Továbbra sincs megállapodás a minimálbérről

Gazdaság

És a garantált bérminimumról se. A januári pénzt máris elbukták a munkavállalók. Azok is rosszul jártak így, akiknek a szociális juttatás összege függ a minimálbértől.

 

„Sajnos nem sikerült megállapodnunk” – mondta a Narancs.hu-nak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma szerdai megbeszélése után. Emlékeztetett: a minimálbér-emelés mértékét illetően munkavállalói képviselet nem hajlandó 5 százalék alá menni, a VOSZ 3 százalékot ajánlott plusz további emelést, amint a szociális hozzájárulási adó csökken. (A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma tavalyi utolsó, december legvégi ülésén a munkáltatók 3,1 százaléknál maradtak, a munkavállalók képviselői az induló a 6,5 százalékról lementek 5 százalékra.) „Figyelembe véve azt is, hogy számos szociális juttatás és egyéb jövedelem összege a minimálbérhez igazodik, a munkaadói oldal egységesen úgy nyilatkozott, hogy belemenne 4 százalékba is, ha ez megállapodást jelentene. A szakszervezeti tömörülések egy része is hajlana rá, de nem mindegyik” – tette hozzá Perlusz László.

A megbeszélésen a kormány képviselője világossá tette, a kabinet a kormányzat egyelőre sem adó- sem járulékcsökkentést nem tud garantálni, ugyanakkor – amiképp ez már korábban is felvetődött – visszamenőleges hatállyal nem lehet minimálbért meghatározni. A VOSZ elnöke magyarázatképpen hozzáfűzte, 

„ha ebben a hónapban meg is tudnánk egyezni, akkor is legkorábban februártól lehet az új minimálbért,

illetve az annak alapján alakuló egyéb kifizetések összegét megállapítani”. A tervek szerint jövő héten ismét összehívják a konzultációs fórumot, de vélhetően addig is folynak majd háttértárgyalások.

A túloldal persze kissé másként látta az eseményeket. „A Munkástanácsok Országos Szövetsége a muszájhelyzet miatt hajlott a 4 százalékra valóban, a Ligának és nekünk viszont ez nem megfelelő. Ennek elfogadására részéről nem is lett volna felhatalmazásom” – részletezte Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, aki úgy vélte, a munkavállalók és az munkáltatók javaslata közti különbséget vállalhatná akár az állam. A szakszervezeti vezető szerint a kormány ezen a ponton tárgyalástechnikai szempontból elszalasztotta lehetőséget a megegyezésre. „A munkáltatók azt mondták, hogy bár felajánlották a 4 százalékot, a hivatalos ajánlatuk ilyen körülmények között 3 százalék marad” – mondta Kordás László.

A kormány egyébként leginkább pusztán moderátorként szerepel a megbeszéléseken, noha valójában a tárgyaló felek egyike. Ezzel a távolságtartással lényegében a szociális partnerekre hárítja a felelősséget a megállapodás elmaradásáért, miközben az állam a legnagyobb munkáltató Magyarországon. A MASZSZ elnöke úgy vélte, tudatos taktikázás van emögött: ha később hirdeti ki a kormányzat a minimálbért, a szociális támogatásokat sem kell az emelt összegben folyósítani.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.