Juncker megint egyértelművé tette, hogy nem lesz kötelező kvóta

  • narancs.hu
  • 2016. szeptember 22.

Hírnarancs

Vonára és Simicskára is rámentek a lesifotósok, több nagykövetség kiakadt a kormány hazugságain, Baán Lászlóról zsákutcát neveztek el. Hírek.

Most akkor miről szavazunk?

A kormány tovább folytatja alternatív valóságbeli utazásait, amelyet a pénteki pozsonyi EU-csúcs után kezdett meg, hiszen Lázár János a mai kormányinfón továbbra is azt hangoztatta, hogy Brüsszel cseppet sem enged menekültpolitikájából, és a pozsonyi találkozó sikertelen volt. Ezzel szemben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pont ma mondta azt, hogy ha Magyarország és Lengyelország nem akar több menekültet befogadni, akkor elég, ha csak a schengeni határok védelméhez járulnak hozzá. „Világossá kell tennünk, hogy akik nem tudnak befogadni több menedékkérőt, azok talán többet tehetnének az Európai Unió külső határainak védelméért. A lényeg, hogy megosszuk az erőfeszítéseinket” – idézi szavait a nol.hu.

A britek kiakadtak a kormány hazugságain

Kiverte a biztosítékot a brit külügynél az a szórólap, amellyel a magyar kormány riogatja a kedves választópolgárokat. Az ötletes kampányanyag ugyanis olyan ún. „no go zónákat” jelöl Európa nagyvárosainál, amelyet migránsok uralnak, és annyira veszélyes, hogy már a helyi hatóságok is feladták a harcot. Ezen először a BBC riportere borult el, őt pedig a brit külügyminisztérium követte, amely nyilatkozatban utasítja vissza az állítólagos zónákról terjengő híreket. Időközben pedig több nagykövetség is jelezte, hogy látni kívánják Szijjártót egy kis beszélgetésre. Kínos lesz.

Welcome to Hungary!

Háborús menekültnek nincs, afrikai közép- és felső osztálybelieknek van helye Magyarországon – ez derült ki a 444 által kiszúrt hirdetésből. A kormány ugyanis a NewAfrican legfrissebb számában reklámozza országunkat, mint csábító új hazát. Az anyagban szerepel Garamvölgyi Balázs is, aki egyébként letelepedési kötvényekkel üzletel. A cikk szerint egy kötvény háromszázezer dollárba kerül, és eddig négyezret adtak el belőle.

A polgári oldal újságot ír

Miután az internet jobb érzésű része szemlesütve figyelte, hogyan enyeleg szerda este az ATV riportere Vona Gáborral mint magánemberrel, a Jobbik elnöke ma azzal is szembesült, milyen az, amikor az engedélye nélkül lépnek bele a magánéletébe. Elmondása szerint a fiát vitte iskolába, amikor észrevette, hogy fotózzák őket, majd egy egészen valószerűtlen(ül gyönyörű) jelenet végén az iskolarendőrrel együtt (!) elkapták a paparazzót. Akiről kiderült, hogy ugyanaz a nemzetközi ismertségnek örvendő lesifotós, aki a Habony-médiába szállította a Spéder Zoltán lejáratására használt képeket. Vona most éppen a megfelelő jogi lépéseken gondolkodik, és elég idegesnek tűnik.

Közben a Simicska újságja megírta, hogy Simicska után is leskelődnek ugyanezek az olasz szakemberek, akikről – nem fogják elhinni – a Magyar Nemzet lesifotókat is közöl.

És a nap végére egy kis vicc

Utcát, pontosabban zsákutcát neveztek el Baán Lászlóról a Városligetben.

Új zsákutcát adtak át a Ligetben

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.