Nem sikerült megállapodni a jövő évi minimálbér összegéről

  • narancs.hu
  • 2020. december 29.

Gazdaság

Ha nem sikerül megegyezni, a héten a kormány mondhatja ki a végső szót. 

Valószínűleg a kormánynak kell majd kimondani a végső szót a minimálbér jövő évi összegéről, a munkaadói és a munkavállalói szervezetek képviselői ugyanis a hétfői egyeztetésen sem tudtak megállapodni - írja a Népszava. 

A lap úgy tudja, meglehetősen paprikás hangulatban zajlott a hétfői tárgyalás. A szakszervezetek januártól 5-6,5 százalékos emelést szeretnének, és garanciát arra, hogy amennyiben az infláció jövőre magasabb lesz a kormány által most előre jelzett 3 százaléknál, akkor félévtől a legkisebb bérek összege visszamenőleg automatikusan korrigálódik az eltérés mértékével.

A munkáltatók viszont továbbra is csak 3 százalékos emelést adnának januártól, ha pedig annál nagyobb mértékben nő az infláció, akkor ismét tárgyalóasztalhoz ülnének.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint nem az infláció az egyetlen gazdasági mutató, amelyet figyelembe kell venni a bérek meghatározásakor, és egy gazdasági válság idején nem lehet automatikusan emelni a fizetéseket, még ha gyorsul is a drágulás üteme. Szerinte egyébként már a 3 százalékos minimálbéremelés is közgazdasági nonszensz, hiszen a gazdaság teljesítménye jelentősen romlott. Hozzátette, ha csökken a szociális hozzájárulási adó, akkor annak mértékével év közben emelnék a minimálbért.

A szakszervezetek ugyanakkor ragaszkodnak az 5-6,5 százalékos emeléshez és az infláció mértékéhez igazodó automatikus korrekcióhoz, mert a drágulás üteme minden bizonnyal gyorsabb lesz a kormány által előre jelzettnél. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke a lapnak azt mondta, az automatikus korrekció kitételre azért van szükség, mert bár 2018-ban is született olyan 2 éves megállapodás, amely szerint a gazdasági mutatók változása esetén újra kell tárgyalni a minimálbéremelés mértékét, mégsem változott az előzetesen rögzített minimálbérösszeg.

A szakszervezeti vezető szerint mivel a válság nem egyformán érintette a különböző ágazatokat, ezért lenne miből finanszírozni a béremelést, az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak pedig a kormánynak kellene segítenie, és kipótolnia a bérek fedezetéhez szükséges pénzt.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának legközelebbi ülése – amelyen a munkáltatói és a munkavállalói szervezeteken kívül a kormány képviselője is részt vesz – szerdán lesz. Ha nem születik megállapodás, akkor végső soron a kormánynak kell döntenie, mekkora lesz a jövő évi minimálbér. Annak összegét ugyanis – akár létrejön megállapodás, akár nem – még ebben az évben ki kell hirdetnie a vonatkozó kormányrendeletben.  

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.