Parádé az égbolton: szuper holdfogyatkozás lesz pénteken

  • Hraskó Gábor
  • 2018. július 26.

Hamis dilemma

Miért utálják a csillagászok a szuper-, a vér- és a kék holdat? Miért nagyobb hülyeség a laposföld-hit, mint a holdraszállás-tagadás?

A Mars akkorának fog látszani a távcsőben, mint a Hold (távcső nélkül). Ha ez megemlékezés lenne, akkor pont egy hetet késik, mert múlt pénteken volt 49 éve, hogy Armstrong és Aldrin landoltak a Nyugalom tengerén a Holdon.

Ezt a „szuper holdfogyatkozást” a csillagász barátaim froclizása kedvéért írom. Utálják a szuper-, vér- és kék holdat. No meg ez a „Mars akkora lesz…” sztori is majd’ minden évben előjön nekik. Micsoda felfordulás volt január 30-án is, amikor ilyen címekkel jelentek meg a hírek: „Egyszerre lesz szuperhold, vérhold, kék hold és holdfogyatkozás”.

Én megértőbb vagyok. Ha nem klikkelnek az emberek, biztos nem olvassák el a csillagászati cikket.

Legalább el lehet magyarázni, hogy a Hold nem egészen körpályán kering a Föld körül, hanem egy olyan ellipszisen, amelynek földközeli pontja 40 ezer kilométerrel, azaz tíz százalékkal közelebb van hozzánk, mint a 405 700 kilométeres távolpontja. Minden keringés, azaz 29,5 nap alatt tehát egyszer földközelben van a Hold, egyszer meg földtávolban.

Ha éppen akkor van földközelben, amikor egyben telihold is van – na, az a szuperhold.

Valójában nem igazán különleges, mert alig tűnik nagyobbnak. A gravitációs hatása sem különleges, mert az meg nem attól függ, hogy éppen teljesen meg van-e világítva a felénk eső oldala vagy sem. A 29,5 napos periódusban jelentkező távolságváltozás okoz némi különbséget mondjuk az árapály nagyságában, de a mi biológiánkra nemigen hat.

A vér- meg kék hold az házi feladat. A szupert azért emeltem ki, mert – valami olyasmi lesz most a Marssal. De éppen nem a Holddal, és ez jó nekünk!

Most a telihold pont akkor következik be, amikor a Hold a legtávolabbi pontján van. Tehát ez ellentétben a szuperholddal, most egy… hm… izé… mikrohold (mit kapok ezért!?!?). Mindenesetre a Hold távolabb van tőlünk, ott a Föld árnyékkúpja már szélesebb, tehát hosszabb időt tölt majd rajta áthaladva.

Ha minden igaz, ebben az évszázadban ez a leghosszabb ideig tartó teljes holdfogyatkozás. Hát bocsi, de ez szuper!

A Marssal épp fordítva vagyunk. Ez a Föld után következő bolygó. Amikor az éjszakai égbolton látjuk, akkor egy oldalon vagyunk a Naphoz viszonyítva, csak az távolabb van. Ha a bolygópályáknak pont azon a pontján találkozunk, amikor a két pálya a legközelebb van egymáshoz, akkor tűnik a Mars tőlünk a legnagyobbnak. 2003 óta nem volt ilyen közel hozzánk a Mars, és 2035-ig nem lesz megint. Ráadásul ez most majdnem pontosan egybeesik azzal, hogy a Nap pont mögöttünk van, azaz éppen telimars van.

Jó fényes!

Valamikor 2003-ban indult útjára a hír, miszerint a Mars olyan közel lesz hozzánk, hogy akkorának fog látszani, mint a Hold. Néhány weboldalon most is olvashatók a szitkozódó hozzászólások a csalódott érdeklődőktől. Úgy tűnik, hogy egy az akkori Mars-közelségről szóló hírt olvastak felszínesen az emberek és a szenzációkra vadászó újságírók:

„A találkozó augusztus 27-én fog tetőzni, amikor a Mars 55 763 108 kilométerre fogja megközelíteni a Földet, és a Hold után a legfényesebb objektum lesz az égbolton. A fényessége -2.9 magnitúdó lesz és 25,11 ívmásodperc lesz a látszólagos átmérője. Egy közepes 75-szörös nagyítású távcsőben a Mars akkorának fog látszani, mint szabad szemmel a Hold. Könnyen ki lehet majd szúrni.”

false

Akárhogy csűrjük-csavarjuk, a Mars egy pötty az égbolton, a Hold meg egy szép nagy sajtkarika. Péntek este a kettő egymás közelében azért igen látványos lesz. A Hold ráadásul szinte el is fog tűnni egy rövid időre.

