Nem sikerült megállapodni a jövő évi minimálbér összegéről

  • narancs.hu
  • 2020. december 29.

Gazdaság

Ha nem sikerül megegyezni, a héten a kormány mondhatja ki a végső szót. 

Valószínűleg a kormánynak kell majd kimondani a végső szót a minimálbér jövő évi összegéről, a munkaadói és a munkavállalói szervezetek képviselői ugyanis a hétfői egyeztetésen sem tudtak megállapodni - írja a Népszava. 

A lap úgy tudja, meglehetősen paprikás hangulatban zajlott a hétfői tárgyalás. A szakszervezetek januártól 5-6,5 százalékos emelést szeretnének, és garanciát arra, hogy amennyiben az infláció jövőre magasabb lesz a kormány által most előre jelzett 3 százaléknál, akkor félévtől a legkisebb bérek összege visszamenőleg automatikusan korrigálódik az eltérés mértékével.

A munkáltatók viszont továbbra is csak 3 százalékos emelést adnának januártól, ha pedig annál nagyobb mértékben nő az infláció, akkor ismét tárgyalóasztalhoz ülnének.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint nem az infláció az egyetlen gazdasági mutató, amelyet figyelembe kell venni a bérek meghatározásakor, és egy gazdasági válság idején nem lehet automatikusan emelni a fizetéseket, még ha gyorsul is a drágulás üteme. Szerinte egyébként már a 3 százalékos minimálbéremelés is közgazdasági nonszensz, hiszen a gazdaság teljesítménye jelentősen romlott. Hozzátette, ha csökken a szociális hozzájárulási adó, akkor annak mértékével év közben emelnék a minimálbért.

A szakszervezetek ugyanakkor ragaszkodnak az 5-6,5 százalékos emeléshez és az infláció mértékéhez igazodó automatikus korrekcióhoz, mert a drágulás üteme minden bizonnyal gyorsabb lesz a kormány által előre jelzettnél. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke a lapnak azt mondta, az automatikus korrekció kitételre azért van szükség, mert bár 2018-ban is született olyan 2 éves megállapodás, amely szerint a gazdasági mutatók változása esetén újra kell tárgyalni a minimálbéremelés mértékét, mégsem változott az előzetesen rögzített minimálbérösszeg.

A szakszervezeti vezető szerint mivel a válság nem egyformán érintette a különböző ágazatokat, ezért lenne miből finanszírozni a béremelést, az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak pedig a kormánynak kellene segítenie, és kipótolnia a bérek fedezetéhez szükséges pénzt.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának legközelebbi ülése – amelyen a munkáltatói és a munkavállalói szervezeteken kívül a kormány képviselője is részt vesz – szerdán lesz. Ha nem születik megállapodás, akkor végső soron a kormánynak kell döntenie, mekkora lesz a jövő évi minimálbér. Annak összegét ugyanis – akár létrejön megállapodás, akár nem – még ebben az évben ki kell hirdetnie a vonatkozó kormányrendeletben.  

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.