs olyan heves ellenállás, mint nálunk. A cikkből az is kiderül, hogy Kína most ebben is előbbre tart, a tervek szerint 2059-től száz százalékban újrahasznosított lítiummal gyártják az akkumulátorokat, Európában ezt a célt 2070-re érhetik el. Kína 2046-ra csak újrahasznosításból nyert nikkelt fog használni erre a célra, Európa 2058-tól, az Egyesült Államok 2064-től éri el ezt a szintet.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz. És már miért ne állítana listát, miért is ne akarna bejutni a Fővárosi Közgyűlésbe Magyar Péter pártja és az MKKP? Hisz’ nem csak a szűk pártérdek, hanem demokratikus közéletünk, illetőleg közéletünk demokratikusságának imperatívusza is azt követeli, hogy ha egy párt van, létezik és kitapintható közösségi igény is van rá, az méresse meg magát a nemes versenyben, és a verseny legyen nemes!

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?