Hogy nézne az ki, ha Trump féldiktatúrát csinálna Amerikából?

  • Urfi Péter
  • 2017. február 5.

A hét cikke

Az illiberális modell: az Atlantic nagyszabású cikke szerint Orbán Viktor és a NER lehet az egyik mintája az amerikai demokrácia szétverésének.
false

2021-et írunk, Donald Trump a második ünnepélyes beiktatására készülődik. Első mandátuma alatt népszerű elnök volt. Az adócsökkentés és a kormányzati kiköltekezés megtette a hatását. Az egyetemi végzettséggel nem rendelkezők bérei nőttek, a növekvő infláció pedig csak most kezdi el éreztetni hatását.

A választók nagy része sejti, hogy Trump és családja sokkal gazdagabb lett, és ehhez politikai befolyásukat használták fel, de mivel - a korábbi elnökökkel szemben - Trump soha nem tette közzé az adóbevallását, ezért biztosat nem tudhatnak erről. Meg hát különben is, melyik politikus nem lop egy kicsit? – gondolja az istenadta nép. Pláne, miután a 2018-as kongresszusi választások előtt a WikiLeaks súlyos korrupciós ügyekről szivárogtatott ki információkat, méghozzá csakis demokrata képviselők környezetéből.

Amerika gyorsan alkalmazkodott. A multik vezetői megtanulták, hogy az összes kedvező hírért személyesen Trumpnak kell hálálkodni, és érdemes kerülni minden olyan nyilatkozatot és lépést, amely felidegesítheti az elnököt – hiszen egy dühös tweetje milliós károkat tud okozni, a kormányzati ellenőrzésekről és bírságokról nem is beszélve. A megváltozott média-előállítási szokások is terjedni kezdtek. A CNN tulajdonosi nyomásra egyre méltányosabban tudósít Trumpról, és miután közös megegyezéssel zárult az igazságügyi minisztérium Amazon elleni eljárása, a tulajdonos Jeff Bezos eladta a Washington Postot egy szlovákiai hátterű befektetői körnek. Akik azonnal megszüntették a legendás napilap print kiadását. A közösségi médiában terjednek olyan állítások, hogy valójában nem is szlovákok azok a befektetők, de ezt senki nem tudja - és nem is nagyon meri megpróbálni - megpróbálni.

De persze azért szólásszabadság van, ezt senki nem vitatja. A Trumppal szemben kritikus média továbbra is eléri az elit közönséget, és amúgy is mindenki azt ír és mond az interneten, amit akar – feltéve persze, ha vállalja a Facebookon csendőrködő Trump-párti milíciák zaklatását. (Egyre kevesebben vállalják, a fiatalok pedig a kevésbé politikus közösségi oldalak felé fordultak, így a hírek alig érik el őket.) Az emberek sokat viccelődnek azon, hogy az NSA lehallgatja őket, és a Trumppal szemben hangosan tiltakozók személyes adatai rendre kiszivárognak. De hát melyik kormány nem hallgat le manapság mindenkit? Ettől még nem lesz vége a világnak!

How to Build an Autocracy

David Frum, az Atlantic szerkesztője – és Bush korábbi beszédírója – a patinás magazin új számának címlapsztoriját kezdi ezzel a képzelődéssel. Ami nálunk már valóság, de az amerikaiaknak egyelőre lázálomnak tűnik. Az éppen visszafogottsága, realizmusa miatt hatásos felütés után a cikk akkurátusan végigveszi, hol és hogyan építhető le az amerikai jogállam, hogyan lehet a demokráciából autokrácia, akár a most létező intézmények és törvények megtartása mellett is. Ehhez a spekulációhoz Trump nyilatkozatait és első lépéseit veszi alapul, valamint olyan külföldi autoriter rendszerek és vezetők módszereit, mint Venezuela és Chávez, Oroszország és Putyin, a Fülöp-szigetek és Duterte. Ebbe a sorba illeszkedik Magyarország és Orbán, ami egyrészt azért túlzás, másrészt a most aggódó amerikaiaknak valóban kifejezetten tanulságos lehet a magyar példa. Nem véletlenül ír mirólunk a legtöbbet Frum: a NER az a szemléltető ábra, amelyen látható, hogy a demokratikus intézmények és szabadságjogok formális megléte még nem biztosítja a valódi demokráciát. Ezt Frum így összegzi: „Magyarország az Európai Unió tagja és az Emberi Jogok Európai Egyezménye aláírója. Választásokat tartanak és nem cenzúrázzák az internetet. Magyarország mégis megszűnt szabad ország lenni.”

A cikk harmadik fele a polgári ellenállás kötelességéről és gyakorlati lehetőségeiről beszél, mert Frum szerint az állampolgárokon múlik, mekkora kárt tud tenni Trump. Hát, legyen ebben igaza!

 

További olvasnivalók

Ötven évvel ezelőtt, a laoszi dzsungelben eltűnt egy amerikai katona. Halottnak hitték és hősként tisztelték. Most megtaláltak Vietnámban. Vagy mégsem ő az? (The Atavist)

Hogyan lehet meggazdagodni a lehetőségek hazájában? A kemény munka hozza el a jólétet? Na, persze. Sokat kell örökölni vagy jól kell házasodni. (The Economist)

Zseniális és kevésbé zseniális csalók a tudományos életben, akiket robotprogramok és elszánt revizorok próbálnak lebuktatni. (The Guardian)

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.