Egymás szemét nyomnák ki legszívesebben a magyar ellenzéki erők

  • narancs.hu
  • 2016. október 18.

Hírnarancs

Eörsi Mátyás, Vágó István, Desmond Child, Schmidt Mária, Orbán Viktor és Donald Trump is ég, mint a Reichstag. Kínos keddi hírek.
A magyar ellenzék

A magyar ellenzék

 

 

Eörsi Mátyás köszöni, de nem kéri a kormány jelölését a Demokráciák Közössége nevű nemzetközi szervezet főtitkári posztjára, noha a nyáron még Szijjártó Péter (ma is megerősített) állítása szerint ő maga kérte erre Szijjártót. Azóta viszont a DK, melynek Eörsi is a tagja, rondábbnak látja a kormányt még annál is, mint ahogy korábban látta, így a jelölés már kínos lenne nekik (amúgy eddig is az volt, bőven). Alighanem egy világ omolhatott össze most ettől Orbán Viktor szívében!

És ha már DK: tovább folytatódik az ellenzéki erők közötti szánalmas cicaharc. Ezúttal Vágó István, a Legyen ön is milliomos DK tagja püfölte a Facebookon Juhász Pétert, amiért az vette magának a bátorságot, és külön Orbán-ellenes megmozdulást szervezett október 23-ára ahelyett, hogy Gyurcsányékkal együtt tüntetett volna. Gréczy Zsolt, a DK szóvivője szerint ezt „mintha Orbán rendelte volna...”. További horrorisztikusan nívótlan részleteket az Index összefoglalójában olvashatnak.

Brüsszelben tüntetnek holnap olyan civilek, akik egyetértenek abban, hogy a Népszabadság beszántása és helyének sóval behintése gonosz és szabadságellenes cselekedet volt – ha közvetítőkön keresztül is, alapvetően a magyar kormány részéről. Az Európai Bizottság épülete elé kivont tollal igyekeznek majd a tüntetők.

A US és az A. Lehet, hogy hivatalosan majd csak november 8-án dönt az amerikai nép arról, hogy ki legyen az elnöke a következő négy évben, de az oly sok méltatlan fordulatot, nőmolesztálási vádat, e-mail-botrányt és egyebeket is felmutató versenyt mi már most biztosan lefutottnak hirdethetjük, hiszen a 444 kérdésére Havasi Bertalan, Orbán Viktor sajtófőnöke kerek perec odavágta, hogy bár nagyon úgy hangzott, idén nyáron a bálványosi szabadegyetemen OV nem is azt mondta, hogy támogatja Donald Trumpot. Oké, a „külpolitikája” jobban tetszik neki, de nem támogatja, nem és nem. Magyarul: Donald Trumpnak annyi. Ha már Orbán sem akar egy ekkora lúzer lóra tenni, akkor biztosan Hillaryé a jövő.

Nagyon megérte égetnie magát mindenkinek Desmond Childtól Schmidt Máriáig a halszagú magyarországos nótácskával, hiszen a Magyar Nemzet szerint annyira szégyelli mindenki a számot, hogy még a hivatalos Kossuth téri ünnepi rendezvényen sem fog előkerülni 23-án. Így mulat a magyar, így dob ki az ablakon 50 millió forintot az abszolút semmire, miközben még az is jobb lett volna, ha befűtenek egy este ezzel a pénzzel a szegénykonyhán.

És akkor most végül mindenki álljon fel, gyújtson gyertyát (vagy gyújtsa fel a függönyt a nappaliban meztelenül, tejszínhabot poroltózva, konfettit dobálva), és hangosan ordibálja el a happy birthdayt, hiszen ma 90 éves Chuck Berry, a rock and roll feltalálója, a zenetörténet egyik rettenetes lókötője, aki elzavarta Beethovent a sarokba, és akinek ezért is szívből kívánunk sok erőt és jó egészséget:

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.