Engem az év ebben a szakában amúgy is mindig izgalommal tölt el a Hold. Július huszadikán sose felejtek el azon elgondolkodni, hogy gyerekkoromban, 1969-ben ezen a napon lépett a Hold felszínére először ember. No azóta se sokan, ha jól számolom tizenketten, hat Apollo-misszió leszálló legénysége – lévén, hogy a 13-as landolás nélkül küszködött azon, hogy épségben visszatérjen. Apollo–11, 12, 14, 15, 16, 17. Mindezt 1969 júliusa és 1972 decembere között.

Mint máskor, most is újból megnéztem a Tom Hanks által narrált A végtelen szerelmesei – Az Apolló-program című 1998-as filmsorozat hatodik részét az első holdra szállásról. És ilyenkor mindig elmélkedem az igen elterjedt összeesküvés-elméleten, amely szerint a holdra szállás csak trükk lett volna, megtévesztő film, amit egy évvel a 2001 Űrodüsszeia megalkotása után állítólag maga Stanley Kubrick rendezett.

false

 

Fotó: Hraskó Gábor, Szkopje

A holdraszállás-tagadás szerintem a laposföld-hithez hasonló szintű összeesküvés-elmélet, bár a második tán nagyobb, mert persze az elsőt is magába foglalja. Éppen ezért sokan azt mondják, hogy foglalkozni se szabad vele. De hát az amerikaiak ötöde és a magyarok nem elhanyagolható része hisz ebben az összeesküvés-elméletben!

Én szívesen beszélgetek olyan emberekkel, akik beleestek ebbe a csapdába. Örömmel megtárgyalom velük az ilyen-olyan bizonyítékaikat, mert ez nagyon jó lehetőséget ad többféle tudományos, technológiai kérdés, ismeret megvitatására. A legtöbb felvetett kérdésre – miért nem látszanak a felvételen a csillagok, miért nem koromfeketék az árnyékok, miért nem párhuzamosak az árnyékok, miért olyanok a jelek a fényképeken – tulajdonképpen egyszerű a válasz, de némelyik engem is elgondolkodtat. Mármint olyan értelemben, hogy pontosan mi is a magyarázat? Ilyen volt nem is rég az a felvetés, hogy ha a földi indításkor egy hatalmas, 3000 tonnás Saturn–V rakéta kellett – ami mellett még a mostani Space-X Falcon Heavy is csak kistestvérnek tűnik –, akkor hogyan lehetséges, hogy egy négy és fél tonnás holdkomp képes volt felszállni a Holdról.

Jó, a gravitáció csak hatoda a Holdénak, de akkor is, mi magyarázza a majdnem ezerszeres különbséget?

false

 

Nem vágok bele a szükséges fizikába és matematikába, de kijön! Én magam egyébként máshogy ellenőrizném le. Az Orbiter űrhajó-szimulációs programban valaki már meg is csinálta. A nem is olyan könnyen az internetről előtúrt NASA-információk alapján rekonstruálta a felszállás pontos tervét, a hajtómű működtetésének időbeosztását, a dőlésszögeket és egy szimulált holdkomppal el is végezte a felszállást és a csatlakozást a Hold körül keringő egységgel. Az Orbiter egy piszok jó szimulátor – én is használom –, amihez nem árt megérteni az égi mechanika főbb szabályait. Ha azzal sikerül, akkor vagy tényleg működik a dolog – úgy, ahogy egyébként persze a matematikai levezetésből is kijön –, vagy pont úgy hackelte meg az Orbiter-programot a háttérhatalom, hogy mindenütt a fizika törvényeit szimulálja rendesen, kivéve a szimulált Holdon.

Ilyenkor azért meg szoktam nézni az egyik legismertebb holdraszállás-tagadó, Bart Sibrel és a másodikként a Holdra lépő – még ma is élő, 88 éves – Buzz Aldrin tizenhat évvel ezelőtti konfrontációjáról szóló videót:

Sibrel egy Bibliával üldözte a hetvenéves űrhajóst, és követelte, esküdjön meg a Bibliára, hogy járt a Holdon. Közben gyávának, hazugnak és tolvajnak nevezte. Aldrin végül egy jobb horoggal rendezte le a vitát. A rendezés módját később a bíróság érvényesnek ítélte meg, Aldrin nem kapott büntetést.

Szóval így készülök a pénteki égi show-ra. Nézzük a keleti égbolton felkelő, már a félárnyékba kúszó, vörösödő, majd lassan elfogyó Holdat, és az alatta virító, „szuperközeli” fényes pöttyöt, a vörös Marsot, amelyről alig három éve sikerült kimenteni az ott rekedt Matt Damont.

false

 

Fotó: MTI

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.