Hogyan cserélt gazdát a Külkereskedelmi Bank?

Titkok és remények

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2016.05.07 13:04

Gazdaság

A magyar tulajdoni hányad növelésével indokolta a kormány másfél évvel ezelőtt, hogy megvásárolta az ország legnagyobb veszteséget felhalmozó bankját, az MKB-t. Az MNB felügyelete alatt feljavított banktól ugyan újra megszabadult az állam, de egyelőre nemcsak a bank új tulajdonosai ismeretlenek, de azt sem tudni, mennyibe került az adófizetőknek Matolcsy György legújabb kalandja.

A kormány 2014. július 24-én jelentette be, hogy felvásárolja az akkor negyedik legnagyobb magyarországi banknak számító MKB Zrt.-t. Az ügylettel teljesült az Orbán Viktor által kitűzött kormányzati cél, hogy a bankrendszer fele hazai kézben legyen. A bank 99,9 százalékáért 55 millió eurót (17 milliárd forint) fizetett az állam a Bayerisch Landesbanknak (BayernLB), amely az ügy­let során azt is vállalta, hogy az eladás előtt még betesz a bankba 270 millió eurót (83 milliárd forintot). Vagyis a németek fizettek azért, hogy megváljanak az MKB-tól, és ezt alig leplezett örömmel tették. „Óriási tehertől szabadultunk meg” – kommentálta az ügyletet Johannes-Jörg Riegler, a bajor bank elnöke. (Korábban állítólag az OTP is szemet vetett a bankra, de az átvételért kétszer annyi „lelépési pénzt” kért, mint az állam.) A BayernLB-nek mindenképp túl kellett adnia magyar leányvállalatán. A válság során – részben az MKB miatt – annyira megrendült a német bank, hogy azt csak Bajorország 10 milliárd eurós mentőcsomagja tartotta felszínen, az állami segítséget pedig azzal a feltétellel engedte az Európai Bizottság, hogy a BayernLB 2016-ig eladja az MKB-t. Noha az MKB eladásáról már 2010-ben is lehetett hallani, a vevők akkor sem tolongtak a bankért. A főleg a vállalati szegmensben erős MKB devizahitelesei sorra váltak fizetésképtelenné, egymás után dőltek be a több milliárd forintos kereskedelmi ingatlanhitelek, rosszul teljesített a román leányvállalat, és a kormányzati intézkedések (bankadó, végtörlesztés, árfolyamgát stb.) is rontottak a mérlegen. Az MKB 2010 és 2014 között mintegy 590 milliárd forint veszteséget halmozott fel, amelyet a német anyabank 340 milliárd forintnyi tőkével pótolt ki, ráadásul elengedte az MKB 120 milliárdos tartozását is. A magyar állam úgy vette meg az országos fiókhálózattal rendelkező bankot, hogy annak 574 milliárd forintnyi hitele volt, ám a vállalati hitelek 20,3 százaléka, míg a lakossági hitelek 36 százaléka tartozott a nem fizetők közé, és hátra volt még a forintosítás. A kormány azonban ekkor is optimistán látta a jövőt: „1-2 éven belül az MKB visszanyeri erős, versenyképes pozícióját, és így piaci értékesítésére is lehetőség lesz majd” – kommentálta Varga Mihály gazdasági miniszter az adásvételt.

 

