Ha ez az ország nem lenne, ki sem lehetne találni

  • narancs.hu
  • 2014. január 17.

Hírnarancs

A zsidók deportálása idegenrendészeti kérdés, a kéményseprők a rezsicsökkentés ellen harcolnak, az Orbán-kormány kudarcáért pedig Gyurcsány a felelős. Őrült pénteki hírek.

Katasztrófa sújtotta területekről kitelepítettek átmeneti szállásává minősítette át a kormány az ócsai szociális lakóparkot. Az eredetileg bukott devizahitelesek fogadására indított program ezzel végleg lezárult, holott a kormány tavasszal még a folytatást fontolgatta. Az év végére azonban belátta: nincs tovább – írja a Népszabadság. Mi már két éve, a tervek napvilágra kerülésekor megírtuk, hogy a program „minden észérvvel szembemegy”. Az elmúlt évek egyik legszomorúbb történetéről a Fidesznek annyi a mondanivalója, hogy erről is Gyurcsány tehet. Igen, tényleg ezt mondták.


Ócsa

Ócsa

Fotó: Rózsa Melinda

 

Legalább ilyen nehéz elhinni, hogy az új kormányzati történelemátalakító műhely, a történettudományok Magyar Krónikája, vagyis a Veritas intézet vezetője tényleg azt bírta mondani, hogy a zsidók Kamenyec-Podolszkba történő deportálása és kivégzése „idegenrendészeti kérdés” volt. Hogy mi a baj a kormányzati emlékezetpolitikával és konkrétan a Veritasszal, azt megírtuk már többször is, és a szakma is megosztotta velünk aggályait, de ilyen vérlázító kezdésre még mi sem számítottunk.

Nagy Bandó András az LMP támogatásával indul a választáson Hódmezővásárhelyen. Tavaly így vallott portálunk 8 kérdés sorozatában: „Berosálnék, ha Ádert vagy Orbánt meglátnám koronában, palásttal a hátán, almával és jogarral. Kövérről nem is szólva. Egy jó országot kéne kitalálni, Hankiss Elemérrel ötletelve. Egy olyan kis közösséget, ahol rang és rangkórság nélkül, »csak úgy« jól érezhetné magát az ember.” De olyan szépet még Hankiss Elemér se bírhat kitalálni a hódmezővásárhelyieknek, mint amilyen a  rezsifórum volt Lázár Jánossal és a kéményseprős sztorival.

Ami az egyesült ellenzéket illeti: a Népszabadságban nagy Mesterházy-interjút olvashatnak a pénteki lapszemlézők, a hvg.hu-n pedig háttércikket a nemrég lezárult tárgyalások zaklatott, sőt drámai pillanatairól.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.