Ezért nem tudtak megállapodni a jövő évi minimálbérről

Belpol

Nem nő egyelőre a minimálbér és a garantált bérminimum összege, a kormány nem lép.

„Az eddigi tárgyalásokon a kormány nem mondott semmit arról, miként képzeli el a 2021-es minimálbéreket. Most annyi változás történt, hogy bizonytalan, csökkentik-e jövőre a szociális hozzájárulási adó mértékét – mondja Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) elnöke a Versenyszféra Állandó Konzultációs Fórumának utolsó idei üléséről. – Ezt nem ígérhette meg tegnap sem Palkovics László miniszter, és közölte azt is, hogy a kormány nem tudja vállalni a munkavállalók munkaerő-piaci járulékának eltörlését sem. Viszont javasolta, hogy folytassuk a tárgyalásokat, és halasszuk el a megállapodást két-három héttel. Ha ezt korában közlik, jobban segítette volna a közös gondolkodást. Eddig mind a két fél arra számított, hogy vagy a munkáltatók, vagy a munkavállalók igényét teljesíti a kormány.”

A szakszervezeti vezető úgy érezte, hogy „nagyon bizonytalan volt a kormányzati oldal. Mintha kiesett volna az irányitás a kezükből. Az volt a tapasztalatom az évek során, hogy ha az aktuális miniszter részt vesz a tárgyalásokon, ott valami pozitív dolognak kell történnie. Ha mégis negatív a közlendő, akkor bekergették a málnásba.”

A vita a minimálbér-emelés mértékéről folyt. A munkáltatók 3,1 százaléknál maradtak, a munkavállalók képviselői az induló a 6,5 százalékról lementek 5 százalékra. Utóbbiak ebbe azonban úgy mentek volna csak bele, ha garanciákat kapnak arra, hogy a makrogazdasági mutatók kedvező változása esetén félévtől automatikusan emelkedik még a minimálbér.

„Ilyen még nem történt az elmúlt időszakban. Volt, hogy karácsonykor állapodtunk meg, olyan is, hogy szilveszterkor. De hogy januárra ne tudjuk, mennyi lesz a minimálbér, arra nem emlékszem az elmúlt harminc évből. Január elsejétől az összeg nem emelkedik. Hogy mikortól, azt nem tudjuk. Így addig azok a szociális juttatások sem növekednek, amelyek a minimálbér összegéhez vannak kötve. Például a munkanélküli-ellátás sem.”

A kormány nem hajlandó egyedül meghatározni a minimálbért, még ha elterjedtek is olyan hírek, miszerint ez kötelező lenne. Pedig Kordás László szerint „Európában már mindenütt kihirdették; vagy azt, amiben megállapodtak a munkáltatók és a szakszervezetek, vagy – volt rá példa Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában is már többször – a kormány által megfelelőnek tartott mértéket.”

„A miniszter úr valóban megerősítette, hogy a kormány nem akar beleszólni a megállapodásába, még akkor sem, ha az az utolsó tárgyalási napon sincs egyezség a szociális oldal partnerei közt. Azt is elmondta: ennek hiányában sem áll szándékukban dönteni a minimálbér-emelésről. Ezt mindenki úgy érti, hogy jövő januárban folytatódnak az egyeztetések” – foglalja össze a legutóbbi tárgyalás eseményeit a túloldal szemszögéből Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.

6,5 százalékról indultak a szakszervezetek, a munkáltatók megmaradtak a hajszálnyival több mint háromnál: „Azért a történelmi hűség kedvéért elmondanám, hogy az első fordulóban még azt mondták, tízszázalékos növelés lenne a kívánatos, de feltétlenül jelentős reálbéremelésben gondolkodnak. Mi már akkor azt feleltük, hogy bár a gazdaság teljesítménye emelkedés helyett hat és fél százalékkal zuhan, a tavalyi megállapodás szerint emeltünk nyolc százalékot. Így jelentős mínuszban vagyunk, s annyi minimálbér-emelésbe tudunk belemenni, amennyivel csökkenti a kormány a szociális hozzájárulás adójának mértékét. A szakszervezetek lementek utóbb olyan 6,5 – 7 százalékra, majd tovább közeledtek egymáshoz az álláspontok, ahogy egyre több információ került a birtokunkba: hogy valóban van a vírus elleni vakcina, megkezdődnek az oltások, valamelyest csökkentek a kockázatok, kisebb a bizonytalanság, és a kormány is vezetett be a gazdasági környezetet javító, illetve növekedést támogató intézkedéseket 2021-re. Ezért a mostani vállalásunk úgymond önerőből: 3,11 százalékos, havi ötezer forintos minimálbéremelés, illetve hatezer-négyszáz forintos garantált bérminimum-emelés.”

Itt meg is merevedtek az álláspontok. A munkáltatók nem óhajtanak a mondottnál nagyobb rizikót vállalni. „Azzal győzködtük kollégáimmal tegnap is a szakszervezeteket: fogadják el az inflációkövető növelést januártól, s mellé a kötelezettségvállalásunkat, s ha a kormány esetleg csökkenti félévben a szociális hozzájárulási adót, mi azt egy az egyben béremelésre fordítjuk, továbbá félév előtt leülünk ismét tárgyalni, a helyzetet értékelni és ha lehetséges, ismét emelünk” – magyarázza Perlusz László.

A szakszervezetek akkor mennek lejjebb a követeléssel, ha csökken a dolgozókat terhelő, most másfél százalékos munkaerő-piaci járulék. A kormányzat ezt nem tartotta reálisnak. Vagyis kiút egyelőre nemigen látszik.

 

   

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

„Még a nevén sem lehetett nevezni”

Az 50-es évek Amerikája elevenedik meg a Vágtázó lovakról című új amerikai film kockáin: Muriel és a koreai háborúból hazatérő férje, Lee Kaliforniába költözve szeretnének új életet kezdeni, ám betoppan hozzájuk Lee testvére, Julius, és felkavarja a viszonyokat. Kaszinó, lóverseny és tiltott szerelmek – Daniel Minahan mozija meglepő helyekre viszi hőseit. A rendezővel a korszakról, Douglas Sirkről és arról is beszélgettünk, milyen érzés játékfilmen dolgozni olyan sorozatok után, mint a Trónok harca vagy a Homeland.