Ezért nem tudtak megállapodni a jövő évi minimálbérről

Belpol

Nem nő egyelőre a minimálbér és a garantált bérminimum összege, a kormány nem lép.

„Az eddigi tárgyalásokon a kormány nem mondott semmit arról, miként képzeli el a 2021-es minimálbéreket. Most annyi változás történt, hogy bizonytalan, csökkentik-e jövőre a szociális hozzájárulási adó mértékét – mondja Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) elnöke a Versenyszféra Állandó Konzultációs Fórumának utolsó idei üléséről. – Ezt nem ígérhette meg tegnap sem Palkovics László miniszter, és közölte azt is, hogy a kormány nem tudja vállalni a munkavállalók munkaerő-piaci járulékának eltörlését sem. Viszont javasolta, hogy folytassuk a tárgyalásokat, és halasszuk el a megállapodást két-három héttel. Ha ezt korában közlik, jobban segítette volna a közös gondolkodást. Eddig mind a két fél arra számított, hogy vagy a munkáltatók, vagy a munkavállalók igényét teljesíti a kormány.”

A szakszervezeti vezető úgy érezte, hogy „nagyon bizonytalan volt a kormányzati oldal. Mintha kiesett volna az irányitás a kezükből. Az volt a tapasztalatom az évek során, hogy ha az aktuális miniszter részt vesz a tárgyalásokon, ott valami pozitív dolognak kell történnie. Ha mégis negatív a közlendő, akkor bekergették a málnásba.”

A vita a minimálbér-emelés mértékéről folyt. A munkáltatók 3,1 százaléknál maradtak, a munkavállalók képviselői az induló a 6,5 százalékról lementek 5 százalékra. Utóbbiak ebbe azonban úgy mentek volna csak bele, ha garanciákat kapnak arra, hogy a makrogazdasági mutatók kedvező változása esetén félévtől automatikusan emelkedik még a minimálbér.

„Ilyen még nem történt az elmúlt időszakban. Volt, hogy karácsonykor állapodtunk meg, olyan is, hogy szilveszterkor. De hogy januárra ne tudjuk, mennyi lesz a minimálbér, arra nem emlékszem az elmúlt harminc évből. Január elsejétől az összeg nem emelkedik. Hogy mikortól, azt nem tudjuk. Így addig azok a szociális juttatások sem növekednek, amelyek a minimálbér összegéhez vannak kötve. Például a munkanélküli-ellátás sem.”

A kormány nem hajlandó egyedül meghatározni a minimálbért, még ha elterjedtek is olyan hírek, miszerint ez kötelező lenne. Pedig Kordás László szerint „Európában már mindenütt kihirdették; vagy azt, amiben megállapodtak a munkáltatók és a szakszervezetek, vagy – volt rá példa Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában is már többször – a kormány által megfelelőnek tartott mértéket.”

„A miniszter úr valóban megerősítette, hogy a kormány nem akar beleszólni a megállapodásába, még akkor sem, ha az az utolsó tárgyalási napon sincs egyezség a szociális oldal partnerei közt. Azt is elmondta: ennek hiányában sem áll szándékukban dönteni a minimálbér-emelésről. Ezt mindenki úgy érti, hogy jövő januárban folytatódnak az egyeztetések” – foglalja össze a legutóbbi tárgyalás eseményeit a túloldal szemszögéből Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.

6,5 százalékról indultak a szakszervezetek, a munkáltatók megmaradtak a hajszálnyival több mint háromnál: „Azért a történelmi hűség kedvéért elmondanám, hogy az első fordulóban még azt mondták, tízszázalékos növelés lenne a kívánatos, de feltétlenül jelentős reálbéremelésben gondolkodnak. Mi már akkor azt feleltük, hogy bár a gazdaság teljesítménye emelkedés helyett hat és fél százalékkal zuhan, a tavalyi megállapodás szerint emeltünk nyolc százalékot. Így jelentős mínuszban vagyunk, s annyi minimálbér-emelésbe tudunk belemenni, amennyivel csökkenti a kormány a szociális hozzájárulás adójának mértékét. A szakszervezetek lementek utóbb olyan 6,5 – 7 százalékra, majd tovább közeledtek egymáshoz az álláspontok, ahogy egyre több információ került a birtokunkba: hogy valóban van a vírus elleni vakcina, megkezdődnek az oltások, valamelyest csökkentek a kockázatok, kisebb a bizonytalanság, és a kormány is vezetett be a gazdasági környezetet javító, illetve növekedést támogató intézkedéseket 2021-re. Ezért a mostani vállalásunk úgymond önerőből: 3,11 százalékos, havi ötezer forintos minimálbéremelés, illetve hatezer-négyszáz forintos garantált bérminimum-emelés.”

Itt meg is merevedtek az álláspontok. A munkáltatók nem óhajtanak a mondottnál nagyobb rizikót vállalni. „Azzal győzködtük kollégáimmal tegnap is a szakszervezeteket: fogadják el az inflációkövető növelést januártól, s mellé a kötelezettségvállalásunkat, s ha a kormány esetleg csökkenti félévben a szociális hozzájárulási adót, mi azt egy az egyben béremelésre fordítjuk, továbbá félév előtt leülünk ismét tárgyalni, a helyzetet értékelni és ha lehetséges, ismét emelünk” – magyarázza Perlusz László.

A szakszervezetek akkor mennek lejjebb a követeléssel, ha csökken a dolgozókat terhelő, most másfél százalékos munkaerő-piaci járulék. A kormányzat ezt nem tartotta reálisnak. Vagyis kiút egyelőre nemigen látszik.

 

   

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.