Továbbra sincs megállapodás a minimálbérről

Gazdaság

És a garantált bérminimumról se. A januári pénzt máris elbukták a munkavállalók. Azok is rosszul jártak így, akiknek a szociális juttatás összege függ a minimálbértől.

 

„Sajnos nem sikerült megállapodnunk” – mondta a Narancs.hu-nak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma szerdai megbeszélése után. Emlékeztetett: a minimálbér-emelés mértékét illetően munkavállalói képviselet nem hajlandó 5 százalék alá menni, a VOSZ 3 százalékot ajánlott plusz további emelést, amint a szociális hozzájárulási adó csökken. (A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma tavalyi utolsó, december legvégi ülésén a munkáltatók 3,1 százaléknál maradtak, a munkavállalók képviselői az induló a 6,5 százalékról lementek 5 százalékra.) „Figyelembe véve azt is, hogy számos szociális juttatás és egyéb jövedelem összege a minimálbérhez igazodik, a munkaadói oldal egységesen úgy nyilatkozott, hogy belemenne 4 százalékba is, ha ez megállapodást jelentene. A szakszervezeti tömörülések egy része is hajlana rá, de nem mindegyik” – tette hozzá Perlusz László.

A megbeszélésen a kormány képviselője világossá tette, a kabinet a kormányzat egyelőre sem adó- sem járulékcsökkentést nem tud garantálni, ugyanakkor – amiképp ez már korábban is felvetődött – visszamenőleges hatállyal nem lehet minimálbért meghatározni. A VOSZ elnöke magyarázatképpen hozzáfűzte, 

„ha ebben a hónapban meg is tudnánk egyezni, akkor is legkorábban februártól lehet az új minimálbért,

illetve az annak alapján alakuló egyéb kifizetések összegét megállapítani”. A tervek szerint jövő héten ismét összehívják a konzultációs fórumot, de vélhetően addig is folynak majd háttértárgyalások.

A túloldal persze kissé másként látta az eseményeket. „A Munkástanácsok Országos Szövetsége a muszájhelyzet miatt hajlott a 4 százalékra valóban, a Ligának és nekünk viszont ez nem megfelelő. Ennek elfogadására részéről nem is lett volna felhatalmazásom” – részletezte Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, aki úgy vélte, a munkavállalók és az munkáltatók javaslata közti különbséget vállalhatná akár az állam. A szakszervezeti vezető szerint a kormány ezen a ponton tárgyalástechnikai szempontból elszalasztotta lehetőséget a megegyezésre. „A munkáltatók azt mondták, hogy bár felajánlották a 4 százalékot, a hivatalos ajánlatuk ilyen körülmények között 3 százalék marad” – mondta Kordás László.

A kormány egyébként leginkább pusztán moderátorként szerepel a megbeszéléseken, noha valójában a tárgyaló felek egyike. Ezzel a távolságtartással lényegében a szociális partnerekre hárítja a felelősséget a megállapodás elmaradásáért, miközben az állam a legnagyobb munkáltató Magyarországon. A MASZSZ elnöke úgy vélte, tudatos taktikázás van emögött: ha később hirdeti ki a kormányzat a minimálbért, a szociális támogatásokat sem kell az emelt összegben folyósítani.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.