A veszteség eltüntetése

Az MKB-val aztán vagy fél évig nem történt semmi. A bank először a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz (MNV) került. Az MNV ugyan helyén hagyta Sebők András elnök-vezérigazgatót és helyettesét, Balássy Lászlót, de több vezetőt lecserélt, részben megbízható káderekre a fejlesztési minisztériumból. Októberben a Lázár János vezette Miniszterelnökséghez kerültek az MKB tulajdonosi jogai, hogy aztán alig két hónappal később a jegybank vegye át az irányítást a bank felett. A hivatalos bejelentés szerint az MKB szanálására személyesen Orbán Viktor kérte fel a Matolcsy György vezette MNB-t, jóllehet a banknak egyáltalán nem volt szüksége szanálásra. A válság után elfogadott új törvény értelmében ugyanis egy pénzintézetet akkor kell szanálni, ha az MNB – mint felügyeleti szerv – úgy látja, hogy az adott bank fizetésképtelen vagy azzá válhat, az eljárást közérdek indokolja, és a kívánt eredményt semmilyen más módon – például csődeljárással – nem lehet elérni. Az MKB fizetőképességével azonban nem volt gond, és a jegybank is a „szükséges átalakítások felgyorsításával” indokolta a szerepvállalást. Az átvétel után már másnap megkezdték az operatív vezérkar menesztését: távoznia kellett az államosításkor még helyén maradó Sebőknek és Balássynak is. Az irányítást szanálási biztosok vették át, a jegybank részéről pedig alelnökként Balog Ádám felügyelte a bank újjászervezését. Balog 2015 nyarán ült az MKB elnök-vezérigazgatói székébe, helyettesei pedig a korábbi vezérkarból megtartott Katona Ildikó, illetve a szanálásban külső szakértőként részt vevő Hetényi Márk lettek. A jegybank szerkezetátalakítást és költségcsökkentést hajtott végre a banknál, ennek jegyében mintegy 300 pozíciót szüntettek meg (de, ahogyan azt a hvg.hu megtudta, felvették például Matolcsy György fiát, Matolcsy Mátét), több mint 30 százalékkal csökkentették az autóflottát, és megszüntették például Simicska Lajos kedvenc kézilabdacsapatának, a Veszprémnek a támogatását. A szanálási biztosok eladták az MKB Általános és az MKB Életbiztosító társaságokban lévő 36,5-36,5 százalékos üzletrészüket a többségi tulajdonos Versicherungskammer Bayern­nek (egy-egy százalékot megtartva), és az MKB szorosabb ellenőrzés alá vonta leányvállalatait, illetve csökkentette azok méretét.

A szanálás során bruttó 130 milliárd forintnyi hitelétől piaci eladással szabadult meg a bank, így került például az OTP Bank alapkezelőjéhez a Citypoint9 raktárbázis és az MKB balatonfüredi – három épülettel, két tenisz- és egy minigolfpályával, valamint saját kikötővel rendelkező – szállodája, vagy a német MHB-Bank AG-hez az Arena Plaza fejlesztésére adott, 56 milliárd forintra értékelt hitel.

Az MKB veszteségeiért jelentős részben felelős rossz hitelelemeket – a KPMG tanácsadó segítségével – külön cégbe szervezték ki. Miután a piacon nem találtak rá vevőt, azt a megmaradt jó elemekkel együtt a jegybank alá tartozó Szanálási Alap (pontosabban az általa erre a célra létrehozott Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt.) vásárolta meg 2015 decemberében, hogy azok leírása ne rontsa tovább az MKB mérlegét. A 213 milliárd forintnyi hitelért a Szanálási Vagyonkezelő 96 milliárd forintot fizetett, ám annak piaci értéke mindössze 64 milliárd forint volt. A 32 milliárdos különbözet így állami támogatásnak minősül, ám az Európai Bizottság hozzájárult az ügylethez azzal a feltétellel, hogy a bankot még idén nyáron el kell adni. Bár az is igaz, teszik hozzá szakértők, hogy az ingatlanárak felfutóban vannak, így könnyen lehet, hogy pár hónapon belül a portfólió piaci értéke közelíteni fog a 96 milliárdhoz – azt viszont még nem tudni, hogy ha a Vagyonkezelő nyereséges lesz, a profit kihez kerül.

Az MKB közlése szerint az átszervezéssel és profiltisztással jelentősen csökkent a veszteség és az üzemi költségek is – tavaly már csak a hetedik legnagyobb bank volt az MKB. Az, hogy a szanálás valójában milyen eredménnyel zárult, majd csak májusban derül ki, amikor az MKB 2015-ös jelentése nyilvánosságra kerül. Balog szerint már idén 5-10 milliárdos profitot termelhet a bank, a Portfolió szerint azonban jó, ha nullára ki lehet hozni 2016-ot az MKB-nál.

