„Az eddigi tárgyalásokon a kormány nem mondott semmit arról, miként képzeli el a 2021-es minimálbéreket. Most annyi változás történt, hogy bizonytalan, csökkentik-e jövőre a szociális hozzájárulási adó mértékét – mondja Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) elnöke a Versenyszféra Állandó Konzultációs Fórumának utolsó idei üléséről. – Ezt nem ígérhette meg tegnap sem Palkovics László miniszter, és közölte azt is, hogy a kormány nem tudja vállalni a munkavállalók munkaerő-piaci járulékának eltörlését sem. Viszont javasolta, hogy folytassuk a tárgyalásokat, és halasszuk el a megállapodást két-három héttel. Ha ezt korában közlik, jobban segítette volna a közös gondolkodást. Eddig mind a két fél arra számított, hogy vagy a munkáltatók, vagy a munkavállalók igényét teljesíti a kormány.”
A szakszervezeti vezető úgy érezte, hogy „nagyon bizonytalan volt a kormányzati oldal. Mintha kiesett volna az irányitás a kezükből. Az volt a tapasztalatom az évek során, hogy ha az aktuális miniszter részt vesz a tárgyalásokon, ott valami pozitív dolognak kell történnie. Ha mégis negatív a közlendő, akkor bekergették a málnásba.”
A vita a minimálbér-emelés mértékéről folyt. A munkáltatók 3,1 százaléknál maradtak, a munkavállalók képviselői az induló a 6,5 százalékról lementek 5 százalékra. Utóbbiak ebbe azonban úgy mentek volna csak bele, ha garanciákat kapnak arra, hogy a makrogazdasági mutatók kedvező változása esetén félévtől automatikusan emelkedik még a minimálbér.
„Ilyen még nem történt az elmúlt időszakban. Volt, hogy karácsonykor állapodtunk meg, olyan is, hogy szilveszterkor. De hogy januárra ne tudjuk, mennyi lesz a minimálbér, arra nem emlékszem az elmúlt harminc évből. Január elsejétől az összeg nem emelkedik. Hogy mikortól, azt nem tudjuk. Így addig azok a szociális juttatások sem növekednek, amelyek a minimálbér összegéhez vannak kötve. Például a munkanélküli-ellátás sem.”
A kormány nem hajlandó egyedül meghatározni a minimálbért, még ha elterjedtek is olyan hírek, miszerint ez kötelező lenne. Pedig Kordás László szerint „Európában már mindenütt kihirdették; vagy azt, amiben megállapodtak a munkáltatók és a szakszervezetek, vagy – volt rá példa Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában is már többször – a kormány által megfelelőnek tartott mértéket.”
„A miniszter úr valóban megerősítette, hogy a kormány nem akar beleszólni a megállapodásába, még akkor sem, ha az az utolsó tárgyalási napon sincs egyezség a szociális oldal partnerei közt. Azt is elmondta: ennek hiányában sem áll szándékukban dönteni a minimálbér-emelésről. Ezt mindenki úgy érti, hogy jövő januárban folytatódnak az egyeztetések” – foglalja össze a legutóbbi tárgyalás eseményeit a túloldal szemszögéből Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.
6,5 százalékról indultak a szakszervezetek, a munkáltatók megmaradtak a hajszálnyival több mint háromnál: „Azért a történelmi hűség kedvéért elmondanám, hogy az első fordulóban még azt mondták, tízszázalékos növelés lenne a kívánatos, de feltétlenül jelentős reálbéremelésben gondolkodnak. Mi már akkor azt feleltük, hogy bár a gazdaság teljesítménye emelkedés helyett hat és fél százalékkal zuhan, a tavalyi megállapodás szerint emeltünk nyolc százalékot. Így jelentős mínuszban vagyunk, s annyi minimálbér-emelésbe tudunk belemenni, amennyivel csökkenti a kormány a szociális hozzájárulás adójának mértékét. A szakszervezetek lementek utóbb olyan 6,5 – 7 százalékra, majd tovább közeledtek egymáshoz az álláspontok, ahogy egyre több információ került a birtokunkba: hogy valóban van a vírus elleni vakcina, megkezdődnek az oltások, valamelyest csökkentek a kockázatok, kisebb a bizonytalanság, és a kormány is vezetett be a gazdasági környezetet javító, illetve növekedést támogató intézkedéseket 2021-re. Ezért a mostani vállalásunk úgymond önerőből: 3,11 százalékos, havi ötezer forintos minimálbéremelés, illetve hatezer-négyszáz forintos garantált bérminimum-emelés.”
Itt meg is merevedtek az álláspontok. A munkáltatók nem óhajtanak a mondottnál nagyobb rizikót vállalni. „Azzal győzködtük kollégáimmal tegnap is a szakszervezeteket: fogadják el az inflációkövető növelést januártól, s mellé a kötelezettségvállalásunkat, s ha a kormány esetleg csökkenti félévben a szociális hozzájárulási adót, mi azt egy az egyben béremelésre fordítjuk, továbbá félév előtt leülünk ismét tárgyalni, a helyzetet értékelni és ha lehetséges, ismét emelünk” – magyarázza Perlusz László.
A szakszervezetek akkor mennek lejjebb a követeléssel, ha csökken a dolgozókat terhelő, most másfél százalékos munkaerő-piaci járulék. A kormányzat ezt nem tartotta reálisnak. Vagyis kiút egyelőre nemigen látszik.
