Hiába rúgta ránk az ajtót a valóság Brüsszelben, Martin Schulz nem érti a magyarokat

  • narancs.hu
  • 2016. március 23.

Hírnarancs

Még mindig szökésben egy tegnapi merénylő, Orbán már alkotmányt módosítana, Szijjártó ma éppen Schulznak beszél vissza, a köztévé szerint a fehéroroszok már a spájzban vannak. Friderikusz otthagyja a Tv2-t, a pedagógusok egységre törekednek. Szerdai híreink.

Terror után

Beazonosították a hatóságok a tegnapi brüsszeli öngyilkos merénylőket: az elkövető testvérpár Ibrahim és Khalid el-Bakraui Brüsszelben élt, korábban már mindkettőjüket elítélték bűncselekményért. Belga lapok szerint hamis személyivel béreltek lakást Brüsszel egyik elővárosában, ahol nagy valószínűséggel a múlt héten elfogott Salah Abdeslam is bujkált. Harmadik társuk az a 25 éves Najim Laachraoui volt, aki nemcsak a brüsszeli merényletek pokolgépeit gyártotta, de köze volt a novemberi párizsi robbantásokhoz is, és kapcsolatban állt Abdeslammal, s valószínűleg tavaly szeptemberben együtt jártak Magyarországon is. A hírek először arról szóltak, a szökésben lévő férfit elkapták, ám később kiderült: egy másik gyanúsítottat vettek őrizetbe. A reptér holnap is zárva tart, a megrongálódott metróállomás pedig még jó néhány hétig. A két magyar sérült állapota az operációk után stabil. Brüsszelben ma egyperces néma csenddel emlékeztek a tegnapi tragédiára és az elhunytakra. Közben összeült az Európai Bizottság, ahol az EU tavaly benyújtott biztonsági agendája volt a téma, holnap pedig a tagországok belügyminiszterei tartanak rendkívüli találkozót.

Ibrahim és Khalid el-Bakrau

Ibrahim és Khalid el-Bakraui

Fotó: MTI/EPA/Interpol

Módosítsunk alkotmányt!

Magyarországon is összeült az operatív törzs, a tanácskozás után Orbán Viktor kijelentette, hogy fenntartják a kettes terrorfokozatot, a TEK teljes riadóját, a fokozott rendőri készültséget az ország egész területén, és továbbra is érvényben marad a migrációs válsághelyzet. Majd rögtön utasította Pintér Sándort, hogy készítse elő a kormányülésre többek között azt az alkotmánymódosítási tervet is, miszerint a kormány a parlament kontrollja nélkül is intézkedhetne terrorveszély esetén (erről bővebben itt írtunk).

…és Szijjártó visszaszólt

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke ma a Stern című német lapnak azt mondta, Orbán népszavazása a kvótareferendumról (és az 1290 befogadandó menekültről) nemcsak abszurd, hanem aljas is. Szerinte a kidolgozott terv „nem elsősorban arra való, hogy minden polgár megértse”, elég lenne, ha az uniós tagországok állam- és kormányfői megértenék, de úgy tűnik, ez sajnos nem sikerült. Schulz szerint Orbán „az egyik legravaszabb a jobboldali populisták között”.

Több sem kellett hazánk hős védelmezőjének, a bárkinek bármikor szívest-örömest visszaszóló Szijjártó Péternek, aki felszólította az EP-elnököt, hogy ő csak „ne nézze le a magyar embereket”, érti itt pontosan mindenki, hogy miről szól a kötelező betelepítési kvóta, és igenis van joga mindenkinek eldönteni, kivel akar együtt élni. Szijjártó természetesen nem bírta ki, hogy ne mossa össze a menekültek és a terroristák táborát: figyelmeztette Schulzot, ébredjen fel Csipkerózsika álmából, a valóság ugyanis „Brüsszelben is ránk rúgta az ajtót”, és 34 ember halálát okozta.

Szijjártó ma Berlinben járt

 

Fotó: MTI

Fehérorosz invázió

A köztévé ismét óriási felfedezést tett, miközben megpróbált hozzátenni valamit a tegnapi brüsszeli támadásokhoz: tegnap este Sógor Dániel arabista történészt kérdezte, aki „a szíriai és tunéziai sajtót is olvasta”, és ott bizony arra jutottak, hogy a merénylet elkövetői „fehérorosz állampolgárok voltak, akik áttértek az iszlám hitre”. Ezt Sógor valóban nem a kisujjából szopta, az Index szerint ezt már a Kreml által pénzelt Szputnyik megírta, de arról sajnos a neves történész lemaradt, hogy az orosz propagandát terjesztő lap is cáfolta később a hírt, a fehérorosz testvérpár ugyanis nem volt Brüsszelben kedden, élnek és virulnak, és már nyilatkoztak is a fehérorosz médiának.

Nem akarják megosztani a pedagógustársadalmat

Visszavonta kezdeményezését a Pedagógusok Szakszervezete, miszerint március 30-án, délután 4 órakor, a tanítás után fejezzék ki véleményüket a tiltakozók a köznevelés helyzetéről. Döntésüket azzal indokolta Galló Istvánné elnök, hogy nem kívánják megosztani a pedagógusokat, aznapra ugyanis a Tanítanék mozgalom várhatóan meghirdeti sztrájkját. Az elnök hozzátette, sztrájkbizottságuk 25 pontos követeléséről továbbra sem mondanak le, a tárgyalások folynak, majd kiemelte, attól, hogy a Klik megszűnik és nem lesz egy nagy fenntartó intézmény, ám sok kicsi igen, továbbra sem látják biztosítottnak az oktatási intézmények szervezeti és szakmai önállóságát.

Galló Istvánné

Galló Istvánné

Fotó: MTI–Máthé Zoltán

Friderikusz feláll

Rájár a rúd a hirtelen kormányközelivé vált Tv2-re: folyamatosan mondanak fel a hírcsapat riporterei, szerkesztői, egy hónap alatt úgy tízen jelentették be távozásukat. A Blikk azonban arról számolt be, hogy Friderikusz Sándor marad, és nemcsak az Összezárva Friderikusszal című műsorát folytatja, de a Napló riportereként is debütál. Hogy ez mennyire nem így van, azt maga Friderikusz cáfolta lapunkhoz is eljuttatott közleményében. Kijelentette: szakít a csatornával, nem hogy új műsorban nem vesz részt, de a  régit sem folytatja a Tv2-nél kialakult, számára vállalhatatlan helyzet miatt.

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.