Eltűnt a fajvédő Donáth György szobra – Ki kelt nagyobb riadalmat a választási iroda körül?

  • narancs.hu
  • 2016. február 26.

Hírnarancs

Hűlt helye lett a fajvédő Donáth György szobrának. Fél a kormány, hogy sok gyerek nem megy majd hétfőn iskolába, így tiltakozva az oktatás helyzete miatt. Újabb abszurd fejlemény a választási iroda körül. Gulyás Mártont bűncselekménnyel vádolják. Orbán egymilliárdért vetet műtárgyat. Kihátrál Budapest a Fesztiválzenekar mögül?

Antirasszista győzelem

Két nappal a fajvédő Donáth György szobrának elmaradt felavatása után, péntek kora délután munkások leszedték az antiszemita politikus mellszobrát az Üllői út–Páva utca sarkán lévő ház oldaláról.

false

 

false

 

Fotók: Facebook/Páva utcai zsinagóga

A Népszabadság cikke szerint az elszállításon dolgozók egy óra alatt emelték le a büsztöt a posztamensről, majd utóbbi feliratát egy ragasztott márványlappal fedték le – így már csak az árván maradt fura szoboralap emlékeztet arra, hogy mi történt a héten. Azokat a munkásokat, akik részt vettek a mellszobor eltávolításában, rendőrök igazoltatták (véletlenül), akik miután beszéltek a kerületi rendőrkapitánysággal, hagyták a munkásokat tovább dolgozni.

Szökőnap

Nagyon szeretné a kormány, hogy ha február 29-én, hétfőn „rendesen” iskolába engednék a szülők a gyerekeiket. Erre a napra szerveződött ugyanis a pedagógusok tüntetésével egyetértő szülők akciója, a Nem leszek suliban-kezdeményezés, amelyhez már több mint 27 ezren csatlakoztak a Facebookon. A közoktatás állapota miatt szervezett tiltakozás újabb felvonása az ötlet kitalálói szerint az első figyelmeztetés a kormánynak. Azt írják: „fogjunk össze, így a gyerekek felügyelete is megoldható aznapra és láthatóvá válik az is, hogy mi, szülők szeretnénk-e a változást”. Egyre több, a gyerekek felügyeletét segítő civil program is szerveződik hétfőre, így az, aki szívesen részt venne a figyelemfelhívó akcióban, de nincs hová tennie a gyerekét, annak sem kell feltétlenül aggódni, mert klassz programokkal várják a kölyköket pl. a Stúdió K-ban vagy a Krétakörnél, hogy csak egy-egy példát említsünk. És nemcsak Budapesten, hanem például a Pécsi Tudományegyetem BTK-ján is különleges napot terveznek. A kormány már most reagált a kezdeményezésre: Sipos Imre, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős helyettes államtitkára azt mondta, hogy „február 29., hétfő ugyanolyan tanítási nap, mint az év más napja”. Az államtitkár azért aggódik, hogy ezzel „szétválasztás indulna” az iskolákban, pedig szerinte „minden gyermek egyforma, azért járnak iskolába, hogy tanuljanak”.

Erdősi Lászlóné, a kopaszok kísérte néni szelleme

Nem különösebben érdekli a Nemzeti Választási Bizottságot (NVB) a Nemzeti Választási Irodában történt keddi balhé. Körülbelül így értelmezhető a közintézmény reakciója, hiszen érdemi tárgyalás nélkül elutasította Lukács Zoltán MSZP-s képviselő kifogását, amelyben panaszt tett amiatt, hogy Erdősi Lászlóné Kubatov Gábor kopaszainak társaságában kisajátította egy időre a Nemzeti Választási Iroda (NVI) előterét, megakadályozva ezzel, hogy az MSZP nyújthassa be elsőként népszavazási kezdeményezését; vagyis a helyszínen a jogaiban korlátozták Nyakó Istvánt, és ez ellen senki nem tett semmit.