 

A kapcsolat

A rossz elemektől megtisztított MKB 2015 októberében tehát meg tudta kezdeni „normális banküzemi tevékenységét”, ahogyan Balog Ádám nyilatkozott (így például az MKB adott hitelt Andy Vajnának a Tv2 megvásárlásához, valamint a Matolcsy György unokatestvéréhez, Szemerey Tamáshoz köthető New Wave Mediának is, hogy az fel tudja vásárolni az Origót), és elkezdtek vevőt keresni a bankra. Az hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az állam lemondott a korábban belengetett tőzsdei értékesítésről, ahogyan arról is, hogy a szintén államosított Budapest Bankkal összevonva adjanak túl az MKB-n. Októberben az MNB már meghívásos tenderről és arról beszélt, hogy olyan tulajdonosi szerkezetet szeretnének, amely „biztosítja, hogy az MKB független, erős piaci szereplője maradjon a magyar bankszektornak” – kizárva így a lehetőséget, hogy az MKB beolvadjon például az OTP-be. Azóta az MKB-t hírbe hozták a Szemerey Tamás tulajdonában lévő Növekedési Hitelbankkal, de a jegybankelnök a Világgazdaság értesülései szerint Kínában is házalt az MKB-val – amelyet, ugye, a magyar tulajdon növelése végett vásárolt meg az állam.

Noha Nagy Márton az MNB alelnökeként „nyilvános, transzparens és nem diszkriminatív” eladási folyamatot ígért, melybe az amerikai J. P. Morgan befektetési bankházat és a DLA Piper Horváth és Társai Ügyvédi irodát is bevonták, az MKB új tulajdonosainak március végi bejelentése mindenkit meglepett. Az MNB szerint három pályázat érkezett be végül a bankra, és a győztes egy három cégből álló konzorcium lett, amely 37 milliárd forintot ajánlott a bankért. A vételárnál azonban sokkal érdekesebbek az MKB új tulajdonosai. A bank 45-45 százaléka két eddig ismeretlen befektetési alapé, a luxemburgi bejegyzésű Blue Robin Investmentsé és a magyar Metis Magántőkealapé lesz, 10 százalékot pedig a CIG csoporthoz tartozó (Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter és jegybankelnök alapította) Pannónia Nyugdíjpénztár kap meg, ha lezárul a tranzakció. A konzorcium vezetője az offshore hátterű Blue Robin, amelyet idén februárban je­gyeztek be (lásd a Köd: Matolcsyék offshore partnerei nyomában című keretes anyagunkat), de a Metis valódi tulajdonosairól sem lehet sokkal többet tudni. A Metis a Minerva Tőkealap-kezelő Zrt. alapja, melynek tulajdonosa nyár óta Jaksa János, aki korábban 20 évig a Raiffeisen Banknál dolgozott, 2009 óta pedig Kecskeméten, ahol a Világgazdaság információi szerint jó kapcsolatba került Matolcsy György ottani rokonságával. A Minervát ugyan az MNB 2013-ban eltiltotta az alapkezeléstől, de tavaly év végén – Jaksa színre lépése után nem sokkal – újra megkapta a működési engedélyt, idén februárban pedig elindíthatta a Metist. A cég aztán pár hónap alatt összeszedett 31 milliárdot, amivel rögtön a legnagyobb magán-alapkezelő lett Magyarországon. Mivel a magántőkealap tulajdonosai titokban maradhatnak, kilétükről mindössze annyit tudni, amennyit maga a cég közölt: magyar szakmai befektetőkről van szó.

Noha az MNB tagadja, hogy alapítványainak vagy azok cégeinek bármilyen köze lenne a Metishez, a piacon tartják magukat azok a pletykák, melyek szerint az MNB az alapkezelőn keresztül tulajdonosa lett az MKB-nak. A Balog Ádám elnökölte Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány ugyanis év végén alapított egy Ferida Zrt. nevű céget, amely szintén idén februárban 20 milliárdos tőkét kapott (lásd: Unortodoxia világot hódít: Matolcsyék alapítványai már külföldre kacsingatnak, magyarnarancs.hu).

