A pandémia előtt több mint 600 millió eurót költöttek a magyarok prositúcióra, ez a valaha mért legmagasabb érték az Eurostat adatai szerint. A lezárások és a járvány miatt 2020-ban ez majd a felére zuhant, majd lassú ütemben 2021-től kezdett ismét emelkedni a költés, tavaly 391 milliót tett ki - ez 150 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy fejenként több mint 15 ezer, ha csak a felnőtt lakosságot vesszük, akkor majdnem 19 ezer forintot költöttek a magyarok fizetett szexuális szolgáltatásokra.
A legtöbbet a belgák és a görögök költöttek prostitúcióra, több mint egymilliárd eurót, a harmadik helyezett Portugália pedig majd 800 milliót - a görög és a portugál lakosság hagyságrendileg megfelel Magyarország lakosságának, egy főre vetítve tehát a két déli állam jóval többet áldoz ezen szolgáltatásokra. A lista másik végén Málta és néhány északi állam van néhány millió, illetve néhány tízmillió euró költéssel.
Mielőtt bármilyen következetetést levonnánk ezekből az adatokból, hozzá kell tenni, hogy egy sor állam nem szolgáltat adatot a prositúciót érintő költésekről, így a lista semmiféle támpontot nem nyújt Európa erkölcsi életéről. Nem szolgáltat adatot Hollandia, vagyis nem lehet tudni, mennyire vonzó a belföldieknek a vörös lámpás negyedek működtetése. Nem szolgáltat adatot Ausztria, Németország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország és Dánia sem, az EGK államok közül pedig Svájc és Norvégia hagyta üresen ezt a rubrikát.
Mivel a prostitúció Európa jelentős részében illegális, ezért az erre vonatozó adatokat a statiszikai hivatalok becsléssel állapítják meg. A szexuális szolgáltatásokra vonatkozó költések számon tartása a lakossági fogyasztás és a GDP számítása miatt bír jelentőséggel, bár azt túlzás lenne kijelenteni, hogy a prostitúció jelentősen befolyásolná bármelyik adatot.