Az NVB az eredeti kérelmet állítólag formai okokra hivatkozva utasította el, mivel a képviselő nem jelölte meg a megfelelő törvényi helyet a beadványban, amelyre hivatkozva kérte volna az eset kivizsgálását – írja az Index.

De probléma akadt a képviselő kötelezően megadandó lakcímével is: Lukács a lakcímkártyáján is olvasható Ságvári Endre utcát adta meg lakcímeként, de az NVB elnöke kifogásolta, hogy Lukács nem a központi névjegyzékben szereplő címét tüntette fel a dokumentumon. Csakhogy a politikus az ülésen elmagyarázta az NVB tagjainak, hogy a kormány a kommunista forradalmárnak elkönyvelt Ságvári utcanevet megváltoztatta, ezért a lakcímeltérés.

Lukács egy módosított beadvánnyal is készült a pénteki ülésre, amelyről viszont az NVB-nek nem sikerült eldönteni, hogy új beadványként vagy kiegészítésként értékelje-e. Végül kompromisszumos megoldásként megszavazták, hogy jövő hétfőn újra előveszik az ügyet. És hogy fokozzuk a fokozhatatlant: az MSZP megpróbálta a kedden készült videófelvételeket bemutatni az NVB-nek, de ezt elutasították (!), sőt kiderült, hogy az NVB elnöke, Patyi András – legalábbis ezt állítja – még nem látta e felvételeket, mert külföldön tartózkodott.

Táblalefeszítés mint bűncselekmény

Szerdán Gulyás Márton és aktivista társai a kormányzati sikerkommunikációt kifigurázva meghirdették az épületre ragasztott plakátok segítségével az NVI bezárást, Gulyás ráadásként leszedte az épület közintézményi minőségét jelző táblákat.

false

És ekkor fordult a kocka. A rendőrség szerint a keddi kopaszok nem keltettek riadalmat, félelmet, megbotránkozást – hisz a kutya sem intézkedett velük szemben –, Gulyás Mártont viszont a tábla lefeszítése miatt bűncselekménnyel vádolják.

Az esetről Gulyás Márton részletesen mesélt Kálmán Olgánál, amely adás például itt nézhető vissza.

Díszletépítés

Több mint egymilliárd forintért vásároltat Orbán Viktor műtárgyat a Karmelita kolostorba, amely a tervek szerint a budai várba költöző Miniszterelnökség új székhelye lesz. A kormányhatározat arra (is) utasítja Balog Zoltán minisztert, hogy a minisztérium szakértői vizsgálják meg a műkincsek esetében az állami elővásárlási jog bevezetésének lehetőségét, vagyis a leendő műkincseket a kormány a piacról szeretné megvásárolni.

Bajban a Fesztiválzenekar?

Kihátrálhat a zenekart eddig támogató Fővárosi Önkormányzat a BFZ mögül: a főváros 2016-os költségvetésében semmilyen formában nem szerepel a BFZ, amelyet Budapest 2015-ben 260 millió forinttal támogatott. Egyelőre egyeztet a zenekar a támogatás visszaállításáról, és reménykedik, hogy pusztán félreértésről van szó – nyilatkozott az Indexnek Erdődy Orsolya, a BFZ igazgatóhelyettese. A támogatás megvonásának semmilyen előjele nem volt, ezért az derült égből villámcsapásként érte a zenekart. Végül is e lépés beleillik Tarlós István kiadáscsökkentő intézkedéseinek sorába, ám akkor is agyrém, miért nem jut (jelen állás szerint) Magyarország és Budapest egyik vezető kulturális „exportcikkének” számító, a világ legjobb szimfonikus zenekarai között számon tartott, a legnívósabb koncerttermeket megtöltő és a kritika által rendre agyondicsért BFZ-nek költségvetési támogatás. A BFZ kiemelkedő szakmai sikerei miatt több lábon áll, közlésük szerint a 2016-ra remélt, a tavalyival azonos, 260 milliós fővárosi támogatás a zenekar idei költségvetésének 8,5 százalékát tenné ki – ami azért jelentékeny tétel.

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.