Tiborcz István és a sötétség

Adóelkerülő gazdák, konfliktuskerülő miniszter, nem nyilvános törvénytervezet. Orbánt Bulgáriában, a magyar filmet itthon ünnepelték, sötét van Pécsen. Pénteki hírek.

Elveszett malackák

„Lesújtó képet fest az Agrárgazdasági Kutató Intézet 2014 júniusára elkészült és titkosított tanulmánya a magyarországi élelmiszer-termelésről. A szövegben többek között évi ezermilliárd forintot meghaladó adóelkerülésről, szürke- és feketefoglalkoztatásról, feketén értékesített állatokról és termésekről olvashatunk. A kutatók a tanulmányukat másfél éve nyilvános szakmai vitára akarták bocsátani, ám a dokumentumot azóta sem publikálták” – írja a Népszabadság. Pedig lenne mit. „A tanulmány készítői a teljes élelmiszer-ágazat alaposabb vizsgálata után arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar sertéstermelők a szaporulat egy részét eltitkolják, felnevelik és feketén levágják. Becsléseik szerint a feketegazdaság mértéke megyétől függően 32,5 és 49,9 százalék között mozog” – olvashatjuk, ám a cikkből az is kiderül, hogy a „szakemberek semmi olyat nem tettek vizsgálódásaik során, amire az államnak ne lenne módja”, illetve, hogy „a tanulmány közlését megtiltotta a minisztérium”.

 

Balog Zoltán békül

A miniszter az MTI-hez juttatott el egy közleményt, melynek nagy része nem azokról a gondokról szól, amiért tiltakoznak a pedagógusok, de kiderül belőle, hogy „a pedagógusok felvetéseit meghallgatva már döntöttek, hogy egyharmadára csökkentik adminisztrációs terheiket, csökkentik a tanfelügyeleti, az értékelési és minősítési terheket, javítják a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működését”, sőt „minden más felvetést is megvizsgálnak, amely a gyermekek érdekét és az oktatás színvonalának javítását szolgálja”.

A nyilatkozattal kapcsolatos kételyeinkről itt egy Villámnarancs.

Javított kiadás

„Egy új, teljesen módosított interjúszöveg jelent meg Nemes Jeles Lászlóval, a Saul fia rendezőjével a Jüdische Allgemeine című német lap online kiadásában, miután a rendező élesen tiltakozott a korábban megjelent interjúszöveg ellen” – írja az Index.

Sipos Gábor, a Saul fia producere a portálnak elmondta, hogy Nemes Jelesnek nem mutatták meg megjelenés előtt a csütörtöki interjút – amit nem is rögzítettek –, a rendező pedig azonnal korrekciót kért. De a Jüdische Allgemeine csak ma lépett, miután írásban megkapták azokat a válaszokat, amelyek az interjúban is elhangzottak.

A Saul fiához kapcsolódik az a friss MTI-közlemény, mely szerint Nemes Jeles László filmje „tarolt” a Magyar Filmkritikusok Díjának mai átadásán: a fődíj mellett Röhrig Géza lett a legjobb férfi főszereplő, Zányi Tamás a legjobb hangmérnök, Erdély Mátyás a legjobb operatőr, Nemes Jeles László a legjobb rendező.

 

További díjazottak

Az MTI jelentéséből tudjuk, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Film- és Tévékritikus Szakosztálya és a Magyar Filmművészek Szövetsége Filmkritikus Szakosztálya „a legjobb dokumentumfilmnek az Azokat, Meggyes Krisztina művét ítélte, a kisjátékfilmek kategóriájában a Kamaszkor vége, Szilágyi Fanni rendezése, az animációs alkotások között A nyalintás nesze, Andrasev Nadja munkája nyert.
A női epizódalakítások legjobbjának Börcsök Enikőt választották a Szerdai gyerekben, a női főszereplők közül Básti Julit (Anyám és más futóbolondok a családból), s ugyanebben a filmben mutatott alakításáért vihette el Gáspár Tibor a legjobb férfi epizódalakítás díját.
A legjobb forgatókönyvért odaítélt elismerés Fekete Ibolyáé lett (Anyám és más futóbolondok a családból), különdíjat kapott a Szerdai gyerek (rendező: Horváth Lili); a magyar filmkritikusok Életmű-díjával Hildebrand István operatőr és videórendező, egyetemi tanár sok évtizedes kimagasló művészi munkásságát ismerték el”.

Amikor egy kép többet mond ezer szónál

Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök (j) fogadja Orbán Viktor kormányfőt Szófiában 2016. január 29-én. MTI – Fotó: Koszticsák Szilárd.

Mit szól hozzá Németh Szilárd?

„Különleges jogrend idején sem függeszthető fel az alaptörvény azon rendelkezése, mely szerint az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani” – olvasható a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökének a Magyar Nemzethez eljuttatott ajánlásában, amelyet a terrorveszélyhelyzetről szóló törvénytervezet kapcsán adott ki.

Péterfalvi Attila szerint rögzíteni kell a terrorveszélyhelyzet lényegi meghatározását és azokat a küszöbfeltételeket, amelyek esetén a terrorveszélyhelyzet elhárításához szükséges rendkívüli intézkedések hatályba léptethetők. A jogbiztonság szempontjából fontosnak nevezte, hogy „formalizált eljárással jelentsék be a terrorveszélyhelyzet kezdetét és megszűnését. Szerinte azt is egyértelművé kell tenni, hogy mely állami szerv jogosult a rendkívüli intézkedés alkalmazására, mire terjed ki a hatásköre, mi az általa alkalmazható rendkívüli intézkedés lényege, és milyen célból, kivel szemben, miként, milyen feltételekkel alkalmazható az”.

Bár a törvénytervezet fejlécén a „2016. 01. 12-től 30 évig NEM NYILVÁNOS!” felirat olvasható, Péterfalvi Attila szerint az irat „közérdekű adatnak minősül, és a nem nyilvános jelölés alkalmazásának feltételei nem állnak fenn”.

Kíváncsian várjuk, mit szól ehhez Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, aki pár nappal ezelőtt kijelentette: „Az Alaptörvényt úgy kell módosítani, hogy a magyar családok biztonságának szempontja a lehető legjobban érvényesüljön, ebben a kérdésben a Fidesz nem köt kompromisszumot”, és persze azt is elmondta, „a kormányzat eddig meghozott döntései is a törvénytisztelő, tisztességes magyar embereket védik”.

 

Fotó: MTI

 

Tiborcz István égői

„Több olvasónk panaszkodott az új, LED-es közvilágítás miatt. A leggyakoribb felvetés az volt, hogy a kereszteződésekben alig lehet látni a gyalogost” – írja a bama.hu, ám Magay Miklós, a pécsi polgármesteri hivatal városfejlesztési főosztályvezetője azt nyilatkozta a portálnak, hogy „mérések igazolják, hogy a LED-esítéssel kialakított közvilágítás egyenletesebb, erősebb, mint a korábbi, a gyalogosok is jól láthatóak”.

Pécsen 7136 darab régi lámpát cseréltek LED-esre, nettó 984 millió forintért. Az árban a régi lámpatestek leszerelése, a lámpák ára, felszerelésük, beállításuk, javítókészletük költsége is szerepel, ötéves garanciával. A korszerűsítésről még 2014 decemberében írta a hvg.hu, hogy „Pécsett is Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a cége, az Elios Innovatív Zrt. korszerűsítheti a közvilágítást, de csak akkor, ha a miniszterelnök és a kormány megengedi a városnak, hogy felvegye a Tiborcz kifizetésére szánt hitelt”. Úgy látszik, megengedte.