Miért állnak máshogy a németek az akkugyárakhoz?

  • narancs.hu
  • 2024. március 3.

Gazdaság

Ott zömmel hazai cégek foglalkoznak gyártással és újrahasznosítással.

Az európai autóipar szeretne minél hamarabb függetlenné válni a távol-keleti nyersanyagoktól az akkumulátorgyártásban, ezért a cégek az újrahasznosítás lehetőségein dolgoznak. Németországban is vannak távol-keleti beruházók ebben az iparágban, de több a német vállalat – írja a hvg.hu a Deutsche Welle riportja alapján. 

A cikk ismerteti az észak-németországi Wendeburg mellett működő üzemben, a Duesenfeld cég telephelyén zajló fejlesztést. A kiselejtezett lítium-ionos akkumulátorok feldolgozásakor úgynevezett fekete masszát nyernek ki, amelyben lítium, nikkel, kobalt van. Ezt fölhasználva gyártanak új akkumulátorokat.

Ennek azért van jelentősége, mert az Európai Unióban több nagy akkumulátorgyár is épül, de a gyártáshoz szükséges nyersanyagok nagy része importáru, ami kiszolgáltatottá teszi az autóipar ellátási láncát. Ezen a helyzeten úgy lehet javítani, ha minél nagyobb arányban készítenek akkumulátorokat újrahasznosított anyagokból. Ebbe az irányba indult el a Volkswagen és a Mercedes-Benz, és a svéd Northvolt is ilyen üzemet működtet. Míg Németországban és Csehországban ezt a tevékenységet jellemzően német cégek végzik, nálunk Bátonyterenyén és Szigetszentmiklóson dél-koreaiak.

Ennek a tevékenységnek Magyarországon elég rossz a híre:

Bátonyterenyén a kormányhivatal a szabálytalanságok miatt több tízmilliós bírságot rótt ki, aztán határozatlan időre bezárta a feldolgozót. A szlovén Andrada-csoport beruházásai ellen pedig Alsózsolcán és Sóskúton is tiltakoznak a helyiek.

A hvg.hu arról ír, hogy a bátonyterenyei koreai cég, a Sungeel ellen egy türingiai helyszínen is tiltakoztak, de Németországban nincs olyan heves ellenállás, mint nálunk. A cikkből az is kiderül, hogy Kína most ebben is előbbre tart, a tervek szerint 2059-től száz százalékban újrahasznosított lítiummal gyártják az akkumulátorokat, Európában ezt a célt 2070-re érhetik el. Kína 2046-ra csak újrahasznosításból nyert nikkelt fog használni erre a célra, Európa 2058-tól, az Egyesült Államok 2064-től éri el ezt a szintet.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.