MNB-alelnök: Elkerülhetetlen, hogy kétszámjegyű legyen az infláció

  • narancs.hu
  • 2022. május 17.

Gazdaság

Virág Barnabás szerint nem a fogyasztás ideje ez: „Megtakarítani, megtakarítani, megtakarítani.”

A Portfolio kedd reggeli, Hitelezés 2022 konferenciájának nyitóelőadásában Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke beszélt az infláció elleni küzdelem legfontosabb eszközeiről, valamint a magyarországi lakossági és vállalati hitelpiac jelenlegi kilátásairól – olvasható a Portfolio.hu összegzésében. A konferencián elhangzottakról a hvg.hu is beszámolt.

Virág Barnabás előadásában elmondta, bár minden tartós inflációs időszak úgy kezdődik, hogy a szakértők először átmenetinek értékelik a pénzromást, az MNB nem értékelte átmenetinek a helyzetet, azt azonban véletlenül sem gondolták, hogy háborúval kell szembesülniük. A jegybank-alelnök szerint most már szinte mindenki elismeri, hogy a világ egy magas inflációs közegbe lépett.

Az MNB alelnöke arról is beszélt, 30, 60 napra és negyedévre is nagyon nehéz előre jelezni, hogy mi várható, az a közeg pedig, amit most tapasztalunk, az elmúlt száz év nagy inflációs időszakai – ’20-as, ’30-as, és a ’70-es évek pénzromlásai – közül önmagában egyikre sem hasonlít, összességében viszont mindháromból hordoz magán jegyeket. Bár a vezető gazdaságok az egyre mélyebb reálkamatokkal bíznak abban, hogy infláció majd magától visszaszelídül, Virág szerint a reálkamatok egyértelmű növelésére van szükség.

A jegybank alelnöke hozzátette, az év eleji átárazások mértéke – ha a hatósági áras termékekkel nem számolunk – a szokásos többszöröse volt az idei év első hónapjaiban, szerinte pedig

az infláció várhatóan még tovább nő, így Magyarországon sem elkerülhető, hogy kétszámjegyű tartományba emelkedjen az infláció a következő hónapokban.

Az alelnök azt is elmondta, az MNB az elsők között kezdte meg a kamatemelési ciklusát, 570 bázisponttal pedig a legnagyobbat hajtotta végre, miközben az egyetlen jegybank Európában, amely a reálkamatokat is emelte.

Az inflációs fordulat az év második felében várható, de ez a fordulat lassú lesz, Virág szerint pedig, amennyiben a globális helyzet nem oldódik meg, nagyban megnehezülhet a helyzetünk. Mindenesetre most a „saját házifeladatokra” kell koncentrálni. A magas infláció kezelésére az MNB-alelnök 4+1 hozzávalót állapított meg: 

  • Fontos a monetáris szigor folytatása,
  • amit ki kell egészíteni egy fegyelmezett költségvetési politikával, és legalább a hiánycélokat hozni kell,
  • miközben a piaci verseny erősítése is elengedhetetlen azokban a szektorokban, ahol most ez nem jellemző,
  • emellett pedig egyéni szinten is kooperatív magatartást kell mutatni.

A rövidtávon megvalósítható feladatokat kiegészítő plusz egy, középtávú feladat: fenntartható növekedési reformokat kell hozni. A feladatok kifejtése közben Virág azt is megállapította, az első védelmi vonal továbbra is a monetáris politika,

az infláció elleni küzdelem elleni legfontosabb eszköz pedig a kamatok további emelése.

Virág szerint fontos, hogy keressük az infláció elleni védelmet, amivel a lakossági megtakarítások egynegyede egyáltalán nem rendelkezik. A jegybank alelnöke hozzátette, úgy véli, a gyors bérnövekedés megmarad, abból azonban megtakarításokat kell képezni. Az MNB-alelnök szerint nem a fogyasztás ideje ez: „Megtakarítani, megtakarítani, megtakarítani!”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.