Ha nagyobb a biztonság, lehet kevesebb a szabadság

  • narancs.hu
  • 2015. november 18.

Hírnarancs

Két halott és hét letartóztatás a nyolc órán át tartó párizsi lövöldözés eredménye. A franciák 84 százaléka hajlandó feladni szabadságából a nagyobb biztonság érdekében. Junior Prima díjat kapott B. Simon Krisztián, lapunk rendszeres szerzője. Budapesten még sosem volt 21 fok november 18-án.

Félnapos tűzpárbaj Párizsban: két halott, hét letartóztatás

Szerda hajnalban a francia rendőrség akciót indított Párizs egyik külvárosában, ahol a múlt heti merényletek gyanúsítottjai bujkáltak. Az akció fő célpontja a belga állampolgárságú Abdelhamid Abaaoud volt, a hírszerzés azt gyanítja, hogy ő lehetett a pénteki támadások kitervelője. A gyanúsítottak egy lakásban barikádozták el magukat, ezért a Saint Denis-ben zajló akció során a környező házakat kiürítették, a negyedbe vezető utakat pedig lezárták a rendőrök. Szemtanúk beszámolója szerint az akció hajnali fél ötkor kezdődött, a szomszédok lövésekre és robbanásokra ébredtek, „az egész ház rázkódott”. A majdnem nyolc órán át tartó tűzpárbaj során ketten vesztették életüket: egy dzsihádista nő felrobbantotta magát, egy férfival pedig egy rendőrségi gránát végzett. Összesen hét embert tartóztattak le a francia rendőrök, közülük hárman biztosan az ostromlott lakásban voltak, további két embert a környéken fogtak el. Azt egyelőre nem tudni, hogy a letartóztatottak között van-e Abaaoud – számolt be a Reuters.

false

 

Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon


A franciák biztonságot akarnak

A Le Figaro egy friss közvélemény-kutatás alapján arról ír, hogy a franciák 84 százaléka hajlandó feladni személyes szabadságából a nagyobb biztonság érdekében.

Noha Magyarországon nincsen közvetlen terrorfenyegetettség, a kormány igyekszik kihasználni a rendkívüli helyzetet. Kovács Zoltán arról beszélt, hogy a TEK keretein belül terrorelhárítási  koordinációs bizottságot állítanak fel. A szóvivő elmondta: a bizottság tagjai az érintett szolgálatok, az ezzel foglalkozó intézmények képviselői lesznek, és munkáját „operatív, megelőző jelleggel végzi majd” (MTI).

A Blikk információi szerint Lőkösházán letartóztattak két szélsőséges iszlamista szónokot. Trevor Brooks és K. Simon Jonathan terrorcselekmény finanszírozása miatt éveket töltött már börtönben Nagy-Britanniában, és emiatt külön engedély nélkül el sem hagyhatták volna a szigetországot. A két férfit egy Romániába tartó vonatról szedték le a rendőrök. A Blikk szerint Brooks egy londoni mecsetben tartott beszédeiben az öngyilkos merényleteket szokta dicsőíteni, és kapcsolatban áll az al-Káidával is.

Eközben Oroszország tovább bombázza az ISIS központjának tartott Rakka városát az Egyiptomban felrobbantott orosz utasszállító miatt. A Reuters szerint az orosz és francia erők hivatalosan nem hangolják össze támadásaikat, de csapataik a „helyszínen kommunikálnak egymással”.

Napközben két, az Egyesült Államokból Párizsba tartó gép is kényszerleszállást hajtott végre, miután névtelen telefonhívások az Air France két járatának felrobbantásával fenyegettek, tegnap pedig a német–holland barátságos focimeccs maradt el, szintén biztonsági megfontolásokból.

Brüsszel tényleg leállítja a paksi beruházást?

Kedden a Bruxinfo, szerdai számában pedig a Népszabadság is arról számolt be, hogy az Európai Bizottság a paksi beruházás folyamatban lévő beszerzéseinek felfüggesztését kéri a magyar kormánytól. Mindkét lap bizottsági forrásokra hivatkozva arról ír, hogy az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságának megítélése szerint a magyar hatóságok eltértek a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályoktól, amikor pályáztatás nélkül adtak megbízást a Roszatomnak a paksi atomerőmű bővítésére. A Bruxinfo szerint a levélre – melyet csütörtökön küldenek el Brüsszelből – a kormánynak két hónapon belül válaszolnia kell, és az indoklás alapján döntenek arról, milyen irányban folytatódjon az eljárás. Jávor Benedek, az eljárást kezdeményező PM-es EP-képviselő a Népszabadságnak megerősítette a hírt. Lázár János is azt mondta a lapnak, hogy a felfüggesztésről szóló döntés igaz, de a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kormány nem aggódik, mert nincs miért aggódni.

false

 

Fotó: MTI/Kovács Tamás

 

Junior Prima díjat kapott lapunk munkatársa

Hatan kaptak Junior Prima díjat sajtó kategóriában. A harminc évnél fiatalabb tehetségeket nettó kétmillió forinttal is elismerő díjra idén 53 jelölés érkezett. Az elismerést megkapta B. Simon Krisztián, aki jelenleg szabadúszó újságíróként a Magyar Narancs rendszeres szerzője. A további díjazottak: Borbás Barna (Heti Válasz, valasz.hu), Csudai Sándor, a Magyar Hírlap fotóriportere, Mészáros Tamás, az MTVA/MTI munkatársa, Szabó Péter (Index) és Zsiborás Gergő (Forbes Magyarország).

Idén is a SOTE a legjobb magyar egyetem

A HVG felsőoktatási rangsorát idén is a Semmelweis Egyetem vezeti. A hallgatók és oktatók teljesítményét együttesen értékelő lista második helyezettje az Eötvös Loránd Tudományegyetem, míg nagy meglepetésre harmadik helyre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem került. A legjobb vidéki egyetem a negyedik Szegedi Tudományegyetem. A lista első tíz helyezettje adja az összes magyar hallgató háromnegyedét. További részletek az Eduline oldalán.

Mindenki másképp hazudik

Egy friss tanulmány, melyet az Independent ismertetett, azt vizsgálta, mennyire őszinték a különböző országokban élő emberek. A University of East Anglia kutatói 15 ország polgárait kérték meg arra, hogy dobjanak fel egy érmét, majd mondják meg fej vagy írás jött-e ki. Akinek fej jött ki, az pénzjutalmat kapott. Azok a válaszolók, akiknél a fej aránya 50 százalék felett volt, azt nem őszintének (dishonest) bélyegezték a kutatók. Az online feladatsor második felében egy különösen nehéz zenei tesztet kellett kitölteni, és arra kérték a résztvevőket, hogy saját tudásukra alapozva válaszoljanak, és ne keresgéljenek az interneten. Az összesített eredmények alapján legkevésbé őszinte országnak Törökország, Kína és India bizonyult, míg a legőszintébb válaszadók az Egyesült Államokban, Japánban és Dániában élnek. Magyarország nem vett részt a kutatásban.

Figyelmébe ajánljuk

A magyar tehetséggondozó, ahol másképpen néznek a tinédzserekre

A Milestone Intézet 15 éve készíti fel sikeresen a világ legjobb egyetemeire jelentkező középiskolásokat, akiket autonómiára és felelősségvállalásra nevel. Az intézmény oktatási igazgatója szerint a legfontosabb, hogy a diákok megtalálják azokat a kérdéseket és témákat, amelyek őszintén foglalkoztatják őket. Ebben segítenek a Milestone-ban oktató szakemberek.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.