Noha az MKB-ra már eddig is sok milliárdot elköltött az állam, és Balog Ádám szerint a bank már jól működik, Nagy Márton, az MNB alelnöke arról beszélt, hogy az új tulajdonosok a magas hozam reményében talpra állítják a bankot, és két-három év múlva tőzsdére is viszik. Addig viszont még sok minden kiderülhet az MNB és az MKB kapcsolatáról.

Köd: Matolcsyék offshore partnerei nyomában

Az Alkotmánybíróság (AB) meggyőző, és a közérdekű adatok nyilvánossága szempontjából kifogástalan érveléssel söpörte le a jegybanktörvény azon módosítását, amely a Magyar Nemzeti Bank (MNB) százmilliárdokból alapított alapítványainak és gazdasági társaságainak adatai köré kívánt sűrű ködfüggönyt vonni. A próbálkozás elbukott, a homály azonban – legalábbis lapzártánkig – nemigen akart oszlani, sőt, ami az MKB Bank eladását illeti, a kérdőjelek egyre sokasodnak.

Az MKB-t három cég – a Blue Robin Investments SCA, a MINERVA Tőkealap-kezelő Zrt. METIS Magántőkealapja és a Pannónia Nyugdíjpénztár – konzorciuma vette, illetve veszi meg – Nagy Márton MNB-alelnök közlése szerint – 37 milliárd forintért. Lapunk tárta fel (lásd: Gyanús az MKB eladása, magyarnarancs.hu), hogy a luxemburgi székhelyű, részvénytársasági formában működő, 100 millió euró (31 milliárd forint) tőke bevonására készülő Blue Robin Investments tulajdonosa egy azonos nevű, de korlátolt felelősségű társaságként (SARL) bejegyzett luxemburgi cég, valamint a cégbe eleddig mindössze 30 ezer forinttal beszálló Rakesh Kumar Aggarwal. A kft. ügyvezetője a malajziai születésű (de neve alapján kínai) Chung Huang Chew, és egyedüli tulajdonosa a szingapúri székhelyű Prime Direct PTE LTD (szingapúri címük azonos). Itt azonban a cég tulajdonosi szerkezetének felfejtése megszakad, a szingapúri cégjegyzék adatai számunkra ugyanis nem hozzáférhetők.

A Blue Robin Investments végső tulajdonosi szerkezete tehát mind ez ideig ismeretlen, márpedig az alaptörvény szerint „Nemzeti vagyon átruházására […] vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott […] nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható”. Az MKB Bank 2014 szeptembere óta állami tulajdonban van, így a nemzeti vagyon része, az MNB-nek pedig mint tulajdonosi joggyakorlónak elvben tisztában kell lennie az MKB-ért bejelentkező vevők kilétével. Az alaptörvény átláthatóságra vonatkozó idézett passzusa azt jelenti ugyanis, hogy a teljes tulajdonosi láncolatnak ismertnek kell lennie – hogyan is nevezhetnénk különben átláthatónak. Az MNB kezelésében ezek az adatok ráadásul közérdekű adatok. Ehhez képest Nagy Márton mindössze annyit árult el, hogy indiai és kínai befektetők a vásárlók. Az azonban súlyos alkotmányossági aggályokat vetne fel, ha az MNB esetleg csak ennyit tudna róluk.

A központi bank emellett alapítványain és/vagy az alapítványok cégein keresztül is érintett lehet a MKB értékesítésében. Az MNB vezetői és az alapítványok persze váltig állítják, hogy erről szó sincs. Akárhogy is, az AB-határozat érvelését tovább görgetve kijelenthetjük: az alapítványi cégekbe kipakolt milliárdok sem veszítik el közvagyon jellegüket, vagyis ha mégis lenne ilyen befektetés, arról jó eséllyel hamarosan tudni fogunk.

A részletek kiderítése érdekében közérdekűadat-igényléssel fordultunk a Magyar Nemzeti Bankhoz, érdekeltségeihez, alapítványaihoz és az alapítványok cégeihez. Nagy Mártonnak a Kossuth rádióban és Matolcsy György jegybankelnöknek az Országgyűlésben tett minapi nyilatkozata szerint az alapítványok a tőlük kért valamennyi közérdekű adatot ki fogják adni. Úgy legyen!

Böszörményi Jenő

Neked ajánljuk